Mit adott el a magyar érdekekből Brüsszelnek? – azonnali választ követel Orbán Viktor Magyar Pétertől!

Ingyen sajt csak az egérfogóban van – írta a volt kormányfő.

Két évvel Karácsony Gergely újraválasztása után továbbra is politikai és pénzügyi válságok bénítják a főváros működését. A Fővárosi Közgyűlésben pedig új erőviszonyok formálják az új politikai korszakot.

Budapest a 2024. nyári, Karácsony Gergely főpolgármester szoros győzelmét hozó önkormányzati választás óta nem tudott fejlődési pályára állni. Az év őszétől állandósultak a strukturális problémák, s a listás választási rendszer visszaállítása nyomán átalakuló Fővárosi Közgyűlés aktuálpolitikai csatatérré vált a baloldal, a Fidesz és a Tisza Párt képviselői között. Emellett több alkalommal is törvénytelen helyzet alakult ki a költségvetési szavazások, valamint a főpolgármester-helyettes hiánya miatt. A viták egyik központi eleme az volt, hogy Karácsony Gergelyék nem tervezték be a költségvetésbe a szolidaritási hozzájárulási tételt.

A parlamenti választás nyomán akár száznyolcvan fokos fordulatot is vehetnek a budapesti ügyek. A Tisza Párt a főváros valamennyi országgyűlési egyéni választókerületében 60 százalék feletti listás eredményt ért el, a Fidesz–KDNP támogatottsága pedig 24 és 31 százalék között alakult. A Fővárosi Közgyűlésben szintén jelen lévő Demokratikus Koalíció legjobb eredménye sem érte el a 3 százalékot, a Magyar Kétfarkú Kutya Párté pedig a 2 százalékot.

A törvényhozás és a kormány megalakítása után három fővárosi frakcióban is személyi változások várhatók.
A Tisza Párt és a Fidesz több politikusa parlamenti mandátumot szerzett. A kormányzó párt frakciójából Bujdosó Andrea és Porcher Áron távozik, a helyüket Kulja András és Lakos Eszter európai parlamenti képviselők veszik át. A frakció új vezetője Orbán Árpád lesz. A Fidesz–KDNP tízfős csoportjából Szentkirályi Alexandra frakcióvezető és Radics Béla képviselő is felvette országgyűlési mandátumát. A fővárosi képviselőcsoport vezetését Szepesfalvy Anna vette át. Őt kérdeztük arról, hogy kik lehetnek a párt új budapesti képviselői. „Egy ekkora választási vereség után természetes, hogy a párt átgondolja a működését, és megpróbál megújulni. Egyeztetések zajlanak arról, kik töltsék be a megüresedett helyeket. A döntés nem azért húzódik, mert nincs megfelelő jelölt, hanem éppen azért, mert sok alkalmas ember áll rendelkezésre. A listánkon számos nagy önkormányzati tapasztalattal bíró politikus szerepel, az új helyzet megfontolt döntéseket igényel – mondta lapunknak. – Személy szerint kifejezetten amellett tettem le a voksomat, hogy olyanok kapjanak bizalmat, akik az előző két évben is segítették a munkánkat, és van szaktudásuk. Ahhoz a szakmai alapú, integratív önkormányzati politizáláshoz, amelyet magaménak vallok, ilyen emberekre van szükségünk.” Szepesfalvy Anna helyettese Gulyás Gergely Kristóf lesz.

A Podmaniczky Mozgalom frakciója azért változik, mert a vezetőjét, Vitézy Dávidot kinevezték közlekedési és beruházási miniszterré. A képviselőcsoport élére Gál József kerül, új tagként pedig Hutiray Borbála, a GreenGo közösségiautó-szolgáltató cég vezérigazgatója ülhet be a frakcióba.
A végstádiumban lévő Demokratikus Koalíció esetében továbbra is kérdéses, hogy képviselői meddig vállalják Gyurcsány Ferenc politikai örökségét.
Több kerületi polgármester – köztük az újpesti Trippon Norbert, az óbudai Kiss László és az erzsébetvárosi Niedermüller Péter – otthagyta a pártot. Emiatt bizonytalanná vált Szaniszló Sándornak, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármesterének, a párt fővárosi frakcióvezetőjének a jövője is.

