Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

A NATO-technológia képes elfogni a legtöbb rövid- és közepes hatótávú rakétát, de nincs százszázalékos védelem.

A Közel-Kelet lángjaihoz hozzászoktunk: rakéták, válaszcsapások, távoli frontok. De most a konfliktus árnyéka veszélyesen közel került, Romániában riadóztattak – számolt be az Adevărul cikke alapján a Világgazdaság.
Az amerikai hadsereg FPCON BRAVO szintű riasztást rendelt el a Bukaresttől délnyugatra fekvő deveselui támaszponton. Ez nem a legmagasabb készültség, de már emelt fenyegetettséget jelent.

Románia NATO-tag, területén amerikai rakétavédelmi rendszer működik. A Deveselu Military Base kulcsszerepet játszik a szövetség védelmi struktúrájában, a Mihail Kogălniceanu Air Base pedig korábban amerikai műveletek kiindulópontja volt.
Bár Teherán hivatalosan nem tekinti ellenségnek Bukarestet, a realitás az, hogy ha egy ország területéről potenciálisan fenyegetés érheti Iránt, az viszontválaszt is kiválthat. Az iráni rakéták többsége 1000–2000 kilométeres hatótávolságú – közvetlenül nem érik el Romániát,
de megfelelő indítási pozícióból már igen.
Románia Patriot rendszerekkel és francia MAMBA egységekkel védi légterét. A NATO-technológia képes elfogni a legtöbb rövid- és közepes hatótávú rakétát. De – és ez a lényeg – nincs százszázalékos védelem. A rendszer még fejlesztés alatt áll, további fegyverrendszerekre van szükség a teljes lefedettséghez.
Az FPCON-skálán a BRAVO a második emelt szint: nem közvetlen támadás, de már konkrét, kiszámítható fenyegetés, fokozott biztonsági intézkedésekkel.
Ha ennél magasabb szintre lépnének, az már valódi válsághelyzetet jelezne.
A cikk hangsúlyozza: a Közel-Kelet többé nem „távoli történet”. Egy NATO-tagállamban riadót rendeltek el az iráni események miatt. Románia már most feszült. És ha egy uniós ország akár csak részlegesen is belesodródna a konfliktusba, annak nemcsak katonai, hanem gazdasági következményei is lennének egész Európára nézve. Teherán messze van, de most kiderült: mégsem elég messze.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
Nyitókép: ATTA KENARE / AFP
