Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
A GDP-t mint gazdasági teljesítményt mérő mutatót Simon Kuznets alkotta meg az 1930-as években, azonban már akkor figyelmeztetett arra, hogy a mérőszám csupán az anyag- és áruforgalmat tükrözi, nem pedig az emberi fejlődést vagy a jóllétet. Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója az Index.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta: a GDP nem méri az emberi jóllétet meghatározó számos tényezőt, mint például a társadalmi egyenlőtlenségeket, a természeti erőforrások fenntartható kezelését vagy a humán tőke fejlesztését.
Kőrösi szerint a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében elengedhetetlen egy új mérési rendszer kialakítása, amely átfogóbb képet ad arról, hogy hol tartunk a fenntartható fejlődési fordulatban. Ennek megvalósítása már régóta napirenden van: az ENSZ szeptemberi Summit of the Future találkozóján is hangsúlyozták a módszertan kidolgozásának szükségességét. A kérdés égetővé vált, hiszen jelenleg nem létezik olyan, tudományosan megalapozott és globálisan elfogadott mérőszám, amely rugalmasan alkalmazható lenne a különböző országok sajátos helyzetére.
A megoldás érdekében magyar kutatók három hazai műhely – a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Hétfa Kutatóintézet és a Makronóm Intézet – tapasztalatait ötvözve fejlesztettek ki egy átfogó módszertant. Ez a rendszer három fő pillérre épül: az MNB által kidolgozott fenntartható GDP-re, amely pénzügyi, társadalmi és környezeti egyensúlyt vizsgál, a Hétfa Kutatóintézet által megalkotott fenntartható teljesítmény keretindikátorra, amely kiemelten kezeli a természeti erőforrások felhasználását és az externáliák hatásait, valamint a Makronóm Intézet „GDP-n túli jólléti mutatójára”, amely a társadalmi jóllétet és annak összetevőit méri.
A módszertan különlegessége, hogy a három pillér együttesen kínál átfogó képet egy ország fejlődési pályájáról, a lehetséges problémákról és az elkövetkező évek várható kihívásairól.
Kőrösi hangsúlyozta: a cél nem egy globális rangsor létrehozása, hanem egy pragmatikus segédeszköz kidolgozása a politikai döntéshozók számára, amely az adott ország saját korábbi teljesítményével összevetve segíti a fenntarthatósági irányváltást.
A módszertant a minap a budapesti World Science Forum keretében Áder János volt köztársasági elnök mutatta be, és már most nagy nemzetközi érdeklődés övezi. Kőrösi elmondása szerint japán, amerikai és kínai szakértőkkel is konzultáltak, és az ENSZ vezetése is felkérte Magyarországot, hogy mutassa be a rendszert New Yorkban, mégpedig várhatóan az ENSZ jövő szeptemberi közgyűlésén, elindítva ezzel egy szélesebb körű nemzetközi vitát. (A World Science Forum [WSF] egy kétévente megrendezett, igen jelentős nemzetközi konferencia, amely a tudomány, a politika, a gazdaság és a társadalom vezetőit hivatott összehozni.)
Az Index.hu kérdésére, hogy a módszertan mikor válhat általánosan elfogadottá, Kőrösi emlékeztetett: a GDP globális elterjesztése is évtizedeket vett igénybe, ám most nincs ennyi idő. A fenntarthatósági fordulatot gyorsabban kell megvalósítani, különben túl nagy árat fizetünk érte. A magyar kezdeményezés mindenesetre fontos lépés abba az irányba, hogy a fenntarthatóság mérésének új módszerei globálisan is elfogadottá váljanak. Kiderült az is, hogy a háttérmunka több mint egy éve folyik nemcsak hazai részről, de az ENSZ nemzetközi munkacsoportjában is, a főtitkár, António Guterres kifejezett kérésére.
