Számos magyar vállalat tudott a nemzetközi piacokra történő belépés által nemzeti bajnokká válni. A Bálna Honvédelmi Központban rendezett MBH Makronóm Makroverzum konferencián a résztvevők azt vizsgálták, hogyan lehet a magyar vállalkozásokat, termékeket és márkákat versenyképessé és ismertté tenni a globális piacokon.
Jenei Gábor, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgatója nyitotta meg a konferenciát, és felhívta a figyelmet arra, hogy a külpiacok meghódítása hatalmas lehetőséget rejt a magyar cégek számára, az exportpolitikai döntésekben pedig a folyamatokra érdemes figyelni, nem a mindenkori pillanatképek alapján szelektálni, döntéseket hozni.
György Ádám Liszt Ferenc-díjas, világhírű zongoraművész felemelő játékával színesítette a konferencia szakmai programját.
Ratatics Péter, a Mol csoportszintű fogyasztói szolgáltatások üzletágának ügyvezető igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az európai gazdaság több kihívással szembesül, például a szabályozás, a zöldátállás, illetve a külső környezet terén. Európa versenyképessége a világ többi régiójával szemben alapfeltétele a magyar cégek világpiaci sikereinek.
A Mol-csoport a kelet-közép-európai régióban százmilliós piacon versenyez, ahol az egyik fontos szegmens a fogyasztói szolgáltatások. Ebben a szegmensben tudott új márkát építeni a Mol-csoport, miközben az egyes országok helyi hagyományait is tiszteletben tartotta. Az ennek fejlesztésére használt módszerek bemutatása jó példát jelentett a vállalkozóknak. Ratatics Péter
kiemelte a digitalizáció és a nemzetközi márka építésének fontosságát.
Figyelmeztetett, hogy a nemzetközi térbe lépő vállalatoknak arra is kell gondolniuk, hogy a tevékenységük során miként integrálják be a célország kultúráját, amihez érdemes bevonzani a helyi szakembereket is.
Szabó Levente, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese előadásában elmondta, hogy a bank nemcsak a nemzeti bajnokok pénzügyi partnereként határozza meg magát, hanem maga is törekszik a nemzeti bajnok szerepre. A sikeres tavalyi fúzió során a bank több területen is piacvezető lett Magyarországon, a rövid távú stratégiát tekintve a következő lépések között pedig a külföldre való kilépés is felmerül.
Előadásában kiemelten foglalkozott a méretgazdaságos működés kérdésével, amit a cégek a külpiacra való kilépéssel tudnak biztosítani, miközben a piacok diverzifikációja biztonságot is nyújt számukra. Hozzátette, hogy mindehhez szükséges az innováció, mivel a külpiacokra új megoldások is kellenek.
Hazánkban az export kétharmadát a nagyvállalatok adják, hasonlóan a régiónkhoz. Ezen a területen erősödnie kellene a kis- és középvállalatoknak, illetve fontos lenne, hogy az exportáló cégeknek ne csak a negyede legyen magyar kézben.
Az MBH Bank az exportpiacokra való kilépéshez is biztosít különböző forrásokat. Szabó Levente bemutatta az egyik új kezdeményezésüket, a bank ugyanis a Budapesti Értéktőzsdével életre hívta a BÉT&MBH MentorHubot, amely segítheti az exportképes vállalatok belépését a tőkepiacokra.
Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója előadásában bemutatta az intézet legújabb kutatását, amely annak feltételeit vizsgálta, hogy mi is kell egy magyar cég külpiaci sikeréhez. A kutatás elsősorban a kis- és középvállalatokra koncentrált.
Dobos Balázs kiemelte, hogy a jelenlegi kutatás egybecseng a korábbi Az évtized nyerteseiről készített tanulmányukkal, amely szintén megállapította, hogy a vállalatoknak a sikerhez az exportpiacokon szükségük van vízióra, kell a megfelelő optimizmus, a bizakodás, költeniük kell az innovációra, nyitottnak kell lenniük az exportpiacokra, továbbá meg kell becsülniük a tudást. A Makronóm Intézet felmérése azt is kimutatta, hogy a sikeres exportőrök stratégiai szemmel néznek az exportra, és tudatosan építik azt. Megfelelő embereket alkalmaznak ennek lebonyolítására, és fontos a cégek láthatósága idegen nyelven is.
A kkv-k elsősorban saját forrásból finanszírozzák az exportot, tehát náluk van tér a hitelezés bővítésére. Főképp külföldi partnereken, disztribútorokon keresztül értékesítenek, még kevesen építettek ki önálló képviseletet. A megkérdezettek 10 százaléka már fektetett be külföldön, és ez tervben van a 20 százalékuknál. Ezek a beruházások elsősorban a környező országokba irányulnak, főképp az ingatlanvásárlásokat és -fejlesztéseket érintik.
Ezt követően György László kormánybiztos vezetésével panelbeszélgetésre került sor, ahol a feltörekvő nemzeti bajnokok képviselői mondták el tapasztalataikat. Vállalati sikertörténeteket mutatott be Dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, Gellért Balázs, a Naturtex Kft. ügyvezető igazgatója, Pausits Valér, a Verarbeiten Pausits Kft. ügyvezetője, Gódi Attila, a Terrán Tetőcserép Gyártó Kft. ügyvezető igazgatója, illetve Mráz Dániel, a Prolan Irányítástechnikai Zrt. vezérigazgatója.
A második kerekasztal-beszélgetésen Nestor Andrea, a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettese, Oláh István, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója, Fehérváry Tamás, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség gazdasági igazgatója, Balogh Péter, az MBH Bank nagyvállalati és speciális hitelezésért felelős ügyvezető igazgatója, illetve Kisgergely Kornél, az EXIM Bank vezérigazgatója vitatta meg az exportot támogató ökoszisztéma eredményeit és kihívásait.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Makronóm
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.
A Balatonfüreden immár nyolcadik alkalommal megszervezett Trust Summit konferencián kiderült, mi kell ahhoz, hogy a vállalatvezetők tartós versenyképességet érjenek el.
A külföldi munkaerő korlátozása miatt elmaradhat a Master Good 120 milliárd forintos beruházása. Ha a terv megvalósul, a Master Good kénytelen lesz csökkenteni a termelési volumenét, ami az árbevétel és a nyereség visszaesését vonja maga után.
Átalakítja magyarországi tevékenységét a thyssenkrupp Automotive Technology.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése már régóta tervben van, sőt, erre kért forrást az Orbán-kormány is, ám jogállamisági viták miatt nem kapott. Magyar Péterék most ezt leporolva mehetnek végig a programon, amit még az előző kabinet küldött ki Brüsszelbe.
Mohács olyan esemény, amelynek következményei évszázadokra formálták Magyarország és Közép-Európa történelmét.
Állami támogatás nélkül valósulna meg, és 275 új munkahelyet teremthet.
A fotón úgy tűnik, mintha Martin Reichardt náci karlendítést tett volna, amit a poltikus tagad.
A filmrendezőt februárban a rendőrség is körözte, most ezzel kapcsolatban mesélt egy érdekes sztorit egy interjúban.
