Kedden összeül a jegybank monetáris tanácsa, hogy meghozza az első döntését az alapkamatról a választások óta. Bár a forint erőssége miatt akár lazítás is jöhetne, a Mandinernek nyilatkozó szakértők most még nem várnak kamatvágást, hiába Magyar Péter választási győzelme.
Sorra jelenti be új miniszterjelöltjeit Magyar Péter a május elején felálló Tisza-kormányba, ám előtte még lesz egy fontos döntés a magyar gazdaságpolitikában, amely sok mindent megváltoztathat. Mégpedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi ülése. A korábbi fideszes miniszter, Varga Mihály vezette tanács február után két hónappal ugyanis ismét kamatcsökkentés mellett dönthet, amely hatással lenne a leendő kormány lépéseire is. A Mandinernek nyilatkozó szakértők ugyanakkor most mást mondanak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza nem számít kedden az alapkamat megváltoztatására, tehát az irányadó ráta marad 6,25 százalék. Molnár Dániel a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is ugyanezt gondolja, azaz, hogy most nem változnak a monetáris kondíciók.
Regős hozzátette: a legutóbbi kamatdöntést követő tájékoztatón Varga Mihály kifejtette, hogy „minden lehetőség az asztalon van”, azaz egyaránt lehet kamatcsökkentés, tartás vagy emelés. „Amiért nem tartom valószínűnek az emelést, az az erős forint árfolyam és az alacsony múltbeli inflációs szint. Amiért pedig nem fogadnék vágásra, az az energiaársokk tartóssága, ami felfelé húzza az inflációt: az iráni háború a vártnál jobban elhúzódik és jelen sorok írásakor még nem látjuk a végét, még mindig nem nyílt meg a Hormuzi-szoros, aminek ilyen hosszú lezárására még nem volt példa. Az MNB márciusi Inflációs Jelentésében 5 százalék feletti inflációt várt az év végére, márpedig ez nem a lazítás mellett szól,”
Ezt is ajánljuk a témában
Másfél év után csökkentett ismét az alapkamat mértékén a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank monetáris tanácsa keddi döntése értelmében 6,25 százalékra vágta az irányadó rátát. Varga Mihály sajtótájékoztatón ismertette a döntés részleteit.
ha viszont normalizálódna a Közel-Keleti helyzet és megnyílna a szoros, akkor az energiaárak mérséklődnének, így lehetne lazítani
– mondta.
Az infláció alakulása márpedig kulcsfontosságú a jegybanknak. Molnár Dániel is emlékeztetett, hogy az MNB leginkább ezt figyeli. „Habár márciusban pozitív meglepetésre az áremelkedési ütem ismét a jegybanki toleranciasáv alatt alakult, ez még a vihar előtti csend. A bevezetett védett árak miatt a kőolaj világpiaci árának elszabadulása csak korlátozott mértékben jelent meg az adatokban, de ettől függetlenül is a havi átárazások azt mutatták, hogy a vállalatok még nem reagáltak a költségek várható emelkedésére, márciusban még kivártak. Ez a folyamat azonban a következő hónapokban mindenképpen végbemegy majd, a kérdés csak az, hogy milyen mértékben. Bizonytalanságot jelent továbbá a kormányzati intézkedések jövője is, a kormányzat az átmeneti időszakra és az új kormány kérésére tekintettel határidő nélkül meghosszabbította az árrésstopot és a védett árakat, viszont az eddigi bejelentések alapján idővel ezek kivezetésre kerülnek majd.”
Az inflációs pályával kapcsolatos bizonytalanság miatt így a jegybank áprilisban még kivárhat
– tette hozzá.
Regős Gábor megjegyezte: a múltbéli infláció mindenképpen kedvező képet mutat: a pénzromlás
ami az inflációs célsáv alatt van és elmarad az eurózóna átlagától is. A kiindulási szint alapján lehetne lazítani. A forint az elmúlt időszakban meglehetősen nagy volatilitást mutatott – az iráni háború kitörése óta járt 400-nál és 360-nál is az árfolyam – most azonban erős, ez tehát szintén a lazítás mellett szól.
