Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet.
A Századvég Komjunktúrakutató Zrt. becslése szerint 2024-ben 0,7, 2025-ben 2,6, 2026-ban pedig 3,1 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság .
Mint írták, a harmadik negyedéves GDP-adat tükrében a kilátások valamelyest romlottak a magyar gazdaság növekedési pályáját tekintve.
Úgy folytatták, hogy az elsősorban geopolitikai helyzetből fakadó árfolyamkockázat továbbra is hordoz bizonytalanságot az importált infláció tekintetében.
A növekedés motorját a következő évben a fogyasztás adhatja, amely a várakozásaik szerint jövőre 3,3 százalékkal növekedhet, a gazdasági akciótervnek és a lakossági állampapírok után járó kamatok kifizetésének köszönhetően. A beruházások terén enyhe növekedésre számítanak, míg az export 5,6 százalékkal bővülhet 2025-ben – összegezték.
A közlemény szerint idén az infláció 3,7, jövőre 3,6, 2026-ban pedig várhatóan 2,9 százalékon alakulhat.
A nemzetközi dezinflációs folyamatok a következő két évben is folytatódhatnak, amelynek pozitív hatása lehet a magyar árszínvonal alakulására – tették hozzá.
Megjegyezték, hogy emellett a következő években is fontos a forint árfolyamának alakulása: gyengébb árfolyam mellett az árszínvonal növekedési üteme továbbra is 3,0 százalék felett maradhat.
A forintárfolyam a jegybank mozgásterét is meghatározza: a következő néhány negyedévben vélhetően alig lesz tér további kamatcsökkentésre, azonban hosszabb távon továbbra is kedvezőbb kamatkörnyezetre számítanak.
Kifejtették, hogy 2024-ben a magyar bruttó hazai termék (GDP) volumene 0,7 százalékkal emelkedhet, a következő két évben rendre 2,6 és 3,1 százalékos bővülésre számítanak.
Az évközi kedvező fogyasztási adatok tükrében az idei évre 4,0 százalékos fogyasztásbővülést várnak, ezt követően 2025-ben 3,3, 2026-ban 2,9 százalékkal növekedhet a fogyasztás.
Az emelkedő reálbérek, az inflációs dinamika csökkenése, a gazdasági akcióterv hatásai, illetve a 2025-ben esedékes lakossági állampapírkamatok kifizetése növelheti a fogyasztási kedvet és enyhítheti a lakosság "óvatossági motívumát".
A 21 pontos akcióterv két szempontból is támogathatja a lakossági költések növelését: egyrészről a bérmegállapodásokon keresztül a keresetek növelését célozza, másrészről a lakhatási feltételek fejlesztésével a lakossági beruházásokat erősíti.
Jelezték, hogy a beruházások 2024 folyamán várhatóan 9,1 százalékkal csökkennek. A következő évek folyamán a gazdaságpolitika egyik kulcsterületét, a kkv-szektor finanszírozási lehetőségeinek javítása és a beruházásainak támogatása jelenti. Azonban ezzel és az alacsony kamatkörnyezettel együtt is a beruházási aktivitás lassú élénkülésére számítanak, 2025-ben 0,8 százalékkal növekedhetnek a beruházások, 2026-ban viszont már 4,1 százalékos bővülés várható.
Ezt is ajánljuk a témában
Ráadásul itthon még a munkáltatók terhei is csökkentek, miközben az EU többi része növekvő terhekkel sújtja a munkaadókat. Varga Mátyás Zsolt írása.
A Századvég szerint az export 2024-ben 1,3 százalékkal zsugorodhat, melyet 2025-ben 5,6, 2026-ban 4,6 százalékos bővülés követhet. A magyar exportteljesítmény szempontjából a legmeghatározóbb tényező a külpiaci kereslet, főleg a német autóipari kapacitások alakulása, amellyel kapcsolatban még mindig negatívak a várakozások.
Amennyiben a német ipari teljesítmény újra erősödni kezd és érdemben bővülni tud, az tovább emelheti a magyar exporttermékek iránti keresletet – tették hozzá.
Az import tekintetében 2024-ben 2,4 százalékos zsugorodást várnak, ezzel szemben a következő két évben rendre 5,9, illetve 4,2 százalékkal növekedhet az import.
Összességében 2024-ben és 2025-ben is negatív nettó exportra számítanak, várakozásaik szerint a külkereskedelmi tevékenység csak 2026-tól járulhat hozzá pozitívan a GDP bővüléséhez.
Mint írták, 2024 III. negyedévében a foglalkoztatás csökkenésével párhuzamosan az aktivitás is csökkent, miközben a munkanélküliek száma emelkedett.
„Jól látszik, hogy a tavalyi évben a munkaerőpiacra újonnan belépők közül sokaknak sikerült az elmúlt negyedévben elhelyezkedni. Az aktivitás csökkenése mögött állhat az, hogy a tavalyi évben újonnan belépők csak ideiglenesen váltak újra aktívvá, és az árszínvonal stabilizálódása után távoztak a munkaerőpiacról (tanulók, nyugdíjasok)” – fogalmaztak.
Az új munkaerőpiaci egyensúly megtalálása egyrészt időigényes, másrészt több makrogazdasági folyamat – a globálisan jelentkező autóipari nehézségek, az építőipar lassulása – egyszerre sújtja a munkaerőpiacot, amely a munkáltatókat kivárásra sarkallja.
Becslésük szerint 2024 végére a munkanélküliség eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,2 százalékra.
A 2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzésük szerint, a 4,5 százalékos GDP-arányos ESA-hiánycél teljesülni fog: már látható, hogy az utolsó hónapra a költségvetésnek kellő nagyságú mozgástere maradt a hiánycél elérésére.
A prognosztizált 73,2 százalékos év végi államadósság szint elérése mögött az a feltételezés áll, hogy a kormányzat megfelelő mértékű intézkedést tesz a csökkenő adósságpálya biztosítása érdekében.
A 2025-ös költségvetési törvényben előrejelzett 3,7 százalékos hiánycélt szigorú költségvetési gazdálkodás mellett jelenleg tarthatónak ítélik, véleményük szerint a legnagyobb negatív kockázatok a költségvetési szervek és szakmai fejezetek kiadásainak tervezett szinten tartásához kapcsolódnak.
A Századvég szerint az államadósság a GDP 72,9 százalékára mérséklődhet, ez mindössze 0,3 százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintnél.
(MTI)
Nyitókép:Kajdi Szabolcs/Getty Images
Berlinnek új impulzusokra van szüksége: ha nem történik kedvező változás, a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért akár húsz százalék fölé kerülhet.
Ráadásul itthon még a munkáltatók terhei is csökkentek, miközben az EU többi része növekvő terhekkel sújtja a munkaadókat. Varga Mátyás Zsolt írása.
Milei elnök radikális nézetei működnek a valóságban.
Nem, a GDP-ből képzett fogyasztási mutató NEM a szegénységet méri! Szalai Piroska elemzése.
A szakértő őszintén elmondta a véleményét az Európai Unió többi országáról is.
A be nem fizetett áfa arányát 2010 óta csaknem a tizedére csökkentették: 22,3 százalékról 2,3 százalékra javították – közölte a pénzügyminiszter.
Egy Schengen ide, egy EU-csatlakozási lendítés oda, nem mondhatjuk, hogy hazánk nem állt volna ki a térségért. Sőt, négy ország is nagyon hálás lehet. Összeszedtük, kik és miért!
