Jövőre akár 4 százalék fölé is gyorsulhat a GDP növekedése

A KSH június 4-én, ma délelőtt közzétett második becslésében megerősítette az első negyedéves, az elemzői várakozásoknál kedvezőbb GDP-adatokat, negyedéves bázison 0,8, míg éves szinten 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint. Ebben a tekintetben tehát jól vizsgázott az új 30 napos becslés, a fő számok nem változtak az első prognózis óta. 

A felhasználási oldalról a gazdasági növekedés motorja az idei első negyedévben a fogyasztás és a nettó export volt. A háztartások tényleges fogyasztási kiadása 3,4 százalékkal nőtt, ebben a 10 százalékos reálbér-emelkedés, valamint az óvatossági motívum oldódása játszott szerepet. A nettó export pozitív hozzájárulása annak volt köszönhető, hogy az import (–9,2 százalék), az exportnál (–5,3 százalék) nagyobb mértékben esett vissza, így pedig a nettó kivitel 3,1 százalékpontot adott a bővülésből. Kellemetlen meglepetést okozott ugyanakkor a beruházások teljesítménye: az éves visszaesés mértéke az első negyedévben 6,9 százalékot tett ki. Itt a kamatok csökkentése nyomán számítottunk egy kedvező fordulatra, azonban a külső kereslet okozta bizonytalanság hatása ezen tételnél is megjelenhetett, miközben a fejlesztések elmaradása hozzájárult az import mérséklődéséhez. 

Termelési oldalról a szolgáltatások húzták a GDP-t, de az építőipar hozzájárulása is minimálisan pozitív volt. A szolgáltatások elsősorban a fogyasztás felfutásából profitáltak, miközben az építőipar emelkedése azt mutatja, hogy a beruházások visszaesésében a gépberuházások játszottak nagyobb szerepet. Ezzel szemben a gyengébb ipari termelés 0,9 százalékponttal fogta vissza az éves növekedés ütemet – itt legfontosabb felvevőpiacunk, Németország gyengélkedését kell kiemelni, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt a jelentős részben exportorientált hazai iparra.   

Az első negyedéves GDP-adatok megerősítik a korábbi várakozásainkat, miszerint idén a magyar gazdaság teljesítménye 2,8 százalékkal növekedhet. Ennek fő motorját a fogyasztás adhatja. Itt a 12 százalék feletti átlagbér-emelkedés, kiegészülve az éves átlagban 5 százalék alatti inflációval, 6-7 százalékos reálbér-növekedést eredményez, amely az óvatossági motívum oldódásának köszönhetően jelentős részben a fogyasztásban csapódhat le.  

Az első negyedéves kedvezőtlen teljesítmény ellenére támogathatják a gazdaság bővülését a beruházások is. A kamatok csökkenése, valamint az uniós források beérkezése jelentheti a fő hajtóerőt, ugyanakkor kérdés, hogy a bizonytalan külső környezet milyen időtávon fogja vissza a vállalati szektor beruházási hajlandóságát.  

A növekedés mértékét illetően a legnagyobb kockázatot a külső kereslet alakulása jelenti, habár a hangulatindexek alapján a német gazdaság és ipar fokozatosan kilábal a válságból, azonban az adatok azt mutatják, hogy ez hosszabb folyamat lesz.  

Jövőre ugyanakkor a magas bérdinamika fennmaradásával, a külső kereslet rendeződésével, valamint a folyamatban lévő beruházások termőre fordulásával akár 4 százalék fölé is gyorsulhat a növekedési ütem. 

Kapcsolódó: 

Címlapfotó: MTI/Bodnár Boglárka

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.