Macron kijelentette, nem marad a politikában, már a távozását készíti elő
A francia elnök váratlan nyilatkozata miatt felgyorsulhat a hatalmi átrendeződés Franciaországban.

Több információ is megerősíti azt, hogy Emmanuel Macron szeretné kibővíteni a „dezinformáció” fogalmát a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben.

A francia elnök már készül a közelgő választásokra, ennek érdekében pedig nyomást gyakorol Brüsszelre a cenzúra kibővítése érdekében – írja Virginie Joron, a Nemzeti Tömörülés európai parlamenti képviselője, a Brussel Signal portálon közzétett cikkében. Az írás szerint több információ is megerősítette azt a tényt miszerint, Emmanuel Macron szeretné, ha kibővítenék a „dezinformáció” fogalmát a digitális szolgáltatásokról szóló törvényben (DSA).
A képviselő szerint az Európai Bizottság valójában a DSA 34. cikkére támaszkodik, amely „rendszerszintű kockázatokra” hivatkozik, amelyek „a polgári diskurzusra, a választási folyamatokra vagy a közbiztonságra gyakorolt tényleges vagy előrelátható negatív hatásokból” eredhetnek.

Ezen a homályos alapon fogadták el a Bizottság irányelveit a választási folyamatokat fenyegető rendszerszintű kockázatok enyhítéséről, amelyeket 2024. április 26-án, közvetlenül az európai parlamenti választások előtt tettek közzé – tette hozzá Jaron.
Ezek az irányelvek különösen a tartalmak „független tényellenőrzők” általi címkézését, a nem állami szereplőkkel (akadémikusok, szakértők, civil szervezetek) folytatott rendszeres találkozók szervezését, valamint a platformokkal létrehozott dedikált kommunikációs csatornák létrehozását szorgalmazzák.
A képviselő felvázolta, hogy a külföldi információbeavatkozás elleni küzdelem ürügyén – amelyet Emmanuel Macron a 2026 márciusi európai csúcstalálkozó óta folyamatosan hangsúlyoz – az Élysée most a „dezinformáció” körének kiszélesítésére szólít fel.
Ezt is ajánljuk a témában
A francia elnök váratlan nyilatkozata miatt felgyorsulhat a hatalmi átrendeződés Franciaországban.

A cikk szerint a cél teljesen egyértelmű: a közösségi médiában megjelenő narratívák ellenőrzése, a másként gondolkodók elfojtása és a nyilvános vita megszüntetése. Az Arcom szerint azonban a franciák 44 százaléka naponta a közösségi médiából szerzi híreit.
„Miután már számos stratégiai kinevezést tett az intézmények élére, a makronista rezsim most magát a választást tervezi befolyásolni. A »dezinformáció« definíciójának önkényes kiszélesítésével – beleértve a belülről érkező jogos kritikát is – a demokráciát nem védik meg a beavatkozástól, hanem egy jól körülhatárolható kör érdekei mentén manipulálják azt” – írja a cikk szerzője.
A képviselő a cikkében megemlítette, hogy Románia legutóbbi példája tanulságos a képviselő szerint, aki felidézi, hogy a 2024-es elnökválasztás első fordulóját az Alkotmánybíróság megsemmisítette a TikTokon és algoritmikus manipuláción keresztüli beavatkozás gyanúja miatt.
„A szólásszabadság nem egy olyan változó, amelyet egy politikai tábor igényeihez kell igazítani. Ezzel az autoriter kísértéssel szemben sürgősen meg kell védeni a pluralizmust és a polgárok szabad vitához való jogát, anélkül, hogy az állam vagy Brüsszel helyettesítené a szuverén népet”
– hangsúlyta ki végül a politikus.
Nyitókép forrása: Ludovic MARIN / AFP