Miért skandálják újra Ceaușescu nevét? A nacionálkommunista nosztalgia járványa terjed Romániában

2026. január 07. 09:15

Harmincöt évvel a diktatúra bukása után egyre több jel utal arra, hogy a Ceaușescu-kor iránti vágyakozás nem elszigetelt jelenség. A közösségi médiától a fiatal generációkig olyan nosztalgiahullám bontakozik ki, amelynek társadalmi gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint elsőre gondolnánk.

2026. január 07. 09:15
null
Veress Csongor Balázs

Szigorú fellépést irányoz elő a kommunista propaganda ellen a liberális Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a december végén benyújtott törvénytervezete. 

A javaslat a kommunista doktrínák bármilyen formában történő népszerűsítését három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné. 

Kommunista jellegű szervezetek alapítása vagy támogatása esetén háromtól tíz évig terjedő börtönbüntetést helyez kilátásba, emellett megtiltaná a kommunista személyiségeket ábrázoló szobrok nyilvános kiállítását – a múzeumok kivételével. 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”

Brüsszel utolsó órái: „Nem fogják ingyen adni, hogy eltakarodjanak!”
Tovább a cikkhezchevron

Ugyancsak tilos lenne utcákat, tereket, parkokat vagy szervezeteket elnevezni emberiség elleni bűncselekményekért felelős kommunista személyiségekről.

A törvénytervezetet előterjesztő politikusai szerint 

a kommunizmus iránti nosztalgia nem ártalmatlan jelenség, hanem a napjainkban „rendet” ígérő szélsőséges áramlatok egyik hajtóereje. 

A jogszabály célja gátat szabni a terrorrezsim rehabilitálásának, és biztosítani, hogy Románia egyértelműen az európai értékekhez kötődjön. Egy másik politikus „mentális betegségként” jellemezte a „ceaușizmust”, amelyet szerinte 1989 után a szekus rendszer nevelt ki. 

A jelenség látványos megnyilvánulására az idei costinești-i Beach, Please fesztiválon került sor, ahol egy csoport tinédzser egy ponton azt kezdte skandálni: „Ceaușescu, Ceaușescu!”. 

Harmincöt évvel a diktátor kivégzése után nehezen értelmezhető ennek a nosztalgiának az intenzitása, hiszen ezek a fiatalok már nem éltek az előző rendszer idején, mégis az egykori vezető nevét éltették.

Remus Ștefureac szociológus szerint dezinformációs hullámok, hazugságok és durva manipulációk terjednek az információs csatornákon, különösen a közösségi médiában. Értelmezése szerint egy társadalmat destabilizáló, sebezhetővé tevő kampány figyelhető meg, amelyet sem az állam, sem a társadalom, sem a közszféra, sem a civil szféra nem kezelt megfelelően.

A Kommunizmus Bűneit Kutató és a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás eredményei azt mutatták, hogy 

a romániai lakosság közel kétharmada úgy véli, Nicolae Ceaușescu jó vezető volt. 

Ezt olyan jelenség, amely megingatja a társadalom stabilitását, mivel hamis alapokra építi a közös emlékezetet. Látszik, hogy az állam, a közintézmények, a média és a civil szervezetek sem tettek eleget a félretájékoztatás megfékezéséért vagy kijavításáért, így ezek a narratívák akadálytalanul terjedhettek.

A TikTokon a #nicolaeceausescu hashtag alatt több ezer videó terjed olyan üzenetekkel, mint hogy Ceaușescu adósságmentesen hagyta hátra az országot, országot épített, Románia független és szuverén volt, vagy hogy az ország Európa magtáraként működött. 

Egyes felvételeken Ceaușescuéhoz hasonló hang szólal meg, a függetlenség fontosságáról beszélve, más videókban pedig azt állítják, hogy Romániának nincs külső adóssága, és gazdaságilag, valamint politikailag is valóban független.

A 65 év felettiek körében még érthető a nosztalgia, hiszen fiatalok voltak a kommunista rendszer idején. Azt azonban nehéz magyarázni, miért jelennek meg ugyanazok a pozitív mítoszok a fiatalok körében is. 

Ezt is ajánljuk a témában

Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső szakértője szerint 

a Ceaușescu-kor iránt újra megjelenő nosztalgia nem különleges vagy egyedi jelenség, hanem egy régi, jól ismert mechanizmus újabb megnyilvánulása. 

