James Ford brit nagykövet-helyettes az EBESZ előtt tartott beszédében rávilágított: az orosz agresszió és a kritikus infrastruktúrát érő módszeres támadások olyan biztonsági kockázatot jelentenek, amelynek következményei messze túlmutatnak Ukrajna határain.
A brit diplomácia szerint az 1986-os csernobili katasztrófa óta nem volt ilyen közel Európa egy atombalesethez. James Ford hangsúlyozta, hogy
míg a negyven évvel ezelőtti tragédia a szovjet titkolózás és rendszerhibák szimbóluma volt, a mostani helyzetet az orosz erők tudatos jogsértései és a nemzetközi biztonsági protokollok semmibevétele teszi kritikussá.
A nukleáris létesítményeket ért fizikai károk, valamint a folyamatos áramellátási zavarok bármelyik pillanatban beláthatatlan katasztrófához vezethetnek.
A figyelmeztetés súlyát növeli, hogy az orosz hadsereg a napokban az eddigi egyik leghevesebb offenzíváját indította el.
Szombaton összesen 666 rakétát és drónt lőttek ki ukrán célpontokra, elsősorban Dnyipro és Harkiv térségének kritikus infrastruktúráját támadva. Ez a példátlan légi hadművelet közvetlenül veszélyezteti az atomművek stabil működéséhez elengedhetetlen energiahálózatot, tovább növelve egy esetleges technológiai összeomlás esélyét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadások kapcsán ismételten a nemzetközi közösség segítségét sürgette.
Az államfő kiemelte, hogy a lakóövezetek és az energiarendszerek szisztematikus rombolása nem csupán humanitárius válság, hanem globális biztonsági fenyegetés is.
Ukrajna szerint a modern légvédelmi rendszerek gyorsított szállítása az egyetlen módja annak, hogy megőrizzék a nukleáris stabilitást és elkerüljék a történelem megismétlődését.
Ezt is ajánljuk a témában
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Nyitókép: Wendelin Jacober / Flickr
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Vannak évtizedek, amikben semmi sem történik, és vannak hetek, amikben évtizedek történnek.
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Napelemparkot építenek a csernobili erőmű területén.
Képzeljünk el egy olyan zöldátállást, amely mentes a kínai ritkaföldfém-függőségtől. A mesterséges intelligencia jóvoltából ez már nem sci-fi: a laborokban most születő újgenerációs anyagok forradalmasítják a zöldátállást, felkínálva Európának a technológiai felzárkózást.
Mivel egy orosz támadás akár hónapokon belül realizálódhat, Tusk szerint Európának fel kell hagynia a NATO-garanciákba vetett vak hittel, és saját, ütőképes védelmi szövetséget kell kovácsolnia.
Miközben a Wagner csoport utódszervezete az al-Kaidához köthető lázadókkal vív véres harcokat a stabilitásért, Kína vámmentességgel és stratégiai bányaprojektekkel biztosítja dominanciáját a térségben, fokozatosan kiszorítva a nyugati hatalmakat.
Nem gondoltam volna, hogy a szélsőségesek közül ők a toleránsabbak.
Itthon egyelőre „csak” az interneten lincselnek, plakátfejet akasztottak(!), az utcán beszólnak, írásban ocsmány üzeneteket és halálos fenyegetéseket küldenek.
