Orbán móresre tanította Von der Leyent: megmutatta neki, mire képesek a magyarok (VIDEÓ)

„A szuvereintás jobb üzlet” – jelentette ki a Nézőpont Intézet vezetője.

A 444 és az ellenzék szerint a magyar rendszer extrém aránytalan, de valójában kevert, félúton az arányos és a többségi között.

„1. A 2010-ig érvényben lévő rendszer úgyszintén kevert rendszer volt, azaz voltak egyéni körzetek és pártlisták, akár csak ma. Talán egy picit arányosabb volt a mostaninál, de azért 1994-ben például az MSZP a voksok 33 százalékával a mandátumok 54 százalékát szerezte meg.
2. A Fidesz-KDNP 2010-ben, a régi választási rendszer szerinti választásokon a listás szavazatok 52,7 százalékával nyerte el a parlamenti helyek 68 százalékát, azaz az »aránytalanság« nagyobb volt, mint 2022-ben (54,13 százalék a 68 százalékhoz). Ennek oka az volt, hogy az akkori 176 egyéni körzetből a Fidesz-KDNP 2010-ben megnyert 173-at, azok 98,3 százalékát.

3. Na most: az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, ahol csak egyéni körzetek vannak, nincsenek listák, és »a győztes mindent visz« (winner-takes-all, first-pass-the-post), a Fidesz-KNDP 2010-es győzelmével a parlamenti helyek 98,3 százalékát, 2022-ben a 86 százalékát kapta volna meg. Ebből látszik, hogyan arányosítja a pártlista az egyéni körzetek rendszerét.
4. Ugyanis indennek oka elsősorban az, hogy vannak egyéni körzetek, és nem csupán listákra szavazunk (mint például Belgium, Szlovákia, stb.). Vannak más okok is, de az elsődleges és fő ok.
5. A demokrácia történetében előbb voltak egyéni körzetek, mint listák, hiszen eredetileg még pártok sem voltak, csak egyéni képviselők, tehát történetileg nézve nem az egyéni körzetek rendszere torzítja a listásat, hanem a listás arányosítja az egyéni körzetek eredményeit.
6. A választási rendszerek kialakításakor az arányos képviselet mellett szempont a kormányozhatóság is, amely nem erőssége a tisztán arányos rendszereknek, lásd az elhúzódó (akár másfél éves) koalíciós tárgyalásokat és a gyakori kormánycseréket a tisztán arányos választási rendszerű országokban (pl. Belgium). Egy olyan választási rendszer, mint a magyar, ami annyira segíti a győztest, hogy az stabil kormányt alakíthasson, ami legitim politikai megfontolás és cél.
Örülök, hogy segíthettem.”
Nyitókép forrása: Szilvay Gergely Facebook-oldala
***