Az Eurostat adataiból kiderül, hogy ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
Katasztrófába torkolna, ha Magyarország a lengyel költségvetést venné követendő példaként, ugyanis az Eurostat legfrisebb kimutatása szerint miközben Románia kormánya épp szétrobban a megszorítások miatt, kiderült hogy Lengyelország államháztartási hiánya majdnem elérte a románt, az adóssága pedig meg is haladta – írta a Világazdaság. Közölték, az Eurostat szerdán összesítette a tagállamok jelentései alapján, miként alakult az ukrajnai háború éveiben az uniós országok költségvetési és adósságdinamikája.
A lengyel, a magyar és a román számok összevetése meghökkentő tanulságokkal szolgál.
Az EU-ban jelenleg nyolc tagállam ellen van érvényben túlzottdeficit-eljárás EDP), ezek:
Közülük
Romániában az új kormány hatalomra lépése után tavaly nyártól azonnal megszorításokra kényszerült, és a koalíció épp most omlik össze,
de az életszínvonalat sújtó lépéseket kellett tennie Szlovákiának is.
Ugyanakkor Magyarország és Lengyelország esetében a túlzottdeficit-eljárást felfüggesztették. Látszólag hasonló helyzetben vannak, valójában nagyon másban.
A vg.hu azt írta, hogy miközben Románia még évekig megszorításokra kényszerül,
a lengyel államháztartási hiány az Eurostat összesítése szerint tavaly majdnem elérte a románt.
Így esett, hogy Brüsszel ugyanúgy felfüggesztette az EDP-t a hiányát lefaragó Magyarországgal, mint a 3 százalékos uniós küszöböt sokkal erősebben és egyre jobban túllépő Lengyelországgal szemben.
Mint írták, az egyik esetben az volt az ok, hogy az Európai Bizottság ajánlásaival összhangban, és
ellentétben a választási költségvetésről kiabálók riogatásával, Magyarország a hiányát csökkentő pályára állt.
A lengyelek esetében azonban inkább politikai volt az indok: fordult a világ, és az EU költségvetési szempontból elkezdett nagyobb toleranciát mutatni a fegyverkezésre többet fordítók iránt. Márpedig Ukrajna szomszédja és barátja, az oroszok nagy európai ellenlábasa igazán belecsapott a lovak közé: már 2024-ben a GDP több mint 4 százalékát fordították védelemre, 2025-ben már majdnem 5 százalékot.
A portál kitért arra is, hogy a "varsói expressz" párhuzamát már csak azért is kedvelik sokan, mert Lengyelországban ugyanúgy egy konzervatív kormányt űzött ki a nyeregből Donald Tusk kormánya, mint Magyarországon a Tisza Párt. Ugyanazzal az ígérettel, mint Magyar Péter: hogy "visszaszerzi" az országának járó, de Brüsszelben visszatartott EU-pénzeket.
Hozzátették, a lengyel kormányváltás már majdnem két és fél éve történt, ezalatt a GDP százalékában mért
lengyel államadósság a 2023-as 49,5 százalékról 2025-re 59,7 százalékra szökött fel.
Ez önmagában is egy nagyon súlyos 10 százalékpontos növekedés, hátha még összehasonlítjuk a kemény megszorításokra kényszerülő Romániával. A számokból kiderül: tavaly a lengyel adósság meghaladta az 59,3 százalékos románt, ami szintúgy 10 százalékpontot szökött fel ebben az időszakban.
Hangsúlyozták, érdemes belegondolni a lengyel és a magyar gazdaság különbségeibe, különösen három dologba, majd ezt követően felmérni, érdemes-e Magyarországon mintának tekinteni a lengyel politikát.
1. A magyar gazdaság Achilles-pontjának is nevezik a magas államadósságot. Nálunk csak 1,3 százalékponttal nőtt az ukrán háború második-negyedik évében, a tavalyi 74,6 százalék azonban eleve magas a hozzánk hasonló fejlettségű országok közt. A lengyelhez hasonló hiánynövekedés nem csak a bóvli státuszt jelentené a magyar államkötvények számára.
A Tisza-kormány euróbevezetési tervét el kellene felejteni: nem az euróra készülhetnénk, hanem a román stílusú megszorításokra.
2. A lengyel gazdaság sokkal erősebben növekszik, mint a régiónk. Ha segít is nekik fittyet hányni a német gazdasági szenvedés hatásainak a költekezés, még inkább segít a nagy belső piac. És az adósságot még ők sem tudják kinőni, sőt: láttuk mi történik. Az alacsonyabb növekedés mellett, amire az európai gyengélkedésnek sokkal jobban kitett magyar gazdaság képes, a lengyelnél még sokkal kevésbé költekező magyar politika is cunamit hozna.
3. Magyar Péter bejelentette: Magyarország a következő évtizedre be tervezi vezetni az eurót. A csehek és a lengyelek nem. A románok szintén szeretnék, no de csak vágyálomként, mert nagyon messze buktak tőle.
Ha nem akarunk a sorsukra jutni: nagyon erősen meg kell nézni, mit vehetünk át a lengyelektől.
Az adósságunk mindkettőnél magasabb, bár erősen tempóznak az irányunkba, különösen Lengyelország.
Nyitókép: Magyar Péter Facebook-oldala
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Az energiatárolás kulcskérdés a jövő energiaellátásában.
Az utóbbi évekhez hasonlóan idén is szélsőséges időjárás: fagy és szárazság keseríti a magyar gazdák életét, ráadásul a kereskedelem globális konfliktusok miatti átalakulása tovább nehezíti a helyzetüket. Ahhoz, hogy versenyben maradjanak a világpiacon, elodázhatatlanok a technológiai fejlesztések.
Mivel a Tisza szavazótábora számára leginkább csak a Fidesz-ellenesség jelenti a közös nevezőt, a tábor meglehetősen heterogén, és megosztott a kérdésben.
Bart István korábban azt mondta, hogy a magyar népességfogyás megfordítására nem kell nagy energiát összpontosítani. Szerinte a magyar falvak fenntartására sem kellene jelentős forrásokat fordítani.
40 fokot mértek szombaton Budakalászon.
Igaz ez Kárpátaljára is. A férfiak egy része a fronton van, a másik pedig a saját háza foglya. Bennük és családtagjaikban pszichológusok igyekeznek tartani a lelket. Veczán Zoltán írása.
Az Egyesült Államokban kutató Dr. Nagy Péter Lajossal beszélgettünk a Magyarságkutató Intézet világszinten is egyedülálló archeogenetikai eredményeiről, köztük a legutóbbi szenzációról.
