Számos magyar vállalat tudott a nemzetközi piacokra történő belépés által nemzeti bajnokká válni. A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a résztvevők azt vizsgálták, hogyan lehet a magyar vállalkozásokat, termékeket és márkákat versenyképessé és ismertté tenni a globális piacokon.
Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg a konferenciát, és felhívta a figyelmet arra, hogy a külpiacok meghódítása hatalmas lehetőséget rejt a magyar cégek számára, az exportpolitikai döntésekben pedig a folyamatokra érdemes figyelni, nem a mindenkori pillanatképek alapján szelektálni, döntéseket hozni.
György Ádám Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész felemelő játékával színesítette a konferencia szakmai programját.
Ratatics Péter, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatások üzletágának ügyvezető igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság több kihívással szembesül, például a szabályozás, a zöldátállás, illetve a külső környezet terén. Európa versenyképessége a világ többi régiójával szemben alapfeltétele a magyar cégek világpiaci sikereinek.
A Mol-csoport a kelet-közép-európai régióban százmilliós piacon versenyez, ahol az egyik fontos szegmens a fogyasztói szolgáltatások. Ebben a szegmensben tudott új márkát építeni a Mol-csoport, miközben az egyes országok helyi hagyományait is tiszteletben tartotta. Az ennek fejlesztésére használt módszerek bemutatása jó példát jelentett a vállalkozóknak. Ratatics Péter
kiemelte a digitalizáció és a nemzetközi márka építésének fontosságát.
Figyelmeztetett, hogy a nemzetközi térbe lépő vállalatoknak arra is kell gondolniuk, hogy a tevékenységük során miként integrálják be a célország kultúráját, amihez érdemes bevonzani a helyi szakembereket is.
Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy a bank nemcsak a nemzeti bajnokok pénzügyi partnereként határozza meg magát, hanem maga is törekszik a nemzeti bajnok szerepre. A sikeres tavalyi fúzió során a bank több területen is piacvezető lett Magyarországon, a rövid távú stratégiát tekintve a következő lépések között pedig a külföldre való kilépés is felmerül.
Előadásában kiemelten foglalkozott a méretgazdaságos működés kérdésével, amit a cégek a külpiacra való kilépéssel tudnak biztosítani, miközben a piacok diverzifikációja biztonságot is nyújt számukra. Hozzátette, hogy mindehhez szükséges az innováció, mivel a külpiacokra új megoldások is kellenek.
Hazánkban az export kétharmadát a nagyvállalatok adják, hasonlóan a régiónkhoz. Ezen a területen erősödnie kellene a kis- és középvállalatoknak, illetve fontos lenne, hogy az exportáló cégeknek ne csak a negyede legyen magyar kézben.
Az MBH Bank az exportpiacokra való kilépéshez is biztosít különböző forrásokat. Szabó Levente bemutatta az egyik új kezdeményezésüket, a bank ugyanis a Budapesti Értéktőzsdével életre hívta a BÉT&MBH MentorHubot, amely segítheti az exportképes vállalatok belépését a tőkepiacokra.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója előadásában bemutatta az intézet legújabb kutatását, amely annak feltételeit vizsgálta, hogy mi is kell egy magyar cég külpiaci sikeréhez. A kutatás elsősorban a kis- és középvállalatokra koncentrált.
Dobos Balázs kiemelte, hogy a jelenlegi kutatás egybecseng a korábbi Az évtized nyerteseiről készített tanulmányukkal, amely szintén megállapította, hogy a vállalatoknak a sikerhez az exportpiacokon szükségük van vízióra, kell a megfelelő optimizmus, a bizakodás, költeniük kell az innovációra, nyitottnak kell lenniük az exportpiacokra, továbbá meg kell becsülniük a tudást. A Makronóm Intézet felmérése azt is kimutatta, hogy a sikeres exportőrök stratégiai szemmel néznek az exportra, és tudatosan építik azt. Megfelelő embereket alkalmaznak ennek lebonyolítására, és fontos a cégek láthatósága idegen nyelven is.
A kkv-k elsősorban saját forrásból finanszírozzák az exportot, tehát náluk van tér a hitelezés bővítésére. Főképp külföldi partnereken, disztribútorokon keresztül értékesítenek, még kevesen építettek ki önálló képviseletet. A megkérdezettek 10 százaléka már fektetett be külföldön, és ez tervben van a 20 százalékuknál. Ezek a beruházások elsősorban a környező országokba irányulnak, főképp az ingatlanvásárlásokat és -fejlesztéseket érintik.
Ezt követően György László kormánybiztos vezetésével panelbeszélgetésre került sor, ahol a feltörekvő nemzeti bajnokok képviselői mondták el tapasztalataikat. Vállalati sikertörténeteket mutatott be Dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs, a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Pausits Valér, a Verarbeiten Pausits Kft. ügyvezetője, Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Mráz Dániel, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vezérigazgatója.
A második kerekasztal-beszélgetésen Nestor Andrea, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Oláh István, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség gazdasági igazgatója, Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, illetve Kisgergely Kornél, az EXIM Bank vezérigazgatója vitatta meg az exportot támogató ökoszisztéma eredményeit és kihívásait.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Makronóm
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
Több mint 10 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése havi alapon, ami főleg a költségvetési szférához köthető, ám a cégek óvatosak. A jövőbeli fellendüléshez a gazdasági kilátások javulása szükséges, ami az egész ágazat lendületét visszahozhatja – véli a Makronóm Intézet elemzője.
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A Nép Pártján elnöke azt írja, kevés politikai szövetségese volt, aki soha nem akarta átverni, hátba szúrni, és az egyik Ferenc volt.
A legénység tagjai arról számoltak be, hogy három egymást követő robbanást hallottak a hajófar felől, ami után a hajó az oldalára dőlt, majd elsüllyedt.
