Ritka pillanat ez a mostani: meghátrált a román hatalom

Utánajártunk, mi a helyzet a nagyváradi premontrei apátsággal, amelyből a románok jó ideje próbálják kifúrni a magyar szerzeteseket.

Idén is megünnepelték a székely szabadság napját az erdélyi Marosvásárhelyen. A Székely Nemzeti Tanács az aggasztó aktuálpolitikai fejleményeket sem hagyta szó nélkül.

Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el kedden Marosvásárhelyen, a Habsburg-ellenes székely szervezkedés vértanúinak obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából tartott megemlékezésre és felvonulásra összegyűlt több száz tüntető.
Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március 10-ét. 1854-ben ezen a napon végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. Az SZNT e napon a vértanúk emlékoszlopánál évente megemlékezést és felvonulást szervez.
A Románia kormányának és parlamentjének, valamint tájékoztatásul Nicusor Dan államfőnek intézett kiáltványt Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke olvasta fel a Székely Vértanúk Emlékművénél tartott megemlékezésen, melyet a jelenlévők közfelkiáltással elfogadtak. Ezután a résztvevők a Maros megyei prefektusi hivatal elé vonultak, ahol átnyújtották a dokumentumot az intézmény képviselőjének.

A kiáltványban kijelentik, hogy a jog és a demokrácia útját járva, egyhangúlag és ismételten követelik Székelyföld területi autonómiáját.
Rámutatnak: ez nem sérti Románia területi egységét és állami szuverenitását, a térségben élő román és más nemzetiségű polgárok érdekeit, és összhangban áll az ország alkotmányával.
„Székelyföld autonómiája - az európai gyakorlatnak megfelelően – azt jelenti, hogy a szülőföldjén többségi székely-magyar közösség joga és tényleges képessége saját felelősségére, a szubszidiaritás elvének megfelelően átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását Székelyföld területén, a régió minden lakosának érdekében.
Ez Románia érdekeit is szolgálja”
– áll a kiáltványban.
Ebben emlékeztetnek:
Románia adós az Európa Tanácshoz történő csatlakozáskor vállalt kötelezettségek, az autonómiával kapcsolatos ajánlások és határozatok végrehajtásával, és a román hatóságok elutasítják az erről való párbeszédet.
Követelik, hogy Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót az SZNT által kidolgozott jogszabálytervezet alapján. Kérik továbbá, hogy a román kormány és parlament kezdjen érdemi párbeszédet Székelyföld státuszáról az SZNT-vel és a székely önkormányzatokkal, és támogassa az SZNT által indított „Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és a regionális kultúrák fenntarthatóságáért” című európai polgári kezdeményezést.
A kiáltvány aktuálpolitikai témákra is reflektál.
Elfogadói tiltakoznak a magyar nyelvű oktatási intézmények ellen irányuló támadások, Székelyföld helyhatóságainak meghurcolása, az anyanyelvhasználat és a nemzeti jelképek használatának korlátozása ellen.
Tiltakoznak ugyanakkor Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát kilakoltatása ellen, elítélve a magyar nemzeti közösség vallásszabadsága és felekezeti intézményei ellen irányuló hatósági fellépést.
Ezt is ajánljuk a témában

Utánajártunk, mi a helyzet a nagyváradi premontrei apátsággal, amelyből a románok jó ideje próbálják kifúrni a magyar szerzeteseket.

Tiltakoznak továbbá az olyan közigazgatási reformterv ellen, amely Székelyföldet beolvasztaná, feldarabolná, történelmi és kulturális egységét megbontaná.
Autonómiát Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek!”
– zárul a kiáltvány, melyet közfelkiáltással fogadtak el, majd autonómiát követelő jelszavakat skandáltak, és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinót feszítettek ki.
A megemlékezésen
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) beszédét Szilágyi Zsolt olvasta fel.
Ebben a volt püspök az aradi és a székely vértanúk szabadság melletti kiállására emlékeztetett. Hangsúlyozta: ezek példája arra int, hogy
az autonómiáért küzdők se hátráljanak meg, hanem legyünk készek folytatni a szabadságért, az igazságért és a jogainkért vívott küzdelmünket.
A Katalónia önrendelkezési jogáért harcoló Katalán Nemzeti Tanácsot képviselő Teresa Calveras a katalán és a székely nép között kiépült erős kapcsolatot és közös értékeket hangsúlyozta. „Ha egy méltányosabb és igazságosabb Európát és világot akarunk építeni, akkor nemcsak biztosítani kell a kisebbségek jogait, de ezen közösségek szavát, akaratát is meg kell hallgatni” – húzta alá.
Kifejtette: minden nemzetnek és népcsoportnak joga van békésen, demokratikusan dönteni a saját politikai jövőjéről, függetlenül attól, hogy ez az önállósághoz vagy az önrendelkezés más formájához vezet.
Csibi Krisztina, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének vezetőségi tagja László Eszter elnökkel és a szövetség küldöttségével vett részt az ünnepségen,
miután az SZNT a szervezetnek ítélte a Gábor Áron-díjat, melyet kedden este adnak át.
Beszédében székelyként és magyarként üdvözölte a jelenlévőket, és a bukovinai székelyek szabadságvágyára emlékeztetett. Hangsúlyozta: ősei is ezért küzdöttek, bármelyik országban is éltek.
A Postaréten egybegyűlteket Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke is köszöntötte, aki bejelentette, hogy ismét a román parlament elé terjeszti Székelyföld autonómiastatútumát. Közölte, hogy előtte szeretnék minél inkább bevinni a közbeszédbe a témát, és kérte a jelenlévőket, hogy maguk is kapcsolódjanak be a munkába.
A megemlékezés után a tüntetők Marosvárhely főterére vonultak, ahol átadták a petíciót a román kormány képviselőjének. A román rendvédelmi szervek idén is csak a járdán való vonulást engedélyezték számukra.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Kiss Gábor
