Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Nem csak áremelkedést, de ellátási problémákat is okozhat egy elhúzódó Hormuzi-szoros-válság Európában és Magyarországon – írta közösségi oldalán Tarjányi Péter író, biztonságpolitikai szakértő. Úgy véli, különösen a dízelellátás kerülhet veszélybe.

Súlyos következményekkel járhat a globális energiapiacra, amennyiben a tengeri útvonal hosszabb időre is korlátozott marad – írta az iráni–amerikai feszültséggel és a Hormuzi-szoros körüli bizonytalansággal kapcsolatban közösségi oldalán Tarjányi Péter. A
szakértő szerint Magyarországnak már most fel kell készülnie egy esetleges ellátási válságra
– merthogy úgy véli, hogy nem pusztán az üzemanyagok drágulásáról lenne szó, hanem a dízelellátás és az energiahordozók rendelkezésre állása is veszélybe kerülhet. Ez várhatóan bekövetkezik, amennyiben a Hormuzi-szoros szeptemberben is tartósan zárva vagy félig zárva marad.

Tarjányi Péter azt írta: „a stratégiai készleteket már elkezdték égetni: az IEA-tagok márciusban több mint 400 millió hordós összehangolt készletfelszabadítást hajtottak végre, amelyből az EU-tagállamok körülbelül 20 százalékkal vették ki a részüket”.
Felidézte:
Magyarországon nem csak Hormuz okoz problémát, hanem a szárazföldi sérülékenység is
– emlékezhetünk, miután a Barátság kőolajvezeték január 27-től hónapokra kiesett, februárban a Mol 250 ezer tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítását kezdeményezte. A magyar stratégiai készletek a hírek szerint ekkor 91 napról – március végére – 44 napra estek, majd visszatöltéssel 53 napra emelkedtek.
A szakértő szerint
Magyarország fő kockázata nem az, hogy – mondjuk – holnap nem lesz benzin a kúton, hanem ha egyszerre drága a világpiac, bizonytalan az Adria-útvonal, sérülékeny a Barátság-vezeték, és alacsonyabbak a készletek, akkor a rendszernek nincs vagy minimális a hibahatára.
Első körben üzemanyagár-emelkedés jelentkezne, majd dízelpiaci feszültség, később a fuvarozási díjak emelkedése, élelmiszerár-emelkedés, mezőgazdasági költségnövekedés, Mol-logisztikai és finomítói nyomás, politikai nyomás árstopra,
végül készletgazdálkodási kényszer.
Tarjányi Péter javasolja a stratégiai készletek feltöltését, külön dízelválságterv kidolgozását, alternatív kőolajbeszerzési források biztosítását és az Adria-vezeték kapacitásainak garantálását, illetve egy előre meghatározott korlátozási rendszer kialakítását és a lakosság rendszeres tájékoztatását.
Nyitókép: Tarjányi Péter Facebook-oldala
