Megállíthatatlan a forint szárnyalása: mutatjuk, mennyit erősödött eddig a magyar valuta!
Kijöttek a legfrissebb adatok.

Hatalmasat erősödött a forint a választások éjszakája után, de ez csak minimális részben köszönhető a kormányváltásnak. A Tisza párt helyett a háttérben ismét a jegybank intézkedései húzódnak meg, a kezdeti fellángolás pedig szép lassan elszunnyad és visszatérnek az árfolyamok a korábban megszokottakhoz.

Óriásit ralizott az április 12-i választások éjszakája óta a forint: a magyar fizetőeszköz drasztikusan erősödött a korábbi hónapokhoz képest, az egy évvel ezelőtti állapotához mérve pedig 10 százalékkal javult a jegyzés például az euróval szemben. Jelenleg a 360-as szintet teszteli az árfolyam, utoljára öt évvel ezelőtt járt ekörül az euró-forint árfolyam. A dollárral szemben szintén nagyot erősödött a forint, 307-nél áll a jegyzés, kilátással a 300 alatti árfolyamra, ahol szintén 2021-ben járt a magyar fizetőeszköz. De felmerülhet a kérdés, miért is fut most ekkorát a forint, mi áll a háttérben? Valóban a Tisza párt miatt lett ennyire erős a fizetőeszközünk, mint ahogyan azt sokan próbálják sugallni? Ennek jártunk utána.


Ezt is ajánljuk a témában
Kijöttek a legfrissebb adatok.

Noha már a választások előtt is rendre felmerült a forinterősödések hátterében, hogy Magyar Pétert, pontosabban a Tisza Párt győzelmét árazza a piac, ez nem ennyire fekete és fehér, mint ahogy azt a Mandiner is több cikkben bemutatta.
Ezt is ajánljuk a témában
Bár az kétségtelenül igaz, hogy szépen alakul a forint/euró árfolyam.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője is úgy fogalmazott most lapunknak, hogy az árfolyamok mozgása esetében nehéz meghatározni a konkrét tényezőket, főleg egy olyan időszakban, amikor ennyire sok hatás éri a gazdaságot.
„A lengyel választást lehet jó példának felhozni, ott nagyon jól kitűnt, hogy a választások előtt két héttel tért el a zloty jegyzése a régiós trendektől. Emiatt is mondhatjuk azt, hogy az elmúlt hónapok forinterősödését összességében nem a választásokhoz kötődő várakozások, sokkal inkább a monetáris politika befolyásolta, a következetes és szigorú jegybanki kommunikáció. Közvetlenül a választások előtti hetekben már nagyobb szerepe lehetett a várakozásoknak, azonban a kép még itt sem egyértelmű, mivel az elmúlt időszakban az MNB is aktívan beavatkozott” – mondta a szakértő.
Ezt is ajánljuk a témában
A kelet-közép-európai régióban jelenleg Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.

A jegybank az iráni háborúra válaszul ugyanis ismét biztosítja az energiakereskedők devizaszükségletét, ami a végrehajtás függvényében szintén hatással lehet az árfolyam alakulására. A hétfői mozgások, a számottevő erősödés emellett azt is mutatja, hogy a bizonytalanság jelentős volt, a piacok nem árazták be teljes mértékben a Tisza párt győzelmét.
Molnár ugyanakkor megjegyezte, hogy a Tisza-kormánnyal szemben a piacok érdemi várakozásokat támasztanak. Egyrészt az uniós források hazahozatalát várják, amire a párt a kampányban nemcsak ígéretet tett, hanem kulcsterületként is hivatkozott; másrészt az EU-s intézményekkel való konstruktívabb együttműködésre is számítanak, ami a források megérkezésének egyik feltétele.
„Az uniós források hazahozatala tudná támogatni a növekedést, miközben Magyarország kockázati megítélését is javítaná, amely így alacsonyabb hozamokkal és erősebb árfolyammal párosulna. De az irányultság változását jelenti az euróbevezetés melletti elköteleződés is, amit a piac szintén pozitívan értékelt. Van tehát egy erőteljes várakozás az új kormányzattal szemben. A következő időszak kulcskérdése lesz, hogy mennyire tud majd ennek megfelelni a felálló kabinet, mennyire tudja beváltani az ígéreteket és ezzel párhuzamosan kezelni a problémákat például az iráni háború hatásait” – mondta.
Ezt is ajánljuk a témában
A Fidesz-KDNP kormány az elmúlt években határozottan letett az euró bevezetéséről és ahogy a példákból látszik, máshol sem lett kolbászból a kerítés a közös fizetőeszközre való áttérés után. A Tisza Párt viszont már a ciklus végére meg akarja teremteni az eurózóna- csatlakozáshoz szükséges feltételeket. Kérdés, sikerül-e és milyen áron?

