Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató NEM a szegénységet méri! Szalai Piroska elemzése.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Az elmúlt 20 évben két olyan kormány volt, amelyik alatt drámai módon romlott a magyarok vagyoni helyzete.
A legszegényebb gazdaságok egyre mélyebbre süllyednek: jelenleg az elmúlt húsz év valamennyi negatív rekordját megdöntik.
Putyin hosszútávú háborúra rendezkedik be.
Idén a Nemzetgazdasági Minisztérium várakozásainál is nagyobbat nőhet a gazdaság, köszönhetően a fogyasztás élénkülésének.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2024 májusában éves alapon 4 százalékot ért el az infláció mértéke, azaz a korábbi hónapokhoz hasonlóan továbbra is alacsony szinten maradt a pénzromlás üteme – értékelte a friss adatokat hétfő délelőtti közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Áprilishoz mérten májusban minimális mértékben csökkentek az árak, az infláció áprilishoz viszonyítva 0,1 százalék volt.
Idén várhatóan 2,8 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság a Makronóm Intézet elemzőjének várakozásai szerint, jövőre pedig akár a 4 százalék feletti szint is elérhető – derül ki a KSH friss negyedéves GDP-adatok második becsléséhez fűzött kommentárjából. A hangulatindexek alapján a német gazdaság és ipar fokozatosan kilábal a válságból, bár ez a vártnál hosszabb folyamat lehet.
A munkaerőpiaci adatok alapján egyre több nőt foglalkoztatnak a hazai vállalkozások.
Világhírű tudósok 650 vezetőt vizsgáltak.
Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése. Példának okáért a GDP sem ad teljes képet egy adott ország polgárainak jólétéről, emiatt is kifejezetten félrevezetők a „Románia megelőzte Magyarországot” típusú hírek. Utóbbi példánál maradva nézzük meg, mit mutatnak a jóval komplexebb, a gazdaság és a társadalom szélesebb spektrumát vizsgáló mutatók!
Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium vezető közgazdásza kijelentette, „gyorsulhat a gazdasági növekedés”.
A globális katonai kiadások kilenc egymást követő évben döntöttek rekordot. Tavaly sem volt ez másképp: összesen 2443 milliárd dollárt költöttünk arra, hogy vagy háborúzzunk, vagy felkészüljünk a háborúra.
Mindkét gazdaság bukdácsol, de a japánoknak van még egy problémájuk, ami a németeknek nincs.
Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban olvashatunk arról a tévhitről, miszerint a kiélezett nemzetközi gazdasági versengésben való helytállás, a támogatási versenyben való részvétel úgynevezett fiskális alkoholizmushoz, a költségvetési hiány elszállásához vezet. Elemzésünkben a beruházásokat ösztönző állami támogatások létjogosultságával kapcsolatban felmerülő kérdéseket és tévhiteket vesszük górcső alá az átalakuló globális gazdaság példáin keresztül.
Micheal O'Leary 2022-ben nem a megfelelő könyvet postázta Nagy Mártonnak.
Pozitív fordulatot hozott a magyar gazdaságban a harmadik negyedév!
Meglepő fordulat a bértárgyalásokon: a munkáltatók egyelőre óvatosak, jövő héten véglegesíthetik az ajánlatukat.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzései az idei évre alapoznak, és egészen pontosnak tűnnek: az ázsiai és a szubszaharai országok fognak kilőni a leginkább.
