Keleti mesék, Kodály-centenárium és kommunista évforduló is helyet kap a Magyar Állami Operaház 143. évadában (X)

A varázslatos ókori Közel-Kelet és a hol rejtélyes, hol futurisztikus Távol-Kelet díszletei között zajlanak az évad szenvedélyes, drámai, olykor vidám, máskor tragikus pillanatai. A bibliai időket többek közt Richard Strauss Saloméjának premierje és Bella Máté Passiójának húsvéti ősbemutatója idézi, a mesés keletet Puccini Pillangókisasszonyának friss olvasata mutatja be a Genfi Nagyszínházzal együttműködésben, de olyan klasszikus balettek is elvarázsolják a közönséget, mint a krími kán udvarában játszódó A bahcsiszeráji szökőkút, a Szaid pasa háremét is feltáró A kalóz vagy az ősi Indiában csábító A bajadér.

Az évad széles palettájának felét ugyanakkor olyan produkciók gazdagítják, amelyek tematikától függetlenül nemzedékek óta a közönség kedvencei, legyen szó a Carmenről, A varázsfuvoláról, a Carmina Buranáról vagy olyan népszerű balettekről, mint A diótörő, A hattyúk tava vagy a Spartacus. Emellett tíz év után Verdi közkedvelt operája, A trubadúr is új előadásban lesz látható Kesselyák Gergely rendezésében, Rajna Martin első karmester vezényletével, magyar és nemzetközi szereposztásban.

Világsztárokból sem lesz hiány: a kivételes alkalmak közt Anna Netrebko a Bohémélet Mimìjeként, Plácido Domingo koncertszerű Traviatában Giorgio Germont szerepében lép színpadra, és önálló dalesteken hallhatók olyan sztárok, mint René Pape, Andreas Schager, Thomas Hampson, Rolando Villazón vagy Diana Damrau.

Két fontos súlypontja ugyancsak nem keleten, hanem itthon keresendő. Az egyik közülük Kodály Zoltán, akinek Háry János című daljátéka éppen 100 éve hozta be a magyar népzenét első ízben az Operaház falai közé. A darabot a marosvásárhelyi születésű miskolci színházigazgató, Béres Attila viszi színre Halász Péter első vendégkarmester dirigálásával. A főszerepeket a Székelyföldről származó Sándor Csaba és a felvidéki születésű Balga Gabriella alakítják egy valóban Kárpát-medencén átívelő produkcióban. A darabból az OPERA Gyermekkara Lackfi János játékos átiratában saját produkciót is létrehoz a legkisebbeknek Háry Jancsika címmel. Ugyancsak Kodály munkássága előtt tiszteleg az évad műsorán a Székely fonó és az 1956-os forradalom 70. évfordulóján elhangzó operaházi Kodály-hangverseny. A forradalom megünneplése mellett különleges múltidézésnek ígérkezik az a gálaest, amivel az OPERA Rákosi Mátyás 60. születésnapja alkalmából az Operaházban 75 évvel korábban megrendezett ünnepséget kívánja feleleveníteni, amelyen Kodály ugyancsak kénytelen volt részt venni. A borzongató időutazásnak is tekinthető est a korabeli műsorszámok mellett a kor meghatározó alakjait is szakértői magyarázattal kívánja bemutatni.

A másik hangsúlyos hazai súlypont az évadban Bartók művészete, ezen belül is A kékszakállú herceg vára című operája, ami 1918-ban szintén az Operaházból indult máig tartó, világhódító útjára. A következő évadban színpadi rendezésben, keleties évadtematikába is illő A csodálatos mandarinnal párban, és önálló koncertszerű változatban is hallható lesz, olyan magyar és külföldi sztárok tolmácsolásában, mint Kissjudit Anna, Kutasi Judit, Christopher Maltman vagy Mikhail Petrenko.

Az évadra 35%-os kedvezményt nyújtó premier- és szabadbérletek március 6. és április 7. között válthatók, a jegyek értékesítse április 8-tól kezdődik. Újdonságot jelentenek az alapárhoz képest 75%-os kedvezményt nyújtó Opera IC audiofil sorozat koncertszerű operaelőadásai. A leengedett vasfüggöny előtt, elsőrangú akusztikai környezetben, jelmezzel és vetítéssel kísért előadásokban elsőrangú magyar és külföldi sztárok kínálnak kiemelkedő zenei élményt, hogy az operalátogatás mindenki számára elérhető ünnep maradjon.

X