Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
A Századvég Komjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság .
Mint írták, a harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve.
Úgy folytatták, hogy az elsősorban geopolitikai helyzetből fakadó árfolyamkockázat továbbra is hordoz bizonytalanságot az importált infláció tekintetében.
A növekedés motorját a következő évben a fogyasztás adhatja, amely a várakozásaik szerint jövőre 3,3 százalékkal növekedhet, a gazdasági akciótervnek és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetésének köszönhetően. A beruházások terén enyhe növekedésre számítanak, míg az export 5,6 százalékkal bővülhet 2025-ben – összegezték.
A közlemény szerint idén az infláció 3,7, jövőre 3,6, 2026-ban pedig várhatóan 2,9 százalékon alakulhat.
A nemzetközi dezinflációs folyamatok a következő két évben is folytatódhatnak, amelynek pozitív hatása lehet a magyar árszínvonal alakulására – tették hozzá.
Megjegyezték, hogy emellett a következő években is fontos a forint árfolyamának alakulása: gyengébb árfolyam mellett az árszínvonal növekedési üteme továbbra is 3,0 százalék felett maradhat.
A forintárfolyam a jegybank mozgásterét is meghatározza: a következő néhány negyedévben vélhetően alig lesz tér további kamatcsökkentésre, azonban hosszabb távon továbbra is kedvezőbb kamatkörnyezetre számítanak.
Kifejtették, hogy 2024-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene 0,7 százalékkal emelkedhet, a következő két évben rendre 2,6 és 3,1 százalékos bővülésre számítanak.
Az évközi kedvező fogyasztási adatok tükrében az idei évre 4,0 százalékos fogyasztásbővülést várnak, ezt követően 2025-ben 3,3, 2026-ban 2,9 százalékkal növekedhet a fogyasztás.
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet és enyhítheti a lakosság "óvatossági motívumát".
A 21 pontos akcióterv két szempontból is támogathatja a lakossági költések növelését: egyrészről a bérmegállapodásokon keresztül a keresetek növelését célozza, másrészről a lakhatási feltételek fejlesztésével a lakossági beruházásokat erősíti.
Jelezték, hogy a beruházások 2024 folyamán várhatóan 9,1 százalékkal csökkennek. A következő évek folyamán a gazdaságpolitika egyik kulcsterületét, a kkv-szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása és a beruházásainak támogatása jelenti. Azonban ezzel és az alacsony kamatkörnyezettel együtt is a beruházási aktivitás lassú élénkülésére számítanak, 2025-ben 0,8 százalékkal növekedhetnek a beruházások, 2026-ban viszont már 4,1 százalékos bővülés várható.
Ezt is ajánljuk a témában
Ráadásul itthon még a munkáltatók terhei is csökkentek, miközben az EU többi része növekvő terhekkel sújtja a munkaadókat. Varga Mátyás Zsolt írása.
A Századvég szerint az export 2024-ben 1,3 százalékkal zsugorodhat, melyet 2025-ben 5,6, 2026-ban 4,6 százalékos bővülés követhet. A magyar exportteljesítmény szempontjából a legmeghatározóbb tényező a külpiaci kereslet, főleg a német autóipari kapacitások alakulása, amellyel kapcsolatban még mindig negatívak a várakozások.
Amennyiben a német ipari teljesítmény újra erősödni kezd és érdemben bővülni tud, az tovább emelheti a magyar exporttermékek iránti keresletet – tették hozzá.
Az import tekintetében 2024-ben 2,4 százalékos zsugorodást várnak, ezzel szemben a következő két évben rendre 5,9, illetve 4,2 százalékkal növekedhet az import.
Összességében 2024-ben és 2025-ben is negatív nettó exportra számítanak, várakozásaik szerint a külkereskedelmi tevékenység csak 2026-tól járulhat hozzá pozitívan a GDP bővüléséhez.
Mint írták, 2024 III. negyedévében a foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan az aktivitás is csökkent, miközben a munkanélküliek száma emelkedett.
„Jól látszik, hogy a tavalyi évben a munkaerőpiacra újonnan belépők közül sokaknak sikerült az elmúlt negyedévben elhelyezkedni. Az aktivitás csökkenése mögött állhat az, hogy a tavalyi évben újonnan belépők csak ideiglenesen váltak újra aktívvá, és az árszínvonal stabilizálódása után távoztak a munkaerőpiacról (tanulók, nyugdíjasok)” – fogalmaztak.
Az új munkaerőpiaci egyensúly megtalálása egyrészt időigényes, másrészt több makrogazdasági folyamat – a globálisan jelentkező autóipari nehézségek, az építőipar lassulása – egyszerre sújtja a munkaerőpiacot, amely a munkáltatókat kivárásra sarkallja.
Becslésük szerint 2024 végére a munkanélküliség eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra.
A 2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzésük szerint, a 4,5 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycél teljesülni fog: már látható, hogy az utolsó hónapra a költségvetésnek kellő nagyságú mozgástere maradt a hiánycél elérésére.
A prognosztizált 73,2 százalékos év végi államadósság szint elérése mögött az a feltételezés áll, hogy a kormányzat megfelelő mértékű intézkedést tesz a csökkenő adósságpálya biztosítása érdekében.
A 2025-ös költségvetési törvényben előrejelzett 3,7 százalékos hiánycélt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett jelenleg tarthatónak ítélik, véleményük szerint a legnagyobb negatív kockázatok a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak tervezett szinten tartásához kapcsolódnak.
A Századvég szerint az államadósság a GDP 72,9 százalékára mérséklődhet, ez mindössze 0,3 százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintnél.
(MTI)
Nyitókép:Kajdi Szabolcs/Getty Images
A Tisza 8 évben maximalizálná a kormányfői tisztség időtartamát. De van itt egy kis bibi! Kovács András írása.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Nézzük akkor a tényeket.
A budapesti Fidesz új frakcióvezetője elárulta, milyen javaslatokkal készülnek.
A jobboldali politikus alaposan felborzolta a kedélyeket Franciaország lehetséges jövőbeli szerepvállalása kapcsán.