A jövőbeni infláció már nem ennyire fényes, itt az energiaárak robbanása egyértelmű problémát jelent. Persze a jövőbeni infláció elég tág határok között mozoghat, hiszen bár lehet valamilyen képünk a határidős árak alapján a várható energiaárakról, a tényleges történéseket Iránban nem látjuk előre, márpedig a háború lezárása vagy további elhúzódása alapvetően befolyásolhatja az árakat. A mostani árszint tartósan nem maradhat fenn: ha a Hormuzi-szoros tartósan zárva marad, akkor az áraknak felfelé kell csorogniuk, hiszen akkor világszinten kínálati hiány lesz, ami növeli az árakat, ha pedig megnyílik a szoros, akkor ez a kockázat várhatóan kiárazódik és csökken az ár. Több bizonytalansági tényező van, ami szintén befolyásolja a jövőbeni inflációt, de nem ezek jelentik a kamatcsökkentés fő gátját: nem tudjuk, hogy mi lesz az üzemanyagok védett árának a sorsa (ha az olajár csökken, akkor okafogyottá válik, ha sokkal magasabb lesz, akkor nem lesz fenntartható), nem látjuk még, hogy mi történik az árrésstopokkal, illetve hogy az új kormány inkább laza vagy inkább szigorú fiskális politikát folytat majd.
Nehézséget jelent a külső környezet is. Az iráni háború változatlanul zajlik, amely jelentős kockázatot hordoz a világgazdaság működésére az energiaárakon keresztül.
Habár az elmúlt időszakban sikerült átmeneti tűzszünetet kötni, ennek tartóssága és a megegyezés esélye továbbra is rendkívül alacsony, miközben még békekötés esetén is hosszú ideig tart majd az energiapiac helyreállása. A bejelentett tűzszünetnek köszönhetően a Fed vonatkozásában ugyan a kamatemelés esélye kiárazódott, de a piaci árazások alapján jelenleg nagyobb a valószínűsége a kamattartásnak év végéig, mint a kamatcsökkentésnek, miközben az új Fed-elnök kinevezése körül is jelentős a bizonytalanság. Az EKB esetében is mérséklődtek a kamatvárakozások a tűzszünet hatására: habár a márciusi infláció érdemben gyorsult, az áprilisi ülésen a piacok már nem várnak szigorítást, viszont októberig két, 25 bázispontos emelés is következhet.
Mindkét szakértő egyetért abban, hogy a választások utáni piaci reakciók alapján akár lazíthatna is a jegybank.
A forint az elmúlt hetekben kifejezetten erős, ám ez csak részben a Tisza-győzelemnek, inkább a jegybanknak köszönhető, ahogy arról lapunk is beszámolt.
Ezt is ajánljuk a témában
Hatalmasat erősödött a forint a választások éjszakája után, de ez csak minimális részben köszönhető a kormányváltásnak. A Tisza párt helyett a háttérben ismét a jegybank intézkedései húzódnak meg, a kezdeti fellángolás pedig szép lassan elszunnyad és visszatérnek az árfolyamok a korábban megszokottakhoz.
Molnár Dániel szerint a piacok a Tisza Párttól az uniós források hazahozatalát, az uniós intézményekkel konstruktívabb együttműködést és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát várnak. Ennek következtében a választási eredmények jelentős forinterősödést és hozamcsökkenést hoztak, mérséklődött a kockázati prémium. Egy ilyen környezetben tehát az iráni háború ellenére meglehet a jegybanki mozgástér arra, hogy érdemi piaci reakció nélkül lazítsa a monetáris kondíciókat, amely megfelelne a kommunikált adatvezérelt döntéshozatalnak is. Ez ellen szólnak viszont egyrészt az inflációs kockázatok, másrészt az is, hogy a lépés ellentmondana az elmúlt időszakban sokszor hangoztatott, óvatos és türelmes megközelítésnek, amely a tavalyi év során jelentős mértékben hozzájárult a jegybanki hitelesség visszaépítéséhez.
