A szerbek kulcsembere szerint a világ legjobbjai közé tartoznak ebben a magyarok
„Nagyon kellemetlen ellenfelek, ezt tapasztalatból mondom.”

A férfi kézilabda NB I döntőjének első mérkőzését az alapszakaszgyőztes otthonában rendezték. A Veszprém–Szeged-rangadó ezúttal sem okozott csalódást.

Mindössze harminchét másodpercet kellett várni, hogy kiderüljön, mennyire lesz pikáns a Veszprém–Szeged a férfi kézilabda NB I bajnoki döntőjének első mérkőzésén. A francia Jérémy Toto megmozdulásából (és kiállításából) arra lehet következtetni, hogy ezúttal sem ölelik majd keblükre egymást a felek, de az igazán vérre menő csata elmaradt a folytatásban – egy ideig.

Azt ugyan nem állítanánk, hogy a szegediek alárendelt szerepet játszottak a félidő első felében, de a veszprémiek érezhetően más hőfokon égtek. Az első nyolc percben egyébként semmi jel nem utalt arra, hogy kinyílhat az olló, de egy 9–3-as hazai rohammal viszonylag – és a meccs ezen szakaszában meglepően – nagy előny alakult ki az Építők javára (14–8).

A közönség tombolt, Ligetvári Patrik pedig erődemonstráció gyanánt felkapta a több mint két méter magas Imanol Garciandiát.
Ezt is ajánljuk a témában
„Nagyon kellemetlen ellenfelek, ezt tapasztalatból mondom.”

Ám ahelyett, hogy megroppant volna a csongrádi együttes, Michael Apelgren időkérését követően elkezdte ledolgozni a hátrányát. Pedig Bánhidi Bencééknek a megszokottal ellentétben nem ment a hét a hat elleni játék, a kispadról jéghidegen beszálló Fazekas Máté például rögtön belehibázott a figurába, és a kapuból sem jött a támogatás (a házigazdáknál ugyanez volt a helyzet). A már említett Garciandia triplájával az OTP-Bank Pick Szeged mégis visszahozta magát a találkozóba, amely ismét nyílt lett. Marin Jelinic góljával már csak egy volt közte, amikor megrázta magát a One Veszprém és ismét visszavette az irányítást az első játékrészt 8/8-as mutatóval záró Hugo Descat vezérletével. Mivel Yanis Lenne is hibátlanul teljesített (4/4), így a bakonyi szélsők remek első harminc percet produkáltak. Az eredményjelző a szünetben 19–17-et mutatott.
Úgy tűnt, a fordulás után Thobias Thulin elkapja a fonalat, a svéd védéseit kihasználva pedig hamar utolérte riválisát a ritmust váltó Szeged (20–20). Ezek a pillanatok nem a védekezésről szóltak, és ebből a vendégek jöhettek volna ki jobban, ám az egyébként biztos kezű izlandi irányítójuk, a hamarosan Barcelonába költöző Janus Smárason kulcsmomentumban rontott. A veszprémieknek pedig nem kellett több, a parádézó Descat-hoz ráadásul Luka Cindric is felzárkózott, akinek még arra is maradt ereje, hogy a nézőket is tűzben tartsa.
A végjátékra háromgólos hazai előnnyel fordultunk rá, ami annyira töredezett volt az egyre durvább szabálytalanságok és a sok videózás miatt, hogy gyakorlatilag élvezhetetlen lett.
Ez azonban egyáltalán nem zavarta a 42. életévében járó Mikler Rolandot, aki egy ponton lehúzta a rolót.
58:29-nél így a mínusz egyért (37–36) támadhatott a Szeged, s mivel Garciandia viszonylag gyorsan betalált Xavi Pascual időkérését követően, a csongrádiak joggal reménykedhettek, hogy lesz még egy akcióra idejük. De Descat egyszerűen képtelen volt hibázni, így a két győztes meccsig tartó párharc első, maratoni felvonását (közel 2 óráig tartott) a One Veszprém nyerte (38–36).
A két csapat 208. egymás elleni mérkőzésén 57 szegedi siker és nyolc döntetlen mellett 143. alkalommal győztek a veszprémiek. Folytatás kedden, Szegeden.
Fotók: MTI/Vasvári Tamás