A főváros vezetése abban bízik, hogy sikerül megállapodásra jutnia az új kormánnyal a szolidaritási hozzájárulás ügyében, a nyilvánosságban azonban egyelőre csekély kommunikációt látni a felek között. Bár Karácsony Gergely a közösségi oldalán nemrég arról írt, hogy Budapest „új aranykor” előtt áll, mivel már nem kell megvédeni a kormánytól, Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója egy háttérbeszélgetésen elismerte: nincsenek könnyű helyzetben, mert a Tisza-kabinet is a szolidaritási hozzájárulás befizetésére szólította fel a fővárosi vezetést. Ez az ügy lehet az első nagyobb ütközési pont Magyar Péter és Karácsony Gergely között.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere a kabinet bejelentését követően Facebook-oldalán úgy fogalmazott: biztos abban, hogy sokan – köztük számos önkormányzat és polgármester – csalódtak, mert azt remélték, hogy az új kormány „hipp-hopp megszünteti a szolidaritási hozzájárulást”. Szerinte ez ilyen rövid idő alatt irreális elvárás volt. Budapest hatvannapos haladékot kapott a januárban esedékes, 37 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulási részlet, valamint egy tavaly decemberi, 7,5 milliárd forintos befizetés teljesítésére. Az előbbi határideje azonban június elején lejár, így addigra megállapodásra kellene jutniuk a feleknek. Mindeközben
Budapest számlája mínusz 47 milliárd forintos egyenlegen áll.

Ebben a helyzetben ülnek össze pénteken két hónap szünet után, átmenetileg csökkent létszámban a fővárosi képviselők. A megszokott szerdai ülésnaptól részben a pünkösdi ünnepkör, részben a frakciók kérésére térnek el: a Tisza Pártnak immár négy európai parlamenti képviselője van a közgyűlésben, és az EP is szerdánként ülésezik. A főváros több mint hatvan előterjesztéssel készül, a napirendi pontok között szerepel az önkormányzati társaságok tavalyi beszámolóinak, illetve idei üzleti terveinek elfogadása, és kiemelt kérdés lehet a taxisrendelet módosítása is.
Utóbbi ügyben több tárgyalás és vizsgálat zajlott az előző hónapokban, a főigazgató tájékoztatása szerint két forgatókönyv körvonalazódott. Az egyik 15, a másik 27 százalékos tarifaemelést jelentene, a főváros utóbbi elfogadására tesz javaslatot pénteken. Ennek értelmében az alapdíj 1100-ról 1400 forintra, a kilométerdíj 440-ről 560 forintra, a percdíj pedig 110-ről 140 forintra nőne. Emellett a reptéri fuvaroknál egy 1000 forintos díjelem is megjelenne, amelyet azzal indokolnak, hogy a repülőtér emelni kívánja a taxisok belépési díját. A szakbizottság nem támogatta az előterjesztést, amennyiben a közgyűlés mégis elfogadja, a rendelet június végén léphet hatályba.

A Fidesz–KDNP a legfontosabb kezdeményezéseként az önkormányzati finanszírozás rendezését nevezte meg. Szepesfalvy Anna frakcióvezető ezzel kapcsolatban lapunknak azt mondta: a kötelező önkormányzati feladatok finanszírozási rendszere a covidjárvány, az energiaválság és az infláció következtében megbillent. „A második Orbán-kormány valamennyi önkormányzat adósságát átvállalta. Ezzel párhuzamosan a rendszer a normatív finanszírozásról feladatalapú finanszírozásra állt át, amely 2020 és 2022 között megfelelő stabilitást adott. A kedvezőtlen gazdasági környezet azonban felborította ezt az egyensúlyt. Ez különösen fontos, hiszen olyan alapvető feladatokról beszélünk, mint a szociális ellátás, a közvilágítás vagy Budapesten a közösségi közlekedés működtetése” – fogalmazott. Előterjesztésük célja az, hogy a közgyűlés erős felhatalmazást adjon Karácsony Gergelynek a finanszírozási tárgyalások lefolytatására.
A fideszes képviselők emellett javaslatot tesznek az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulójához kapcsolódó fővárosi megemlékezés megszervezésére is. Emellett szeretnének méltó emlékhelyet kialakítani a nemrég elhunyt Scherer Péter tiszteletére a Margitszigeten. A frakció egy nyári szurkolói zóna létrehozását is kezdeményezi a Városháza parkban a szombati Bajnokok Ligája-döntő, valamint a nyári labdarúgó-világbajnokság idejére.

Szepesfalvy úgy véli, a közgyűlésben tapasztalható erős országos politikai tematizálás nem kizárólag a Fideszre volt jellemző, hanem a permanens kampányhelyzet miatt minden szereplőre. Szerinte a nagypolitika a jövőben sem tűnik el a Fővárosi Közgyűlésből, de most lehetőség nyílhat arra, hogy ismét a szakmai és önkormányzati ügyek kerüljenek előtérbe.