Nagy-Britannia az utóbbi napokban komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal.
Nagy-Britanniát „nem fogják belerángatni” az iráni háborúba és a szélesebb térségben kialakult konfliktusba – mondta Keir Starmer brit miniszterelnök a a Downing Streeten tartott hétfői sajtóértekezletén. A munkáspárti kormányfő úgy fogalmazott: személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy nem csatlakozik „az Irán elleni offenzívához”.
Kijelentette: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.
Ezek az alapelvek azt diktálják, hogy a döntéseket nyugodtan, higgadt fejjel elvégzett helyzetértékelés alapján, a brit nemzeti érdekeknek megfelelően kell meghozni, és „ha katonáinkat veszélyeknek tesszük ki, legalább annyit megérdemelnek, hogy tudják: amit tesznek, az jogilag megalapozott, és van hozzá megfelelő, átgondolt terv” – mondta.
Starmer közölte: vannak olyanok, akik szerint Nagy-Britanniának „fejest kellett volna ugrania ebbe a háborúba”, miközben nem is alkottak teljes képet arról, hogy „mibe küldenék bele fegyveres erőinket, és arra sem volt tervük, hogy miként keveredünk ki ebből”.
A brit kormányfő néhány napon belül másodszor kérdőjelezte meg az Irán ellen indított amerikai és izraeli hadműveletek törvényes mivoltát.
A háború kezdete utáni első héten, a londoni alsóház ülésén Starmer úgy fogalmazott: nem hajlandó háborúba vinni Nagy-Britanniát mindaddig, amíg nincs meggyőződve a háború jogi megalapozottságáról, és arról, hogy a hadműveletek mögött életképes, átgondolt tervek állnak.
Nagy-Britannia az utóbbi napokban komoly konfliktusba keveredett az Egyesült Államokkal, amiért az iráni háború kezdeti szakaszában nem engedélyezte az amerikai légierőnek brit támaszpontok használatát, és bár ezt a tilalmat azóta visszavonta, a brit kormány továbbra sem hajlandó részt venni az iráni támadó hadműveletekben.
Donald Trump amerikai elnök emiatt többször is éles hangú nyilatkozatokban bírálta Starmert.
A Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva – a második világháborús brit miniszterelnökre utalva – Trump a minap úgy fogalmazott, hogy a jelenlegi brit kormányfő „nem egy Winston Churchill”.
Az ukrajnai háború a második világháború óta a legnagyobb fegyveres konfliktus Európában, amely ráadásul egy Magyarországgal szomszédos államban zajlik, már több mint négy éve.
Ruszin-Szendi Romulusz, a Tisza Párt honvédelmi szakértője szerint azonban nem kell félni tőle. Miközben a napokban újabb konfliktus robbant ki, ezúttal az USA, Izrael és Irán között, a Magyar Péter-vezette Tisza Párt továbbra is azzal kampányol, hogy a „háborúval riogatás” fideszes propaganda, a háborús veszély pedig puszta félelemkeltés.
Noha Magyar Péterék szerint nincs mitől félni, immár két háború hatását érezhetjük a saját bőrünkön.
Ukrajna politikai nyomásgyakorlás céljából hetekkel ezelőtt leállította a kőolajszállítást Magyarországra a Barátság vezetéken keresztül. Ebben az olajblokádban Magyar Péter és pártja az ukránok oldalán állnak. Most pedig, az iráni konfliktus következtében bizonytalanná vált a tengeri olajszállítás is, ezáltal még jobban felértékelődik Magyarország energiaellátása szempontjából a Barátság kőolajvezeték jelentősége.
(MTI)
Nyitókép forrása: Ludovic MARIN / AFP
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Vasárnap nemcsak kormányt, sorsot is választunk. Knopf Alexandra írása.
A volt igazságügyi miniszter arról is írt Facebook-oldalán, hogy az országépítőket támogatja a rombolókkal szemben.
Hamarosan elstartolnak az amerikai–iráni béketárgyalások.
A külügyminiszter kiemelte, hogy a jelenlegi nemzetközi viszonyok között egyedülállóan fontos az amerikai elnök támogatása.
Az Egyesült Államok kész teljes gazdasági erejét bevetve együttműködni Magyarországgal.
Az „acél” helyett az adatok, a gyorsaság és a digitális rendszerek formálják a modern hadviselést – hangsúlyozta a német Bundeswehr első számú katonája, aki 2025 decembere óta a hadsereg főfelügyelője.
Egyelőre nem állítja vissza Washington az ideiglenesen felfüggesztett szankciókat.
Százezrével pörögnek az interakciók.
