Bóna Szabolcs állattartó felel a magyar gazdák jövőjéért

Folyamatban vannak a kormányalakítási tárgyalások, várhatóan 16 minisztere lesz a kormánynak, minden fontos szakterületnek külön minisztériumot hoznak létre – közölte hétfőn Magyar Péter. A leendő kormányfő egyelőre hét minisztert nevezett meg, 

Bóna személye nem okoz nagy meglepetést, mivel már a kampányban is ő volt a Tisza Párt agráriumért felelős szakpolitikusa, noha a Győr-Moson-Sopron vármegyei 3-as választókörzetben alul maradt Gyopáros Alpár fideszes politikussal szemben.

Bóna Szabolcs szakemberként irányítja az agráriumot

Bóna Szabolcs Mosonmagyaróváron szerzett agrármérnök diplomát 1998-ban. Első munkahelye az IKR Zrt. volt, ahol terményraktározással és kereskedelemmel kapcsolatos feladatokat végzett. 2001-től a CIB Lízing Csoportnál dolgozott üzletágvezetőként. 2010-től a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatója és az igazgatóság elnöke. Az MSTSZ elnökségi tagja, a Kapuvári Vízitársulat Intézőbizottságának elnöke, a NAK Győr-Moson-Sopron vármegyei és országos küldötte, a Rábapordányi Területi Agrárgazdasági Bizottság elnöke. 

Nős, két gyermek édesapja. Lánya jogászhallgató, fia elsőéves mérnökinformatikus. Felesége agrármérnök, növényvédő szakmérnök, szaktanácsadó, szintén a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt.-ben dolgozik üzemgazdászként és növényvédelmi szakirányítóként. A 2022-es Év Agrárembere Állattenyésztés kategória győztese volt – olvasható a Bóna Szabolcsról készült portréban. 

Nagyüzemi fordulat jöhet a magyar agráriumban?

A Tisza Párt leendő agrárminisztere annak a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt-nek a vezetője, amely az egykori helyi tsz privatizálásával alakult nagyüzem Győr-Moson-Sopron vármegyében. Valódi családi nagygazdaságnak számít, mivel Bóna Szabolcs apja, Bóna János az 1970-es évektől egészen a 2010-es évekig vezette az egykori Vörös Csillag tszt, beleértve a privatizálás és az átalakulás időszakát is. Fiának a 2010-es években adta át a nagyüzem irányítását. Bóna János az MSZMP országgyűlési képviselője is volt a 80-as években.

A privatizáció a termelőszövetkezetekre jellemző klasszikus, társadalmilag megosztó módon zajlott, nyílt pályázat nélkül, egyben tartva a már a szocializmus alatt is sikeres nagyüzemet. A helyi kistermelőknek tehát esélyük sem volt földet szerezni az egykori szocialista típusú gazdaság területén.

Bóna Szabolcs személye miatt már felvetődik, hogy a családi gazdaságok képviseletét felválthatja-e a jövőben a nagy mezőgazdasági üzemek támogatása. Magyar Péter nyilatkozataiban és országjárása során többször is azt mondta, párja a kis- és közepes gazdaságok támogatását helyezné előtérbe.

Kié a felelősség? 

Bóna Szabolcs a leendő kormánypárt szakpolitikusaként több olyan kijelentést is tett, ami arra utal, hogy továbbra is a magas hozzáadott értékű élelmiszer-előállítás erősítése marad az agrárkormányzat legfontosabb célja. A célokhoz vezető út ugyanakkor eltérő lehet, mivel Bóna Szabolcs korábban életképtelennek nevezte a kis- és közepes hazai gazdaságokat, szerinte a korábbi években az ukrán gabonadömping miatt kialakult válság is nagyrészt az ezekre építő agrárpolitika hibáiból követzetett.

Korábban Bóna egy interjúban úgy fogalmazott, „az Európai Unió Ukrajnával kötött szabadkereskedelmi megállapodásának egyik fő üzenet az, hogy az ukrán mezőgazdaság meg fogja ölni a magyar mezőgazdaságot. Ez ugyan valós veszély, de erről nem az ukránok tehetnek, ők csupán kihasználják a saját adottságaikat, eredményesek benne, hasznot tudnak maguknak termelni. A probléma abból fakad, hogy mi olyan pályán akarunk versenyezni velük, ahol esélyünk sincs nyerni.”

Nyitókép: Bóna Szabolcs Facebook-oldala