Nagy kérdés, hogy mi lesz a következő időszakban. Molnár Dániel szerint arra lehet számítani, hogy az árfolyamjegyzés visszatér a fundamentumokhoz. Ebben a tekintetben mindenképp az iráni háború lesz a sorsdöntő. A kéthetes tűzszünet bejelentése óta
Az Európai Központi Bank (EKB) esetében ezzel szemben két kamatemelést is áraz a piac októberig, amely a kamatkülönbözet mérséklődésén keresztül rontaná a forint helyzetét.
Az MNB helyzete is speciális: habár a kockázati megítélés javulása lehetőséget teremthetne a lazításra, az inflációs kockázatok miatt mégsem lépheti ezt meg, fenn kell tartania a jelenlegi kamatszintet, vagy az elmúlt időszakban felépített hitelességét is kockáztatná.
Mindenképpen fontos lesz az is, hogy az új kormány mennyire tud majd megfelelni a piaci várakozásoknak. Ki kell azonban emelni, hogy a gazdasági szereplők számára még mindig a stabil árfolyam lenne a legjobb kimenetel, az elmúlt hetekben 35 egységet is liftezett az euró-forint jegyzés, ami semmiképp nem tekinthető kiszámíthatónak vagy egészségesnek.
A választások után a Budapesti Értéktőzsdén is látványos eredmények történtek, emögött is sokan a Tisza pártot sejtették. Ugyanakkor a lapunknak nyilatkozó szakértő is megjegyezte: látható, hogy a hétfői folyamatokat a következő napokban már korrekció követte, úgy az emelkedő, mint a beszakadó papírok esetében.
A kezdeti „zsigeri” reakciókat felváltotta a megfontoltabb befektetői döntéshozatal.
Habár a várakozásoknak is jelentős szerepe van a részvényárfolyamok mozgásában, hosszabb távon itt is inkább a fundamentumok érvényesülhetnek. Ebben a tekintetben pedig a tényleges kormányprogram lesz a döntő tényező, hogy milyen intézkedéseket hajt végre a Tisza-kormány, mely adókat, törvényeket módosítja, illetve hogy hogyan teremti meg ezek fedezetét.
„A piacok most kiemelten is figyelnek minden rezdülést, bejelentést, információt, amely mérsékelheti a bizonytalanságot, hogy a gazdaságpolitika milyen irányba indul el. Egy nagyon felfokozott hangulatú kampányidőszakon vagyunk túl, akár még ennek utóhatásaként is tekinthetjük, a minapi nyilatkozatot. Hosszabb távon azonban mégis az lenne a gazdaság érdeke, hogy ez a bizonytalanság mérséklődjön. Természetesen nem lehet az ilyen ingásokat teljesen elkerülni, a gazdaságpolitikai döntések mindenképpen befolyással lesznek majd a gazdaság működésére és így a részvényárfolyamokra is, azonban ezek gyakorisága és intenzitása lesz az, ami majd a befektetői megítélést befolyásolja” – mondta az MGFÜ elemzője.
Kapcsolódó vélemény
Magyar Péter – úgy tűnik – már jó előre igyekezett felkészíteni támogatóit arra, hogy el fogják engedni az inflációt.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert