Mit jelent a NATO negyedik cikkelye, amit Románia emleget?

Péntek hajnalban egy orosz drón csapódott be egy galaci lakóépületbe, két embert megsebesítve Románia területén. A támadás azért kapott kiemelt figyelmet, mert a sérültek egy NATO-tagállamban, a szövetség területén szenvedtek sérüléseket. Bár ez az első ilyen eset, a lap szerint a román lakosság számára korántsem ismeretlen jelenség az orosz–ukrán háború átterjedése a határ túloldaláról.

Kelet-Románia lakói már évek óta rendszeresen találkoznak a háború közelségének jeleivel. A román védelmi minisztérium adatai alapján 2022 februárja, vagyis az orosz invázió kezdete óta ez volt a huszonnyolcadik hivatalosan nyilvántartott légtérsértés. A hatóságok szerint orosz drónok vagy azok roncsai legalább negyvenhét alkalommal zuhantak román területre, sok esetben lakott övezetekben.

A román védelmi minisztérium közleményében hangsúlyozta, hogy az ilyen incidensek nemcsak a román állampolgárok biztonságát veszélyeztetik, hanem a NATO kollektív biztonságát is. A tárca egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a drónok rendszeres megjelenése új kihívást jelent a Fekete-tenger térségének biztonsága és stabilitása szempontjából.

Mit jelent a NATO negyedik cikkelye?

Oana Toiu román külügyminiszter televíziós interjúban arról beszélt, hogy a pénteki incidens akár megalapozhatja a NATO alapító szerződésének negyedik cikkelye szerinti konzultációk kezdeményezését. A NATO 4. cikkelye lehetőséget biztosít arra, hogy valamely tagállam sürgős egyeztetést kérjen szövetségeseitől, amennyiben úgy ítéli meg, hogy biztonsága, területi integritása vagy politikai függetlensége veszélybe került. 

A cikk szerint szeptemberben már sor került ilyen konzultációkra, amikor orosz drónok jelentek meg Lengyelország légterében, valamint három orosz vadászgép behatolt Észtország légterébe. A NATO ilyenkor közös helyzetértékelést végez, és megvizsgálja, milyen válaszlépések szükségesek a további incidensek megelőzésére.

Egyre nagyobb kihívást jelentenek a drónok a NATO számára

A The New York Times elemzése szerint az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a drónok alapvetően átalakították a hadviselést. Az olcsón előállítható és nagy számban bevethető eszközök nemcsak a harctéren, hanem a NATO határainál is új helyzetet teremtettek.

A cél az, hogy a tagállamok egységes rendszerben és gyorsabban tudják észlelni, követni és szükség esetén semlegesíteni a behatoló repülőeszközöket. A NATO tavaly külön missziót hozott létre Finnországtól Törökországig a szövetség légterének védelmére, miután mintegy húsz orosz drón repült be a lengyel légtérbe. Bár azokat sikerült megsemmisíteni, az eset rámutatott arra, hogy Moszkva folyamatosan próbára teszi a NATO reagálóképességét.

Ez a szám ráadásul nem tartalmazza az egyes tagállamok saját hatáskörben végrehajtott intézkedéseit a drónokkal és más légi fenyegetésekkel szemben. A román lakóépületet a védelmi minisztérium szerint egy Geran–2 típusú drón találta el, amely az iráni fejlesztésű Sahíd–136 orosz változata. Ezeket az eszközöket Oroszország rendszeresen használja az ukrán légvédelem túlterhelésére. A történtek után Mark Rutte NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy a szövetség továbbra is eltökélt tagállamai védelmében.

– fogalmazott. Hozzátette: 

A román kormány eközben arra kérte szövetségeseit, hogy gyorsítsák fel a drónelhárító rendszerek szállítását. A pénteki incidens idején két román F–16-os vadászgép is felszállt a drón elfogására, ám Nicusor Dan államfő szerint végül nem semmisítették meg azt, mert fennállt a veszélye annak, hogy a lelövés során civilek kerülnek veszélybe.

A The New York Times szerint a támadásnak egy másik következménye is lehet. Az évek óta tartó légiriadók és riasztások miatt sok román lakos már megszokta a háború közelségét, és nem mindig reagál a figyelmeztetésekre. A galaci incidens azonban emlékeztetett arra, hogy a határ túloldalán zajló konfliktus következményei bármikor elérhetik a NATO keleti tagállamait is.

Nyitókép: Julia Demaree Nikhinson / POOL / AFP