A Makronóm Intézet vitairata szerint az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia korszakára nem opció, hanem nemzeti érdek. Új szemléletre van szükség az óvodától a felnőttképzésig.
A Makronóm Intézet Az oktatási rendszer felkészítése a mesterséges intelligencia hatásaira című vitairatát mutatták be az Energiaügyi Minisztériumban szeptember 4-én. A sajtótájékoztatón Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos elmondta: a stratégiaalkotás mellett konkrét válaszokat is keresnek azért, hogy Magyarország nyertese lehessen a szinte követhetetlenül gyorsan fejlődő technológiai folyamatoknak. A bemutatott dokumentum fontossága egyértelmű, hiszen bár az MI-vel kapcsolatos stratégiai projektek egyformán jelentősek, az oktatási intézményrendszert és a jövő generációk felkészítését a mesterséges intelligencia mindent átformáló hatásaira kiemelten kell kezelni.
Az Aki gépre bízza az eszét, elveszítheti; aki tudatosan használja, gazdagíthatja alcímet viselő vitairat szerint az új, mesterséges intelligencia vezérelte technológiai forradalom nemcsak egy újabb ipari átalakulás, de az emberi civilizáció egyik meghatározó fordulópontja lehet. „A kihívásra adott válasz minőségén múlik, hogy az egyéni erőfeszítésre épülő, fejlődésorientált emberi létforma veszélybe kerül-e, vagy csak egy újabb eszközt kapunk a kezünkbe a teljesség felé vezető úton” – áll a tanulmányban.
Mint elhangzott:
a dokumentum egy átfogó, rendszerszintű stratégia kidolgozására tesz javaslatot, amely a magyar oktatási rendszert és a benne tanulókat – az óvodától a felnőttképzésig – felkészíti az MI-korszak lehetőségeire és kihívásaira.
A célja egy olyan jövőkép felvázolása, amelyben a technológia nem az emberi munka ellensége, hanem az emberi potenciál kibontakoztatásának eszköze – vagyis el kell érni, hogy a magyarok ne elszenvedői, hanem aktív és sikeres alakítói legyenek a 21. század forradalmi változásainak.
Az MI okozta változás sebessége példa nélküli, a tegnap még futurisztikusnak tűnő technológiák fél éven belül a mindennapok részévé válnak. Ebben a kontextusban az oktatási rendszer felkészítése nem egy lehetőség a sok közül, hanem a nemzeti versenyképesség, a társadalmi kohézió és végső soron az emberi méltóság megőrzésének alapfeltétele – áll a vitairatban.
György László gazdasági stratégiákért és a Tanítsunk Magyarországért program irányításáért felelős kormánybiztos hangsúlyozta: a dokumentum nem csak a politikusoknak szól, hiszen a kormány tisztában van azzal, hogy stratégiai válaszokat kell találnia, a magyar oktatásirányítás pedig már eddig is hozott intézkedéseket annak érdekében, hogy a diákok, a családok és a munkaerőpiac is tudjon reagálni a mesterséges intelligencia kihívásaira. A vitairat éppen ezért az egész társadalomnak – benne a pedagógusoknak, diákoknak, szülőknek –, vagyis mindazoknak készült, akiket nemcsak a rövid távú előnyök, hanem a távoli jövő is foglalkoztat. „Azért szól ilyen széles rétegnek, mert stratégiát jól alkotni és megvalósítani csak konszenzusos alapon lehet. A mesterséges intelligencia mindent át fog alakítani. Amit hatékonyabban, eredményesebben, gyorsabban lehet megcsinálni a segítségével, azt valamennyi piac ki fogja használni, aki azonban ebben nem vesz részt, az lemarad” – fogalmazott a kormánybiztos, kiemelve:
a fiatalok MI-használatához a fogalmak ismeretén túl a kritikai vagy mérlegelő gondolkodás nélkülözhetetlen lesz.
György László az MI várható hazai hatásait érzékeltetve a vitairat egyik lényegi példájára is rámutatott. Mint az elemzők írják: 2025 és 2030 között a mesterséges intelligencia világszerte 4500–6800 milliárd dollár, Magyarországon 3200–3800 milliárd forint kumulált termelési többletet, illetve globálisan évi 1,0–1,5, hazai viszonylatban 0,8–1,1 százalékos GDP-növekedési többletet hozhat. Ugyanakkor a világ egészét tekintve közvetlenül érintheti a munkahelyek 8–10 százalékát (300–400 millió fő), Magyarországon pedig akár a 13–15 százalékát (600–700 ezer fő) is.
Csizmadia Tamás, a Makronóm Intézet elemzője a vitairat részletes bemutatása kapcsán először azt emelte ki, hogy a történelem folyamán a nagy technológiai változások mindig alaposan átrajzolták a munkaerőpiacot, és jelenleg is hasonló, óriási léptékű változásoknak vagyunk tanúi. Globálisan 2025 és 2030 között 92 millió munkahely szűnhet meg a mesterséges intelligencia elterjedése miatt. Igaz, ugyanakkor 170 millió új is létesül. Ám ez a 78 millió új munkahely korántsem egyenletesen oszlik majd el a világ különböző régiói és gazdaságai között. Ez pedig azt jelenti, hogy azok az országok lesznek a mesterséges intelligencia új korszakának nyertesei, amelyek kellően rugalmasan képesek alkalmazkodni, adaptálódni az új, MI-vezérelte világ kihívásaihoz.
