Harmincöt évvel a diktatúra bukása után egyre több jel utal arra, hogy a Ceaușescu-kor iránti vágyakozás nem elszigetelt jelenség. A közösségi médiától a fiatal generációkig olyan nosztalgiahullám bontakozik ki, amelynek társadalmi gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint elsőre gondolnánk.
Szigorú fellépést irányoz elő a kommunista propaganda ellen a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a december végén benyújtott törvénytervezete.
A javaslat a kommunista doktrínák bármilyen formában történő népszerűsítését három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné.
Kommunista jellegű szervezetek alapítása vagy támogatása esetén háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba, emellett megtiltaná a kommunista személyiségeket ábrázoló szobrok nyilvános kiállítását – a múzeumok kivételével.
Ugyancsak tilos lenne utcákat, tereket, parkokat vagy szervezeteket elnevezni emberiség elleni bűncselekményekért felelős kommunista személyiségekről.
A törvénytervezetet előterjesztő politikusai szerint
a kommunizmus iránti nosztalgia nem ártalmatlan jelenség, hanem a napjainkban „rendet” ígérő szélsőséges áramlatok egyik hajtóereje.
A jogszabály célja gátat szabni a terrorrezsim rehabilitálásának, és biztosítani, hogy Románia egyértelműen az európai értékekhez kötődjön. Egy másik politikus „mentális betegségként” jellemezte a „ceaușizmust”, amelyet szerinte 1989 után a szekus rendszer nevelt ki.
A jelenség látványos megnyilvánulására az idei costinești-i Beach, Please fesztiválon került sor, ahol egy csoport tinédzser egy ponton azt kezdte skandálni: „Ceaușescu, Ceaușescu!”.
Harmincöt évvel a diktátor kivégzése után nehezen értelmezhető ennek a nosztalgiának az intenzitása, hiszen ezek a fiatalok már nem éltek az előző rendszer idején, mégis az egykori vezető nevét éltették.
Remus Ștefureac szociológus szerint dezinformációs hullámok, hazugságok és durva manipulációk terjednek az információs csatornákon, különösen a közösségi médiában. Értelmezése szerint egy társadalmat destabilizáló, sebezhetővé tevő kampány figyelhető meg, amelyet sem az állam, sem a társadalom, sem a közszféra, sem a civil szféra nem kezelt megfelelően.
A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei azt mutatták, hogy
a romániai lakosság közel kétharmada úgy véli, Nicolae Ceaușescu jó vezető volt.
Ezt olyan jelenség, amely megingatja a társadalom stabilitását, mivel hamis alapokra építi a közös emlékezetet. Látszik, hogy az állam, a közintézmények, a média és a civil szervezetek sem tettek eleget a félretájékoztatás megfékezéséért vagy kijavításáért, így ezek a narratívák akadálytalanul terjedhettek.
A TikTokon a #nicolaeceausescu hashtag alatt több ezer videó terjed olyan üzenetekkel, mint hogy Ceaușescu adósságmentesen hagyta hátra az országot, országot épített, Románia független és szuverén volt, vagy hogy az ország Európa magtáraként működött.
Egyes felvételeken Ceaușescuéhoz hasonló hang szólal meg, a függetlenség fontosságáról beszélve, más videókban pedig azt állítják, hogy Romániának nincs külső adóssága, és gazdaságilag, valamint politikailag is valóban független.
A 65 év felettiek körében még érthető a nosztalgia, hiszen fiatalok voltak a kommunista rendszer idején. Azt azonban nehéz magyarázni, miért jelennek meg ugyanazok a pozitív mítoszok a fiatalok körében is.
Ezt is ajánljuk a témában
Kik álltak a harmincöt évvel ezelőtti marosvásárhelyi pogrom mögött? Mennyire valóságos a Securitate tovább élő hálózata? Kik irányítják a háttérből a mai román politikai folyamatokat? Barabás T. János külügyi szakértővel beszélgettünk.
Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője szerint
a Ceaușescu-kor iránt újra megjelenő nosztalgia nem különleges vagy egyedi jelenség, hanem egy régi, jól ismert mechanizmus újabb megnyilvánulása.
A „tökéletes társadalom” ígérete a történelem egyik legveszélyesebb és legkitartóbb illúziója, amely Nyugaton ma is akadálytalanul terjed, mivel ott soha nem tapasztalták meg közvetlenül, hová vezet az egyenlőség nevében megvalósított társadalommérnökség. A végletekig vitt egalitarizmus, az egyéniség felszámolása és a totális politikai központosítás a történelemben minden esetben tömeges szenvedést, gazdasági összeomlást és társadalmi pusztulást eredményezett: ezek nem értelmezések, hanem történelmi tények – véli a Románia-kutató.
