Gyakran előfordul, hogy az országok fejlődésének vizsgálatakor csak egy-egy, a szakértők által fontosnak tekintett mutatót vizsgálunk meg, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság növekedésének a mérése és megértése.
Szerző: Mihálovics Zoltán, a Makronóm Intézet elemzője
Egyes országok fejlődésének vizsgálatakor általános problémaként jelenik meg, hogy csak egy-egy fontosnak tekintett mutatóra fókuszálunk, holott ennél sokkal komplexebb egy nemzetgazdaság fejlődésének a mérése.
Az elmúlt hetekben röppent fel az a hír, hogy Románia megelőzte Magyarországot. Az Eurostat adatai alapján vásárlóerő-paritáson számolva (PPP) 2023-ban a román bérek megelőzték a hazaiakat. Arról azonban már nem szólnak a témában készült cikkek, hogy vajon a társadalom milyen széles rétege is részesül ebből a bérből?. Korábban az egy főre jutó GDP tekintetében olvashattunk hasonlókat. Mindkét példánál értelmezési hibába ütközhetünk, ha csak ezekből szeretnénk következtetni egy nemzetgazdaság fejlődési pályájára, hiszen ennél jóval összetettebb a kép. Ezért érdemes megvizsgálni a két ország teljesítményét jóval átfogóbb, komplexebb mutatókra támaszkodva is.
A Harmonikus Növekedési Index (HNI) a jóllét fenntartható növekedésének adatalapú mutatója, amely képes átfogó képet adni egy ország jóllétének alakulásáról, kiküszöbölve a korábban említett egysíkú megközelítést. A mutató 32 változóból épül fel és 87 ország adatait tartalmazza. A HNI a „GDP-n túli” (beyond GDP) területhez hasonló mutatókat több tekintetben meghaladja, mivel azok vagy-vagy kapcsolat alapján mérnek: a nagyvállalatok vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérik a jóllétet és a fejlődési pályát. Ehhez képest a HNI ennél tovább megy, és a fenntarthatóság összes fontos aspektusára reflektál (gazdasági, pénzügyi, környezeti, munka- és tudásalapúság, társadalmi és demográfiai fenntarthatóság).
A HNI vizsgálatakor nemcsak a szint számít, hanem az országok önmagukhoz viszonyított fejlődése is, amely alapján Magyarország Lengyelországgal együtt az egyik legmagasabb átlagos éves növekedést mutatta fel 2005 és 2021 között.
Kiragadott mutatók alapján a szerint, hogy mely ország áll közelebb az uniós átlaghoz, téves lenne arra a következtetésre jutni, hogy Románia fejlettebb lenne Magyarországnál. Meglátásunk szerint a hosszú távú
gazdasági fejlődési pályát nem erőltetett módon, hanem a társadalmi, demográfiai, környezeti és munkaerőpiaci tényezők egyensúlyával szükséges elérni és fenntartani.
Nézzünk erre két példát!
Első: a magyar háztartások megtakarításai magasabbak, mint keleti szomszédunknál, így már itt problémába ütközik az összehasonlítás, hiszen ha a hazai háztartások pénzügyi vagyona többszörös, akkor az életszínvonal sem lehet jobb Romániában. Második: Japán GDP-je a 2011-es fukusimai atomerőmű-balesetet követő években tudott növekedni a leginkább, mivel a tragédia után a katasztrófaelhárításra fordított összeg megdobta a GDP-t. Ha csak a nyers számokat vesszük alapul, akkor azt hihetnénk, hogy a katasztrófa a gazdasági növekedésre és ezáltal a japán társadalomra is pozitív hatással volt, de természetesen ez nem így történt.
Ha túllépünk az egyszerű mutatók vizsgálatán, láthatjuk, hogy 2005 óta a román és a magyar gazdaság is felzárkózott, de előzésről egyelőre nem beszélhetünk
Érdemes a V4-országok és Románia viszonylatában is elvégezni az összehasonlítást nem csupán a széles körben alkalmazott mutatók, hanem a HNI alapján felállított globális rangsor szerint is. A V4-eknél Csehország van a legelőkelőbb, 21. helyen 65-ös HNI-értékkel, majd Szlovákia a 23. helyen 65-ös, Magyarország a 29.-en 57-es, végül Lengyelország a 31. helyen 56-os HNI-értékkel. Ehhez képest Románia a 46. 47-es HNI-értékkel.
Ha a hat pillért vesszük figyelembe, akkor a következő megállapításokat tehetjük. Míg pénzügyi fenntarthatóságban – amely azt nézi, hogy a jóllét növelése a jövő generációk terhére megy-e végbe, vagy sikerül megállítani és csökkenteni az eladósodást – a cseh, lengyel és magyar adatok között kismértékű a különbség (59, 60 és 58 pont), addig Szlovákia és Románia jelentősen lemarad a három visegrádi országtól. Az utóbbi mindössze 40 pontot ért el, ami elsősorban a folyó fizetési mérleg egyenlege, a kiigazított nettó megtakarítás, a K+F-kiadások és a gazdasági függőségi rátában történő elmaradással magyarázható.
A munka- és tudásalapú társadalom dimenzióban a visegrádi négyek között szintén nincs jelentős eltérés, a pontszámok 54 és 60 közöttiek, míg Romániában csupán 39, ami elsősorban a foglalkoztatási ráta alacsony szintjével és a munkatermelékenység lemaradásával magyarázható.
A társadalmi fenntarthatóság esetében Románia szintén jelentősen leszakad a V4-ektől, ami az országban meglévő vagyoni egyenlőtlenségekkel magyarázható. A gazdasági fejlettség és fejlődés pillér is hasonló eredményeket mutat az 5 ország esetében. A demográfiai és környezeti pillér esetében Lengyelország van jelentős lemaradásban a többi vizsgált államhoz képest, leginkább a magas fosszilistüzelőanyag-aránya miatt.
Az egymás közti összehasonlítás után érdemes azt is megvizsgálni, hogy önmagukhoz képest az egyes államok hogyan fejlődtek. A rangsorban elért helyezést és a pontszámokat tekintve a V4-ek és Románia közül Magyarország, Lengyelország, illetve Románia érte el a legnagyobb fejlődést. Míg 2005-ben Magyarország az 50. helyen szerepelt, 2021-re a 29.-re zárkózott fel, Lengyelország az 58. helyről a 31., Románia a 73.-ról a 46.-ra lépett.
Összességében tehát érdemes a helyén kezelni a magyar gazdaság román megelőzéséről szóló híreket egy-egy kiragadott mutató alapján. A GDP-hez hasonló jelzőszámok helyett észszerűbb az egyes nemzetgazdaságok fejlődését komplexen megítélő mutatókra támaszkodni.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Nem várt fordulatot hozott a Fitch döntése: nemhogy elmaradt a leminősítés, de még javultak is a kilátások, szembemenve a pesszimista várakozásokkal. Az infláció csökkenése, a költségvetési egyensúly helyreállása és a gazdasági növekedés dinamizálódása meggyőzte a hitelminősítőt, ami a forintnak is lendületet adott.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Novemberben az infláció éves üteme a KSH friss adatai szerint 3,7 százalékot tett ki, ám a gyenge mezőgazdasági termés és a dollár erősödése újra a hazai árak emelkedésének irányába hat. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre – éves átlagban – 3,4 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Így kell gondolkodnunk az új európai politikáról. Nagy Ervin írása.
Meghívót kapott az U16-os válogatottba.
