Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

Hideg eső, imádkozó tömeg, csendőrök a járdán – és egy kilakoltatás, amelyet az utolsó pillanatban elhalasztottak, mert nem lett volna jó az optikája. Utánajártunk, mi a helyzet a nagyváradi premontrei apátsággal, amelyből a románok jó ideje próbálják kifúrni a magyar szerzeteseket.

Február 23-án, hétfőn reggel mintegy kétszáz ember gyűlt össze a nagyváradi premontrei templom előtt, hogy imával és békés tüntetéssel tiltakozzon Fejes Rudolf Anzelm apát kilakoltatása ellen – írta meg az erdélyi magyar sajtó. A végrehajtást a városháza kezdeményezte, a bíróság pedig első fokon már január végén jóváhagyta a kényszerintézkedést, méghozzá gyorsított eljárásban.
A végrehajtót tíz órára várták, csendőri jelenléttel, a híveket pedig a hatóságok a járdára terelték, hogy a forgalom zavartalan maradjon. Végül átlátszó indokkal inkább elhalasztották a kilakoltatást: azt mondták, hogy az intézkedés megzavarta volna a Mihai Eminescu Főgimnáziumban zajló tanítást.


A történetet az önkormányzat évek óta igyekszik úgy bemutatni, mintha szimpla ingatlanvita lenne. Csakhogy a konfliktus középpontjában egy rendház és egy templom áll, ráadásul egy olyan épületegyüttes részeként, amelyben az említett román főgimnázium működik. A város egy 20 millió eurós uniós felújítás munkálatai mögé dugná az ingatlanlenyúlást – pedig még a Ceaușescu-rendszerben sem akolbólították ki a premontrei testvéreket.
A mostani vezetés gyorsított eljárásban akarja kirakni az apátot az épületből; ez ellen tiltakozott a mintegy kétszáz ember az utcán.
„Amikor ennyi tekintetet, ekkora csendes jelenlétet lát az ember maga körül, akkor érzi igazán, hogy nincs egyedül, és hogy a közösség nem üres szó”
– fogalmaz lapunknak az apát a tüntetés kapcsán. A demonstráció megmutatta: az emberek megérzik, amikor nyilvánvaló igazságtalanság történik.