Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének írása
A Fitch múlt hét péntek esti, azaz december 6-i, hazánkkal kapcsolatos minősítési döntése mindenképpen meglepetést jelentett. A hitelminősítő 2023 januárjában rontotta a magyar államadósság besorolását negatívra, és figyelembe véve az intézetek korábbi gyakorlatát, jellemzően 1,5-2 évvel a kilátásrontás után szokott bekövetkezni a leminősítés vagy a kilátás revíziója.
A leminősítéshez köthető várakozást erősítette az is, hogy egy héttel korábban a Moody’s – amely jellemzően a legpozitívabb értékelést adta az elmúlt időszakban – a kilátás negatívra módosítása mellett döntött, elsődlegesen az uniós források körüli bizonytalanságra hivatkozva.
Ehhez képest kellemes meglepetést jelent, hogy nemcsak, hogy nem történt meg a piac egy része által várt leminősítés, hanem javult a kilátás.
Fontos indokok a háttérben
Az összképet tovább javítja, hogy a Fitch az értékelésében több kulcstényezőt, javuló területet is kiemelt, mint például a fiskális és a monetáris politika közötti összhangot, a prudens monetáris lazítást, az infláció lassulását, a folyó fizetési mérleg javulását, továbbá a kiegyensúlyozottabbá váló költségvetési helyzetet.
A Fitch várakozásai szerint jövőre 2,5 százalékra gyorsulhat a gazdasági növekedés, miközben az infláció a jegybanki toleranciasávon belül alakulhat, és folytatódhat a költségvetési hiány mérséklődése is, amely az államadósságrátára is kedvezően hathat.
A hitelminősítő az elemzés mellett meghatározta az optimista és a pesszimista szcenáriókat is: abban az esetben hajtana végre negatív lépést, ha romlana a gazdaságpolitika irányultsága, és ez makroszintű egyensúlytalanságokhoz (pl. folyó fizetésimérleg-hiány, magasabb infláció vagy költségvetési deficit és államadósság) vezetne, miközben egy gyorsabb adósságcsökkentés vagy a középtávú növekedési kilátások javulása kilátásjavítást, vagy akár felminősítést vonhat maga után.
Milyen üzeneteket hordoz a hitelminősítő lépése?
A Fitch döntése és az elemzés főbb megállapításai mindenképpen pozitív üzenetek a piacok felé a magyar gazdaságpolitika eredményességét és a gazdaság ellenálló képességét tekintve, amelynek a hatása a hét elején jelentkezett is a forint euróval szembeni erősödésében.