Őrjöngenek a román nacionalisták, mert lebontottak egy kommunista betonmonstrumot Székelyföldön

Sepsiszentgyörgy főterén a nyár elején megkezdett bontási munkálatokkal végleg eltűnt a városkép egyik legmegosztóbb épülete, a Bodok szálló. A ’70-es évek elején a modernség jelképének szánt tízemeletes monstrum évtizedek óta üresen, romosan állt a város központjában. Most, hogy a városvezetés a bontás mellett döntött, és egy új kulturális központ felépítését ígéri a helyére, a román nacionalista szervezetek valóságos hisztériát rendeznek.

„Eltörlik a történelmet” – nacionalista kirohanás 

A Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fóruma közleményt adott ki, amelyben azzal vádolja a város magyar vezetést, hogy szándékosan tünteti el a román közigazgatás szimbólumait. A fórum szerint a Bodok szálló nemcsak egy épület volt, hanem egy „román jelenlétet” kifejező jelkép Sepsiszentgyörgyön.

„Az Antal Árpád vezette polgármesteri hivatal döntése nyomán lebontották a város egyik legjellegzetesebb épületét. Ez újabb bizonyíték arra, hogy a magyar vezetés kényelmetlen szimbólumokat számol fel” – írták Facebook-oldalukon.

Egyenesen „kulturális kisajátítással” vádolják a városvezetést, mondván: az új intézmény úgynevezett multikulturális projektként indul, de valójában a magyar közösség támogatását fogja szolgálni. Példaként hozzák fel, hogy a városban még egy Eminescu-szobor felállítását sem engedélyezik.

A Bodok szálló: szimbólum és szégyenfolt

A Bodok szállót 1971–1972-ben építették a városkép szocialista átalakításának jegyében. Akkoriban a modernizáció és a fejlődés jelképének számított, azonban a rendszerváltás után gyorsan elértéktelenedett. Privatizációját követően a tulajdonosok elhanyagolták, nem fejlesztették, az épület állapota folyamatosan romlott. A kétezres évek közepén ugyan próbálkoztak felújítással, de a beruházás félbemaradt.

Antal Árpád polgármester emlékeztetett: 

„A történelmi főtér épületeit rombolták le azért, hogy helyet csináljanak ennek a betonmonstrumnak. A lebontásával egy régi seb gyógyulhat be” – hangsúlyozta.

Hosszú kálvária a bontásig

Az önkormányzat 2014-ben vásárolta meg az épületet 745 ezer euróért, miután a tulajdonosok a felhalmozott adósságok miatt nem tudták tovább megtartani. A városvezetés először uniós forrásból próbálta volna felújítani, de nem volt rá pályázati lehetőség. Később befektetőnek akarták értékesíteni, ám senki nem vállalta a hatalmas költségeket. Végül nem maradt más megoldás, mint a bontás.

A döntés hosszú előkészítő folyamat eredménye volt. A polgármester emlékeztetett: más történelmi épületeket, mint a volt Dohánygyár vagy a városközponti telefonpalota, sikerült megmenteni, de a Bodok megőrzése városrendezési szempontból sem lett volna értelmes.

Az ország legmodernebb kulturális és ifjúsági központja fog felépülni

A bontási munkálatok idén nyáron zajlottak, egy kolozsvári cég óriásgépekkel falatonként harapdálta ki az emeleteket. A bontás után a területet rövid távon parkolóként hasznosítják, hosszabb távon azonban Sepsiszentgyörgy egyik legfontosabb beruházása valósul meg itt: a város új kulturális központja. Az épület hat intézménynek ad majd otthont: 

• a Tamási Áron Színháznak, 
• a Cimborák Bábszínháznak, 
• az M Studio mozgásszínháznak, 
• a Bod Péter Megyei Könyvtárnak, 
• az Erdélyi Művészeti Központnak, 
• valamint egy újonnan létrehozandó filharmóniának.

A tervezésre nemzetközi pályázatot hirdettek, amelyre tizenöt építésziroda nyújtotta be elképzeléseit. A szakmai zsűri végül nem hirdetett abszolút győztest, mivel egyik terv sem aratott osztatlan sikert. Ehelyett két második és két harmadik helyezettet díjaztak, és a különböző ötletek elemeinek ötvözéséből születhet majd meg a végleges koncepció. 

A kulturális központ megépítését a magyar kormány is támogatja: Lázár János építési miniszter és Antal Árpád polgármester tavaly aláírt megállapodása értelmében Budapest 13 millió euróval járul hozzá a projekthez.

 – fogalmazott Antal Árpád.

A bontások nemcsak a városképet, de a helyiek életét is megváltoztatták. 

 – idézi fel József Álmos nyugalmazott matematika tanár, helytörténeti kutató. Itt rúgták a rongy- és gumilabdát, játszottak golyózást, bújócskát, pandúr-tolvajt vagy épp indiánosdit. A szűk, épületekkel övezett tér egy egész nemzedék gyerekkorának volt színtere, mielőtt a szocialista városrendezés nyomai végleg eltüntették.

 – emlékezik vissza. 

1978-ban a Kossuth Lajos utca több telkén álló családi házak lakóival együtt ő is hivatalos értesítést kapott: egy éven belül másutt kell otthont találnia.

Az új szálloda építéséről 1971 elején a napilap lelkes hangon számolt be: „Hatalmas. Igen erős alapokon fog állni az új, 110 szobás, 210 ágyas szálloda, a közel négy méter mély alapba több mint 20 tonna vasat dolgoztak be”  – emlékszik vissza a nyugalmazott oktató.

Akárhogy is, Sepsiszentgyörgy főtere most új korszak elé néz. A bontással egy fejezet lezárult, és a helyére olyan épület kerülhet, amely valóban a közösség jövőjét szolgálja – nem pedig a múlt terheit idézi.

Nyitókép: Antal Árpád polgármester Facebook-oldala

Egy hír a Bodok szállóról itt nézhető meg: