Ezért nem „végtelenül aránytalan” a magyar választási rendszer

2026. február 06. 21:17

A 444 és az ellenzék szerint a magyar rendszer extrém aránytalan, de valójában kevert, félúton az arányos és a többségi között.

2026. február 06. 21:17
null

„1. A 2010-ig érvényben lévő rendszer úgyszintén kevert rendszer volt, azaz voltak egyéni körzetek és pártlisták, akár csak ma. Talán egy picit arányosabb volt a mostaninál, de azért 1994-ben például az MSZP a voksok 33 százalékával a mandátumok 54 százalékát szerezte meg.

2. A Fidesz-KDNP 2010-ben, a régi választási rendszer szerinti választásokon a listás szavazatok 52,7 százalékával nyerte el a parlamenti helyek 68 százalékát, azaz az »aránytalanság« nagyobb volt, mint 2022-ben (54,13 százalék a 68 százalékhoz). Ennek oka az volt, hogy az akkori 176 egyéni körzetből a Fidesz-KDNP 2010-ben megnyert 173-at, azok 98,3 százalékát.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Elemző: csak egyetlen ember képes arra, hogy távol tartsa Magyarországot a háborútól (VIDEÓ)

Elemző: csak egyetlen ember képes arra, hogy távol tartsa Magyarországot a háborútól (VIDEÓ)
Tovább a cikkhezchevron

3. Na most: az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, ahol csak egyéni körzetek vannak, nincsenek listák, és »a győztes mindent visz« (winner-takes-all, first-pass-the-post), a Fidesz-KNDP 2010-es győzelmével a parlamenti helyek 98,3 százalékát, 2022-ben a 86 százalékát kapta volna meg. Ebből látszik, hogyan arányosítja a pártlista az egyéni körzetek rendszerét.

4. Ugyanis indennek oka elsősorban az, hogy vannak egyéni körzetek, és nem csupán listákra szavazunk (mint például Belgium, Szlovákia, stb.). Vannak más okok is, de az elsődleges és fő ok.

5. A demokrácia történetében előbb voltak egyéni körzetek, mint listák, hiszen eredetileg még pártok sem voltak, csak egyéni képviselők, tehát történetileg nézve nem az egyéni körzetek rendszere torzítja a listásat, hanem a listás arányosítja az egyéni körzetek eredményeit.

6. A választási rendszerek kialakításakor az arányos képviselet mellett szempont a kormányozhatóság is, amely nem erőssége a tisztán arányos rendszereknek, lásd az elhúzódó (akár másfél éves) koalíciós tárgyalásokat és a gyakori kormánycseréket a tisztán arányos választási rendszerű országokban (pl. Belgium). Egy olyan választási rendszer, mint a magyar, ami annyira segíti a győztest, hogy az stabil kormányt alakíthasson, ami legitim politikai megfontolás és cél.

Örülök, hogy segíthettem.”

Nyitókép forrása: Szilvay Gergely Facebook-oldala

***

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 86 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
akitiosz
2026. február 09. 19:08
Akkor "végesen aránytalan" a választási rendszer. Így jobb?
Válasz erre
0
0
akitiosz
2026. február 09. 19:04
2. Gyenge fantáziája van annak, aki csak egyéni körzetes és listás választási rendszerekben tud gondolkodni. Simán lehet egyéni választási körzetek és pártlisták nélkül is minden követelménynek megfelelő választási rendszer kitalálni. Ráadásul egyszerűbbet, azaz jobbat. A jelenlegi magyarországi választási rendszert embert nem létezik, aki átlátná és fejből ismerné. Elveszett szavazatok, töredék szavazatok, győztes és egyéb kompenzáció, tele van machinációkkal. Egy jó választási rendszert könnyen átlátna egy átlagos választó is.
Válasz erre
0
1
akitiosz
2026. február 09. 19:04
Ez a választási rendszer nem biztosít egyenlő feltételeket, egyenlő esélyeket a képviselőjelöltek számára, azaz súlyosan diszkriminatív. Előre lehet tudni, hogy a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk pártok listavezetői biztosan bekerülnek az országgyűlésbe. A lista végén szereplők pedig biztosan nem kerülnek be. A választók nem választhatnak a listás képviselők közül, őket a pártok delegálják választás nélkül a saját hatáskörükben. Ez a listás rendszer arra van kitalálva, hogy a pártvezéreknek bérelt helyük legyen a parlamentben a választói akarat figyelembe vétele nélkül. Nem fordulhat elő az, hogy egy párt jól szerepel a választáson, de a vezetőjét mégsem választják meg. Nem a választók döntenek, hanem a pártok maguk a listás képviselőkről.
Válasz erre
0
1
catalina11
2026. február 08. 15:50
Britanniában a Munkáspárt 9,6 millió szavazattal kapott 410 képviselői helyet. A Farage pártja 4 millió szavazattal 4 azaz NÉGY!!!! képviselői helyhez jutott csak. Miközben egy skót párt 350 EZER szavazattal 8 mandátumot kapott. És qrva érdekes, mert Britanniában senki nem hisztériázik azon, hogy ez milyen aljasul ARÁNYTALAN rendszer ! Britanniában az van, hogy a kizárólag egyéni megmérettetésben a győztes MINDENT visz. Még akkor is, ha csak 100 vagy éppen 1 szavazattal is nyert. A 2. meg a többi helyezettre leadott szavazatok meg mennek a levesbe. Ezzel ellentétben Magyarországon gyakorlatilag a küszöbszintet (5%) meglépő pártokra és jelöltjeikre leadott szavazatok MIND beleszámítódnak a választásokba. A gond nem itt van, hanem ott, hogy a pártlistákon rendre BUDAPESTIEK szerepelnek elöl, így gyakorlatilag a 20 %-nyi budapestinek van 45 %-nyi parlamenti képviselete. Az Európai parlamentben még rosszabb a helyzet: ott 90 % képvisel 35 milliónyi európait." na
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!