Aláírták Párizsban: a hajlandók azonnal katonákat küldenek Ukrajnába, ha sikerül aláírni egy tűzszünetet

A jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákkal megtámogatott tervet az Egyesült Államok is támogatja.

Nigel Farage elutasítja a brit kormány tervét, amely katonák küldésével számol egy háború utáni rendezés részeként. A Reform UK vezetője szerint az Ukrajna területére vezényelt csapatok nemcsak politikailag kockázatosak, hanem a háború eszkalációjához is hozzájárulhatnak, miközben Londonnak erre sem kapacitása, sem stratégiája nincs.

Nigel Farage szerint Ukrajna nem az a terep, ahol a brit kormány katonai ambíciókat próbálhatna kiélni. A Reform UK vezetője a Politicónak adott nyilatkozatában világossá tette: elutasítja azt a tervet, amely brit csapatok szárazföldi telepítésével számol egy esetleges békemegállapodás után.

A Politico beszámolója szerint Farage úgy fogalmazott, Keir Starmer lényegében a Brit Rajnai Hadsereg modern újraélesztését ígéri, miközben ehhez sem a felszerelés, sem a háttér nem adott. Szerinte legfeljebb hat vagy nyolc hétre lehetne katonákat küldeni, de hosszabb jelenlétről szó sem lehet. Mint mondta:

Ha a Brit Rajnai Hadsereg modern újraszületéséről beszélünk, felejtsük el. Erre semmilyen helyzetben nem vagyunk felkészülve.
Farage hangsúlyozta: nem pacifista, de Ukrajna esetében csak egy világos kilépési stratégiával, jelentősen magasabb védelmi kiadásokkal és valódi nemzetközi részvétellel tudna elképzelni bármilyen katonai szerepvállalást.
A Politicónak úgy fogalmazott: hajlandó lenne részt venni egy nemzetközi békefenntartó erőben, de kizárólag időben korlátozott és rotációs alapon.
A brit politikus ironikusan jegyezte meg azt is:
miközben London és Párizs lelkes, Németország nem küldene katonákat, Giorgia Meloni épp kint cigarettázott, az Egyesült Államok pedig annyit mond: „Hajrá, fiúk.”
Mint azt a Mandiner is megírta, Párizsban megszületett az úgynevezett „párizsi nyilatkozat”, amely egy tűzszünet után európai vezetésű nemzetközi katonai erő ukrajnai telepítésével számol. A tervek szerint a szárazföldi, légi és tengeri jelenlét „megnyugtató erőt” jelentene, miközben segítené az ukrán hadsereg újjászervezését.
Ezt is ajánljuk a témában

A jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákkal megtámogatott tervet az Egyesült Államok is támogatja.

A Mandiner szintén beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok végül nem írta alá a dokumentumot, és a végső szövegből kikerült Washington egyértelmű kötelezettségvállalása. Így az európai lelkesedés mögött továbbra sincs szilárd amerikai garancia, legfeljebb „javasolt támogatás”.
A Mandiner arra is felhívta a figyelmet, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök már nyíltan beszél spanyol csapatok ukrajnai részvételéről egy békefenntartó misszióban. Sánchez szerint Spanyolország korábban is részt vett hasonló műveletekben, ezért „miért ne tenné meg Európában is”.
A tettre készek koalíciójának párizsi találkozóján ugyanakkor az is elhangzott: a részt vevő országok nem kommunikálnának Oroszországgal, miközben katonákat küldenének Ukrajnába – ami súlyos eszkalációs lépés.
Ezt is ajánljuk a témában

Mindezt az esetleges tűzszünet utánra tervezik.

Ebben a környezetben Nigel Farage álláspontja kilóg a nyugati politikai fősodorból. Miközben Európa egyre mélyebbre gázolna az ukrajnai konfliktusba, a brit politikus inkább arra figyelmeztet: katonákat küldeni könnyű ígérni, de annál nehezebb felelősen megindokolni – és még nehezebb következmények nélkül végrehajtani.
Nyitókép: CARLOS JASSO / AFP