A „tökéletes társadalom” ígérete a történelem egyik legveszélyesebb és legkitartóbb illúziója, amely Nyugaton ma is akadálytalanul terjed, mivel ott soha nem tapasztalták meg közvetlenül, hová vezet az egyenlőség nevében megvalósított társadalommérnökség. A végletekig vitt egalitarizmus, az egyéniség felszámolása és a totális politikai központosítás a történelemben minden esetben tömeges szenvedést, gazdasági összeomlást és társadalmi pusztulást eredményezett: ezek nem értelmezések, hanem történelmi tények – véli a Románia-kutató.

A szakértő hangsúlyozza: miközben nyugati egyetemi közegben és „erkölcsi” agytrösztökben tovább élnek az új emberről és az ideális közösségről szóló fantáziák,

 felnőtt egy olyan nemzedék, amely nem tanulta meg, hogy jogok csak kötelességekkel együtt léteznek. 

Ez a „jogokra nevelt” generáció a felnőttkor valós válságaival – lakhatási gondokkal, inflációval, globális bizonytalansággal – szembesülve különösen fogékonnyá válik az egyszerű, radikális utópiák iránt. Pászkán szerint a történelem nem ismétli önmagát pontosan, de a logikája állandó: 

a bizonytalanság mindig kedvez a szélsőséges válaszoknak.

Kelet-Európában a kommunizmus iránti nosztalgia más történelmi tapasztalatból táplálkozik, de ugyanazon pszichológiai mechanizmus mentén működik. A szakértő három jól elkülöníthető csoportot azonosít: 

  • az időseket, akik nem a rendszert, hanem saját fiatalságukat idealizálják; 
  • a „kulcsos nemzedéket”, amely egyszerre volt haszonélvezője és károsultja a rendszernek, és máig hordozza annak torzulásait;
  • valamint a fiatalokat, akik már nem éltek a kommunizmusban, és tudásukat családi legendákból, popkultúrából és a közösségi médiából merítik. 

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Nyugat ma újra baloldali utópiákat exportál a térségbe, leegyszerűsített üzenetekkel relativizálva a múltat.

A Ceaușescu iránti nosztalgia Pászkán Zsolt szerint nem politikai eszme, hanem társadalmi tünet: érzelmi menekülés egy bizonytalan, nehezen értelmezhető jelenből. 

A múlt idealizálása nem a rendszerről mond ítéletet, hanem a jelen válságairól árulkodik, ahol a káosz érzete felerősíti a „rend” illúzióját.

 A nosztalgia ott születik meg, ahol a kollektív önkép és a valóság közötti feszültség elviselhetetlenné válik, és ahol az egyszerű, hamis magyarázatok ideiglenes megnyugvást ígérnek. A történelem tapasztalata azonban változatlan: nem volt jobb, csak egyszerűbb – és éppen ez teszi veszélyesen vonzóvá.

– „Lehet, hogy régen mégis jobb volt?” A válasz pedig minden történelmi tapasztalat szerint ugyanaz:

Nem, nem volt jobb. Csak egyszerűbb volt. És az egyszerűség mindig megtévesztően vonzó – különösen akkor, amikor a jelen bonyolult

– zarta gondolatait a Románia-szakértő.

Közben, az erdélyi Brassóban egy oktatási célú szabadulószoba-projekt segítségével próbálják élményszerűen bemutatni a kommunista diktatúra mindennapi kegyetlenségét a középiskolásoknak: a kezdeményezés célja, hogy egy elnyomó rezsim működését, a szabadság elvesztését, a cenzúrát, a hiánygazdaságot és az állandó félelmet közvetlen tapasztalattá tegye egy olyan fiatal nemzedék számára, amely már nem élte meg a diktatúrát, mégis egyre nagyobb arányban viszonyul pozitívan a kommunizmushoz és Nicolae Ceaușescu alakjához, amire a szervezők szerint a riasztó közvélemény-kutatási adatok adtak közvetlen ösztönzést.

Ezt is ajánljuk a témában

Nyitókép: Roger-Viollet / AFP

 

 

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
flexus
2026. január 07. 16:18
Már bocsánat, de a románok egy egész országot építettek a hamis történelemre.
Válasz erre
0
0
Bulldog Orange
2026. január 07. 12:14
Elmagyarázom, hogy mindenkinek tiszta legyen. Román-roma-cigány-gipsy...
Válasz erre
0
0
templar62
2026. január 07. 11:39
A " Napkirály " = " nyugaton nem kell , keleten nem nyugszik " .
Válasz erre
0
0
ausztraltenorista
2026. január 07. 11:31
Bezzeg Csaucseszku és Kádár uralkodásának idején, legalább a rabszolgatartó zsidóknak nem kellett dolgozniuk a pénzért és rendesen ingyen tudtak élni !
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!