Nem csak áremelkedést, de ellátási problémákat is okozhat egy elhúzódó Hormuzi-szoros-válság Európában és Magyarországon – írta közösségi oldalán Tarjányi Péter író, biztonságpolitikai szakértő. Úgy véli, különösen a dízelellátás kerülhet veszélybe.
Súlyos következményekkel járhat a globális energiapiacra, amennyiben a tengeri útvonal hosszabb időre is korlátozott marad – írta az iráni–amerikai feszültséggel és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalansággal kapcsolatban közösségi oldalán Tarjányi Péter. A
szakértő szerint Magyarországnak már most fel kell készülnie egy esetleges ellátási válságra
– merthogy úgy véli, hogy nem pusztán az üzemanyagok drágulásáról lenne szó, hanem a dízelellátás és az energiahordozók rendelkezésre állása is veszélybe kerülhet. Ez várhatóan bekövetkezik, amennyiben a Hormuzi-szoros szeptemberben is tartósan zárva vagy félig zárva marad.
Tarjányi Péter azt írta: „a stratégiai készleteket már elkezdték égetni: az IEA-tagok márciusban több mint 400 millió hordós összehangolt készletfelszabadítást hajtottak végre, amelyből az EU-tagállamok körülbelül 20 százalékkal vették ki a részüket”.
Felidézte:
Magyarországon nem csak Hormuz okoz problémát, hanem a szárazföldi sérülékenység is
– emlékezhetünk, miután a Barátság kőolajvezeték január 27-től hónapokra kiesett, februárban a Mol 250 ezer tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítását kezdeményezte. A magyar stratégiai készletek a hírek szerint ekkor 91 napról – március végére – 44 napra estek, majd visszatöltéssel 53 napra emelkedtek.
A szakértő szerint
Magyarország fő kockázata nem az, hogy – mondjuk – holnap nem lesz benzin a kúton, hanem ha egyszerre drága a világpiac, bizonytalan az Adria-útvonal, sérülékeny a Barátság-vezeték, és alacsonyabbak a készletek, akkor a rendszernek nincs vagy minimális a hibahatára.
Első körben üzemanyagár-emelkedés jelentkezne, majd dízelpiaci feszültség, később a fuvarozási díjak emelkedése, élelmiszerár-emelkedés, mezőgazdasági költségnövekedés, Mol-logisztikai és finomítói nyomás, politikai nyomás árstopra,
végül készletgazdálkodási kényszer.
Tarjányi Péter javasolja a stratégiai készletek feltöltését, külön dízelválságterv kidolgozását, alternatív kőolajbeszerzési források biztosítását és az Adria-vezeték kapacitásainak garantálását, illetve egy előre meghatározott korlátozási rendszer kialakítását és a lakosság rendszeres tájékoztatását.
Nyitókép: Tarjányi Péter Facebook-oldala
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Bekövetkezett szombat délután, amitől tartani lehetett.
A holtankoljak.hu adatai szerint a 95-ös benzin jelenlegi átlagára 592 forint/liter, a gázolajé 614 forint/liter, így mindkét üzemanyagfajta átlagára a védett ár alá esett.
„A Mol – Új Európa Alapítvány hivatalosan nem kapott értesítést a sajtóban megjelent nyomozással kapcsolatban. Amennyiben az ügyben az illetékes hatóságok megkeresik az Alapítványt, mindenben együttműködünk annak érdekében, hogy a vizsgálat valamennyi körülményét tisztázzuk.”
Egyelőre nem indokolt a védett üzemanyagár kivezetése, hetek múlva lehet csak az.
A fogyasztók terheinek mérséklése érdekében az előző kormány március 9-én védett üzemanyagárakat vezetett be, így a lakosság a benzin literjét 595 forintért, a dízel literjét pedig 615 forintért tankolhatja.
A mostani megállapodás aláírása utáni következő feladat a MOL-csoport és a Gazprom Neft közötti, a NIS 56,15 százaléknyi tulajdonrészéről szóló adásvételi szerződés véglegesítése.
„Amikor a forróság idején kitárjuk templomaink kapuját, ezzel egyszerre szolgáljuk embertársaink testi jólétét és lelki megerősödését, a keresztény szeretet és az egymás iránt érzett felelősség megvalósulását” – fogalmazott az MKPK elnöke.
Kemény Dénes jelentette be a hírt.