Az interjúból kiderült az is, hogy Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatója tanácsadóként vett részt az Azerbajdzsán által megrendezett és november 24-én véget ért COP29 klímacsúcson. Az elnökség felkérésére a külföldi tanácsadó testület tagjaként segítette a szervezést, és rendszeresen konzultált a bakui előkészületek során is. A COP29 a klímafinanszírozás újragondolását helyezte a középpontba, és – mint az interjúból is kiderült – számos, feszültséggel teli tárgyalást eredményezett, mivel a fejlődő és a fejlett országok finanszírozási igényei jelentősen eltértek.
Az interjúban Kőrösi elmondta, hogy a találkozó során szó szerint egy stadionnyi területet alakítottak át a 65 ezer regisztrált résztvevő számára. A rendezvény nemcsak tárgyalásokkal, hanem felfokozott várakozásokkal és feszültségekkel is telve volt. A fő kérdésként pedig az fogalmazódott meg, hogy ki mennyi finanszírozást vállaljon a klímaváltozás elleni küzdelemben. A fejlődő országok évi 1300 milliárd dollárt követeltek, míg a fejlett országok végül csak 300 milliárdot szavaztak meg, bár ennek forrásai és pontos felhasználása még nem egyértelműek. A fejlett országok azt szorgalmazták, hogy a finanszírozás kormányzati pénzek mellett magántőkéből és fejlesztési bankok támogatásából álljon össze, míg a fejlődők szabad felhasználású támogatásokat szerettek volna. Kőrösi szerint a legnagyobb kihívás nemcsak az összeg előteremtése, hanem az átlátható pénzfelhasználás biztosítása is, amely mind a kibocsátáscsökkentést, mind az alkalmazkodást támogatja. (Fontos, hogy 2009-ben még évi 100 milliárd dollárt irányoztak elő, ám ezt az összeget is csak 2020 után sikerült teljesíteni, azaz itt is egyfajta előirányzatról van szó – a szerk.)
Igaz, a bakui klímacsúcsnak voltak eredményes pillanatai is – ismerte el Kőrösi. Mintegy évtizedes vitát követően sikerült végre megállapodni a globális karbonpiac (a szén-dioxid-kvótakereskedelem) működéséről, amelyek célja, hogy a fejlett országok fejlesztésekkel támogassák a kevésbé fejlett régiók kibocsátáscsökkentését. Ugyanakkor a fosszilis energiahordozók kivezetésére irányuló kezdeményezések – főként az olajtermelő országok részéről – erős ellenállásba ütköztek.
A COP29 másik fontos tematikus napja az élelmiszer-termelés biztonságára és annak a klímaváltozással összefüggő kihívásaira koncentrált. Kőrösi szerint az agrárium a jövőben a nagy kibocsátók helyett inkább az elnyelők közé tartozhat, ha a technológiai fejlesztések megfelelő irányt vesznek.
A klímaváltozás elleni küzdelem hosszú távú sikerét azonban nemcsak a technológia, hanem a politikai stabilitás is befolyásolja. A COP29-en Donald Trump visszatérése kapcsán a párizsi klímamegállapodásból való újbóli amerikai kilépés is felmerült. Mindeközben Kína aktívabb szerepet vállalhat, részben geopolitikai érdekből.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Balogh Zoltán
A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
Erőszakkal jutottak be az ENSZ épületeibe és lefoglalták a világszervezet tulajdonát is.
Az ICC szerint a Trump-adminisztráció Netanyahu-ügyhöz kötődő szankciói a pártatlan igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetik, a kritikusok ugyanakkor másként látják.
Hankó Balázs szerint a magyar kutatók és hallgatók egy újabb területen kapcsolódnak be a világ élvonalába.
Hatalmas propaganda háború zajlik a gázai helyzettel kapcsolatban. Egyre többen vádolják Izraelt, hogy éhezteti a gázai lakosságot, amit a zsidó állam tagad. De mi az igazság?
A nemzetközi sajtó mára gyakorlatilag egy az egyben elfogadja a Hamász narratíváját a gázai háborúval kapcsolatban.
A CNN összefoglalta, mit lehet tudni a péntek folyamán őrizetbe vett gyanúsítottról.
Kangyal Balázs legszívesebben a Remete Ice Arena cserepadján állna most.
