Ezért nem „végtelenül aránytalan” a magyar választási rendszer

2026. február 06. 21:17

A 444 és az ellenzék szerint a magyar rendszer extrém aránytalan, de valójában kevert, félúton az arányos és a többségi között.

2026. február 06. 21:17
null

„1. A 2010-ig érvényben lévő rendszer úgyszintén kevert rendszer volt, azaz voltak egyéni körzetek és pártlisták, akár csak ma. Talán egy picit arányosabb volt a mostaninál, de azért 1994-ben például az MSZP a voksok 33 százalékával a mandátumok 54 százalékát szerezte meg.

2. A Fidesz-KDNP 2010-ben, a régi választási rendszer szerinti választásokon a listás szavazatok 52,7 százalékával nyerte el a parlamenti helyek 68 százalékát, azaz az »aránytalanság« nagyobb volt, mint 2022-ben (54,13 százalék a 68 százalékhoz). Ennek oka az volt, hogy az akkori 176 egyéni körzetből a Fidesz-KDNP 2010-ben megnyert 173-at, azok 98,3 százalékát.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Itt az eddigi legfontosabb grafikon: ennyi esélye van a Fidesznek és a Tiszának a választási győzelemre

Itt az eddigi legfontosabb grafikon: ennyi esélye van a Fidesznek és a Tiszának a választási győzelemre
Tovább a cikkhezchevron

3. Na most: az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában, ahol csak egyéni körzetek vannak, nincsenek listák, és »a győztes mindent visz« (winner-takes-all, first-pass-the-post), a Fidesz-KNDP 2010-es győzelmével a parlamenti helyek 98,3 százalékát, 2022-ben a 86 százalékát kapta volna meg. Ebből látszik, hogyan arányosítja a pártlista az egyéni körzetek rendszerét.

4. Ugyanis indennek oka elsősorban az, hogy vannak egyéni körzetek, és nem csupán listákra szavazunk (mint például Belgium, Szlovákia, stb.). Vannak más okok is, de az elsődleges és fő ok.

5. A demokrácia történetében előbb voltak egyéni körzetek, mint listák, hiszen eredetileg még pártok sem voltak, csak egyéni képviselők, tehát történetileg nézve nem az egyéni körzetek rendszere torzítja a listásat, hanem a listás arányosítja az egyéni körzetek eredményeit.

6. A választási rendszerek kialakításakor az arányos képviselet mellett szempont a kormányozhatóság is, amely nem erőssége a tisztán arányos rendszereknek, lásd az elhúzódó (akár másfél éves) koalíciós tárgyalásokat és a gyakori kormánycseréket a tisztán arányos választási rendszerű országokban (pl. Belgium). Egy olyan választási rendszer, mint a magyar, ami annyira segíti a győztest, hogy az stabil kormányt alakíthasson, ami legitim politikai megfontolás és cél.

Örülök, hogy segíthettem.”

Nyitókép forrása: Szilvay Gergely Facebook-oldala

***

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
yalaelnok
2026. február 06. 22:21
a 444 folyamatosan gyűlöletkampányt folytat a magyarság ellen és rombolja a normális magyar közéletet egy normális világban az ott dolgozók nagyon hamar a társadalom lepratelepén találnák magukat
Válasz erre
0
0
Obsitos Technikus
2026. február 06. 22:16
2022-ben például a Fidesz a listás szavazatok 54,13%-ával a listás mandátumok 51.61%-át szerezte meg. Míg az Összefogdosódzás a listás szavazatok 34.44%-ával a listás mandátumok 40.85%-át kapta. Hol itt az igazság, meg az aránytalanság elvtársak?
Válasz erre
2
1
Obsitos Technikus
2026. február 06. 22:09 Szerkesztve
És hozzátennék egy keveset emlegetett dolgot, amit még tanult újságírók is "győzteskompenzációnak" neveznek, az - láss csodát - létezett a régi választási rendszerben, a területi listán a győzelemhez már nem szükséges szavazatokat felvitték az adott párt országos listájára. És természetesen ez épp úgy nem "győzteskompenzáció", ahogy "veszteskompenzáció" sincsen, hanem ezt úgy hívják, hogy töredékszavazat-hasznosulás.
Válasz erre
0
0
Obsitos Technikus
2026. február 06. 22:06
Nos igen, fogalmi meghatározással érdemes ezt kezdeni, arányos választási rendszer valóban van, azonban "aránytalan" nincsen. Az arányos választási rendszer ellentéte a többségi. És igen, a magyar rendszer vegyes, 1990-2012 között a parlamenti mandátumok 47%-át osztották ki egyéni, kétfordulós abszolút többségi rendszerben, és az 53%-át kétféle listáról, arányosan. 2012 után ez megfordult, a mandátumok 53%-át az egyéni választókerületekben, egyfordulós relatív többséggel döntik el, a 47%-át pedig egy országos listán, arányos rendszerben.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!