A szakértő hangsúlyozza: miközben nyugati egyetemi közegben és „erkölcsi” agytrösztökben tovább élnek az új emberről és az ideális közösségről szóló fantáziák,
felnőtt egy olyan nemzedék, amely nem tanulta meg, hogy jogok csak kötelességekkel együtt léteznek.
Ez a „jogokra nevelt” generáció a felnőttkor valós válságaival – lakhatási gondokkal, inflációval, globális bizonytalansággal – szembesülve különösen fogékonnyá válik az egyszerű, radikális utópiák iránt. Pászkán szerint a történelem nem ismétli önmagát pontosan, de a logikája állandó:
a bizonytalanság mindig kedvez a szélsőséges válaszoknak.
Kelet-Európában a kommunizmus iránti nosztalgia más történelmi tapasztalatból táplálkozik, de ugyanazon pszichológiai mechanizmus mentén működik. A szakértő három jól elkülöníthető csoportot azonosít:
A helyzetet súlyosbítja, hogy a Nyugat ma újra baloldali utópiákat exportál a térségbe, leegyszerűsített üzenetekkel relativizálva a múltat.
A Ceaușescu iránti nosztalgia Pászkán Zsolt szerint nem politikai eszme, hanem társadalmi tünet: érzelmi menekülés egy bizonytalan, nehezen értelmezhető jelenből.
A múlt idealizálása nem a rendszerről mond ítéletet, hanem a jelen válságairól árulkodik, ahol a káosz érzete felerősíti a „rend” illúzióját.
A nosztalgia ott születik meg, ahol a kollektív önkép és a valóság közötti feszültség elviselhetetlenné válik, és ahol az egyszerű, hamis magyarázatok ideiglenes megnyugvást ígérnek. A történelem tapasztalata azonban változatlan: nem volt jobb, csak egyszerűbb – és éppen ez teszi veszélyesen vonzóvá.
– „Lehet, hogy régen mégis jobb volt?” A válasz pedig minden történelmi tapasztalat szerint ugyanaz:
Nem, nem volt jobb. Csak egyszerűbb volt. És az egyszerűség mindig megtévesztően vonzó – különösen akkor, amikor a jelen bonyolult
– zarta gondolatait a Románia-szakértő.
Közben, az erdélyi Brassóban egy oktatási célú szabadulószoba-projekt segítségével próbálják élményszerűen bemutatni a kommunista diktatúra mindennapi kegyetlenségét a középiskolásoknak: a kezdeményezés célja, hogy egy elnyomó rezsim működését, a szabadság elvesztését, a cenzúrát, a hiánygazdaságot és az állandó félelmet közvetlen tapasztalattá tegye egy olyan fiatal nemzedék számára, amely már nem élte meg a diktatúrát, mégis egyre nagyobb arányban viszonyul pozitívan a kommunizmushoz és Nicolae Ceaușescu alakjához, amire a szervezők szerint a riasztó közvélemény-kutatási adatok adtak közvetlen ösztönzést.
Ezt is ajánljuk a témában
Évtizedekig romosan állt, most végleg eltűnt Sepsiszentgyörgy főteréről a hírhedt Bodok szálló. A helyi román nacionalisták tombolnak, a polgármester viszont városrehabilitációról és történelmi jóvátételről beszél.
Nyitókép: Roger-Viollet / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Kórházi főigazgató, szakszervezeti vezetők, szakápoló és volt államtitkár beszélt lapunknak arról, milyen az orvosoknál ritkábban emlegetett ápolók helyzete.
Az orvosbéremelés és a hálapénz kivezetése történelmi lépés volt, azonban továbbra is számos problémával küzd az egészségügy.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
Lecsaptak Zelenszkijék több orosz távközlési létesítményre is.
A maradék haton is őt ünneplik, csak azokon nem látható. Van a földön még egy miniszterelnök vagy államfő, aki ilyen töménységben tömjénezné önmagát? Azt hiszem, van, Kim Dzsongun. Vele van versenyben. Hiszen Ceaușescu már nem él.
A kompetenciamérés a magyar közoktatás egyik legfontosabb adatforrása, szakértők szerint azonban az egyre több mérés közepette sokszor elmarad a valódi fejlesztés.
Fiatalon prostituáltak szolgálatait vette igénybe, a kártyaszenvedélye pedig anyagi romlással fenyegette. Így nézett szembe bűneivel a fejedelem!
Egyelőre nincsen hivatalos ferencvárosi bejelentés...