A választás eredménye Regős Gábor szerint is egyértelműen a lazítás irányába hat, hiszen a piac jól fogadta a Tisza Párt győzelmét, a forint erre erősödött, egy euróért nagyjából 10 forinttal kellett kevesebb fizetni a választás után, mint előtte – de persze ez már korábban beépült a várakozásokba és erősítette a forintot.
Molnár Dániel szerint a választások után a forintárfolyam mozgása visszatérhet a fundamentumokhoz. A közel-keleti események és azokhoz kapcsolódóan a nagy jegybankok kamatpolitikája mindenképpen meghatározó lesz a tekintetben, hogy további erősödés vagy korrekció jön-e a forint árfolyamában. Szerinte kiemelendő továbbá, hogy a piacok jelentős várakozásokat támasztanak az új kormány irányába, ha a kormány az ígéreteit nem tudja tartani akár az uniós források, akár a fegyelmezettebb, kiszámíthatóbb fiskális politika terén, az szintén átértékelheti a befektetők magyar gazdaságról alkotott képét.
Regős Gábor úgy véli,
ha kedden valóban szinten tartja a kamatot a jegybank és a kommunikáció is inkább szigorú lesz, az hozhat némi erősödést a forintban. Ezt követően az energiaárak kérdése lehet meghatározó: ha az olaj- és a gáz ára lejjebb kerül, az erősíti, ha feljebb, az pedig gyengíti a forintot.
„A következő meghatározó tényező pedig az új kormányzat politikája lesz, azonban belül is különös hangsúllyal az, hogy ténylegesen haza tudják-e hozni a hazánknak járó uniós forrásokat, amint azt most a piac árazza. Ezt követően pedig a fiskális politika szigora lesz a kérdés: ha valóban az euró bevezetése irányába haladunk, az a hiány leszorítását jelenti, ami javítja a kockázati megítélést és így erősíti a forintot – ami persze végső soron ismét kamatcsökkentést indukál” – tette hozzá.
Egyelőre az erősebb forint ugyanakkor még kevés a lazításhoz, a közel-keleti helyzet óriási kockázatot jelent a gazdaság működése és így az infláció szempontjából. Ha azonban a közel-keleti helyzet megoldódik, akkor az erősebb forintárfolyam mindenképpen katalizálni tudja a monetáris politika lazítását, így egy alacsonyabb kamatszinthez vezethet.
Az erősebb forintárfolyam és a kockázati prémium csökkenése kedvező folyamatok a jegybank szempontjából, növelik a mozgásteret a monetáris kondíciók lazításához, amennyiben tartósan fenn tudnak maradni. Ugyanakkor a jegybank továbbra is elsősorban az inflációs folyamatokat figyeli majd, erre vonatkozik a mandátuma. A külső környezet mellett az inflációs folyamatokat befolyásoló kormánydöntések lesznek azok, amely meghatározzák majd, hogy milyen ütemben tudnak majd lazulni a monetáris kondíciók Magyarországon az elkövetkező időszakban.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert
A Hotel Lentulai legújabb adásában Pityinger László, Dopeman volt Lentulai Krisztián vendége.
David Szalay szerint ez a nemzedék már természetesnek veszi az Európai Unióhoz való tartozást, és Oroszország helyett egyértelműen a Nyugat felé orientálódik.
Aki nem tiszteli az őseit, a hagyományait, a múltját, az nem érdemli meg a jövőjét.
Bizonyítani kívánja, hogy iszonyodik az ÁVH-tól? Akkor talán ne telepítsen ki másokat a szép új házukból azért, hogy beköltöztesse helyükre az elvtársait. És pláne ne hallgassa le a szeretteit. Francesca Rivafinoli írása.
A Hotel Lentulai legújabb adásában Pityinger László, Dopeman volt Lentulai Krisztián vendége.
Oroszország jelenleg jelentős készletet halmoz fel nagy hatótávolságú drónokból, és ezt az adottságot zsarolási és nyomásgyakorlási eszközként használhatja fel.
Kocsis Márta a Mandinernek elárulta, decemberig elsősorban arról szóltak a mindennapok, hogy tanítványát benntartsa az úszósportban.