Az automatizáció okán a legveszélyeztetettebb munkakörök például a fordítók, a tolmácsok, a pénztárosok, az ügyfélszolgálatosok, a könyvelők, a sofőrök vagy a takarítók, míg védettebbek a művészek, az orvosok, a villany- vagy az autószerelők.
A negyedik ipari forradalmat tehát már nem egyszerűen az új gépek, hanem az adatok, az algoritmusok és az önmagukat fejlesztő rendszerek határozzák meg. A Makronóm Intézet által készített vitairat így az adatokon és trendeken túlmenően konkrét útmutatásokat is megfogalmaz a döntéshozóknak. Egyfelől a magyar oktatáspolitika számára javasolja, hogy a már meglévő tantárgyközi elemeken felül azt is fontolja meg, hogy tantárgyként vagy valamely tantárgy részeként bevezeti a mesterséges intelligencia oktatását, alapozó szinten az ötödik, alkalmazói szinten pedig a 9. osztálytól – természetesen a szakmai szervezetekkel történő konzultációt követően.
A Makronóm Intézet vitairata ezen túlmenően egy Nemzeti Mesterséges Intelligencia Oktatási alap életre hívását is felveti, amely a hazai GDP legalább 0,06 százalékát az oktatók felkészítésére és hasonló, központi MI-projektekre fordíthatná. Továbbá a javaslat kormányzati szinten még jobban „felpörgetné” a saját, nemzeti MI-szoftverek, illetve -megoldások fejlesztését. A jelenleg elérhetők ugyanis döntően amerikai vagy kínai „késztermékek”, amelyek az adott állam, az adott kultúra információit, értékeit közvetítik a felhasználók felé.
A magyar mesterségesintelligencia-fejlesztések már jelenleg is zajlanak, az állami szerepvállalás és az állami kutatások olyan műhelyekben folynak, mint például a Magyar Nemzeti Levéltár és a Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriuma (DH-LAB) – árulta el egy kérdésre válaszolva Palkovics László kormánybiztos.
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára a sajtótájékoztatón kiemelte: a mesterséges intelligencia megjelenése az oktatási rendszerekben komoly kihívást jelent. Bár már uniós szinten is foglalkoznak a dologgal, az eredményeket a nemzeti oktatási rendszerekbe adaptálni tagállami feladat lesz. A tantárgyközi integrációt már megindították, jelenleg a hazai (folyamatosan, naprakészen fejleszthető) okostankönyvekben ötvennyolc helyen jelenik meg a mesterséges intelligenciával kapcsolatos feladat vagy alkalmazás, amelyek célja, hogy a tanuló az MI-ről vagy éppen annak segítségével tanuljon. Ezt a folyamatot tovább bővítik, az azonban, hogy a mesterséges intelligencia önálló tantárgyként miként és mikor jelenhet meg, egyelőre képlékeny. Az államtitkár azt is elmondta: a vitairat máris elérte a célját, annak alapján ugyanis a minisztérium októberben nagyszabású szakmai konferenciát szervez.
Nem a nulláról indulunk, megvannak a magyar MI alapjai
Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára szerint az MI-vel kapcsolatos folyamatok nem a nulláról indulnak, hiszen a hazai oktatásirányítási rendszerben már léteznek azok a jogalapok, amelyekre egy nemzeti mesterségesintelligencia-stratégiát lehet építeni. A minisztérium szeptemberben a vitairat alapján tematikus párbeszédet indít el a szakképzésben és a felsőoktatásban szerepet vállaló partnereivel, hogy áttekintést nyerjen a jelenlegi állapotokról, a haladéktalanul kitűzendő célokról és azok elérési lehetőségeiről.
A teljes vitairat ide kattintva olvasható: Előre, ne hátra!
Nyitókép: Bruzák Noémi/MTI
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A megmaradó nyelvek jövőjét közben kíméletlen erők formálják, köztük a mesterséges intelligencia. Jobb, ha résen vagyunk – figyelmeztet a brit nyelvész.
December 16-tól gyökeresen átalakul a Facebook, a Messenger és a WhatsApp világa: a Meta rögzítheti az MI-vel folytatott beszélgetéseinket. Szakértő szerint ezzel új korszak kezdődik – amelyben a felhasználó maga lesz az áru.
Talán meghökkentő, de tény: a brit miniszterelnök kezében nagyobb hatalom összpontosul, mint az amerikai elnökében.
Trumpék stratégiája kíméletlen diagnózis, de legalább kimondja: a nemzetállami rendszer nem a múlt, hanem a jövő egyetlen életképes kerete.
A családi adózástól kezdve a vállalkozásokon keresztül az egészségügyig számos területet érint az a gazdasági tervezet, amelyet a Tisza Pártnak tulajdonítanak.
Aki valamilyen okból nem tudná leróni a havi összeget a magánbiztosítónak, azt a kórház el is utasíthatná, vagy teljes árat számolhatna fel neki a kezelésért. Mindez a gyerekekre is igaz lenne – írta az Origo.
Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.
A Tisza Párt kiszivárgott gazdaságpolitikai elképzelései között a magánszektor szerepének erősítése is megjelenik, beleértve a közműszolgáltatásokat.
