Előre a „lengyel úton”: varsói mintát követve buktatna kormányt Magyar Péter
Tényleg Magyar Péter a magyar „Tusk”? Lengyelország-szakértőt kérdeztünk a témában.

Bár még csak pár hete az ország miniszterelnöke Magyar Péter, máris egy sor kérdés felvetődik kormánya kapcsán. Többek között az, hogy megismételhető-e a Tusk-féle varsói recept Magyarországon, illetve mi a közös Magyar Péterben és a jelenlegi lengyel miniszterelnökben, folytatódik-e a „lengyel út”. Szakértőkkel kerestük erre a választ.

Lengyel út – Emlékezetes, hogy még 2025 őszén került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyben Magyar Péter alelnöke, Tarr Zoltán a jelenlegi miniszterelnökről arról beszélt, hogy pártja szoros együttműködésben áll a 2023-ban hatalomra került, Donald Tusk vezette varsói kormánnyal. Mint elhangzott, külön csapat dolgozott azon, hogy a lengyel tapasztalatokat felhasználhassák Orbán Viktor kormánya ellen. Tarr korábban egy budapesti háttérbeszélgetésen arra is kitért, hogy „a varsói kormányváltás nemcsak Brüsszel-barát politikát, hanem felforgatást és demokráciaellenes tisztogatásokat is eredményezett”. Magyar Péter első hivatali útja Lengyelországba vezetett.

A 2026 márciusában bemutatott Az utolsó figyelmeztetés című dokumentumfilm a magyar választások előtt olyan kérdésekre kereste a választ, hogy

Az alkotók a dokumentumfilmben rámutattak arra, hogy ugyanazok az ígéretek, amelyek korábban Donald Tusk szájából hangzottak el, Magyar Péter feltűnése, majd miniszterelnökké válása óta Magyarországon is gyakran előkerülnek. A film készítői – Marcin Tulicki, Michał Adamczyk és Michał Karnowski – többek között olyan párhuzamokra hívták fel a figyelmet, hogy Magyar Péterhez hasonlóan Donald Tusk is ígéretet tett arra: nem megy Brüsszelbe az Európai Parlamentbe, mégis ennek ellenkezőjét tette.
Emellett a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan Tusk is megígérte, hogy hazaviszi az európai uniós forrásokat, amelyeket politikai okokból blokkoltak a jobboldali PiS-kormány elől Brüsszelben. És még nem is szóltunk a közjogi méltóságok, valamint a bíróságok, a média és az előző kabinet alkalmazottai ellen intézett támadásokról, amelyek ugyancsak hasonlóságot mutatnak az elmúlt hetek magyarországi történéseivel.
Összeállításunkban Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország- és Olaszország-szakértővel, valamint Michał Karnowski lengyel újságíróval annak jártunk utána, hogy a Tisza Párt kétharmados győzelmét követően miként alkalmazható tovább a lengyel modell idehaza, illetve mit tartogathatnak a következő hónapok.
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg Magyar Péter a magyar „Tusk”? Lengyelország-szakértőt kérdeztünk a témában.

Rosonczy-Kovács Mihály beszélgetésünk legelején felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Péter kampánya jelentős részben Donald Tusk 2023-as kampányának magyarországi adaptációja volt. „Bár Magyar is bemutatott egy ígéretcsomagot, amelyből mindenki kedvére szemezgethetett, a fő kommunikációs vonal mégis arról szólt, hogy a kormányzatot embertelennek, az államot pedig működésképtelennek állítsa be. Ugyanezt láttuk 2023-ban Lengyelországban is. Ahogy idehaza például egy rendőr- és egy katonatiszt »lázadt fel« Szabó Bence és Pálinkás Szilveszter személyében a kampányfinisben, addig Lengyelországban egyes tábornokok tették meg ugyanezt” – hozott egy példát.
A szakértő azzal folytatta, hogy nem lehet kizárni: a folytatás is hasonló lett volna Lengyelországhoz, ha a Tisza nem arat kétharmados győzelmet április 12-én. „Abban az esetben ugyanis könnyebben fenn lehetett volna tartani a jobboldallal szemben a kampány során kialakított gyűlöletkeltést, folyamatosan arra mutogatva, hogy a Tisza Párt azért nem tudja teljesíteni az ígéreteit, mert a Fidesz »bebetonozta« a hatalmát.”
Donald Tusknak törvényeket kellett szegnie ahhoz, hogy érvényt szerezzen politikai akaratának, például az államügyész kinevezését illetően. Még ma is gyakran idézik híressé vált mondatát: „Kérem, ne aggódjanak, mindent a törvények tiszteletben tartásával teszünk, ahogyan mi értelmezzük őket.” Ezzel egy időben hangzott el a sokat emlegetett „harcoló demokrácia” kifejezés is.
Ugyanakkor idehaza Magyar Péter lényegében bármit megtehet, „szabad a pálya számára”. „Nem háríthatja a felelősséget a jobboldalra, mint azt lengyel kollégája tette, akinek a működését nemcsak a konzervatív, politikai vétóval rendelkező elnök nehezíti, hanem az is, hogy koalíciós kormányt vezet.
Magyar Péter helyzete tehát sokkal könnyebb, mint Tuské, emiatt azonban a felelőssége is jóval nagyobb”
– hangsúlyozta Rosonczy-Kovács.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy míg Orbán Viktor és más jobboldali politikusok is példát mutatnak demokráciából azzal, hogy gratuláltak a győzteseknek, és konstruktív ellenzéki magatartást tanúsítanak, addig úgy tűnik, mintha Magyar Pétert tanácsadói arra ösztönöznék, hogy feszegesse az alkotmányosság kereteit, noha erre semmi szüksége nem lenne.
„Ez is a lengyel minta követésének eredménye lehet. Mindenesetre az eddig nagyon hasonló kontextus – sikeres konzervatív kormányok ellen negatív érzelmekre alapozva összefogott protestszavazó-tábor vezetése – most megváltozik:
míg Donald Tusk keze sokszorosan meg van kötve, addig Magyar Péter szabad kezet kapott a választóktól”
– hangsúlyozta Rosonczy-Kovács.
A Lengyelország- és Olaszország-szakértő szerint mindezektől függetlenül brüsszeli viszonylatban nehezebb dolga lesz Magyar Péternek, mint korábban Donald Tusknak volt.
Tusknak lényegében »bemondásra« feloldották az uniós forrásokat, míg Magyarnak egy hosszú feltétellistát kellene teljesítenie”.
Az új magyar miniszterelnöknek feltehetően választania kell majd: például migráció, Ukrajna támogatása vagy épp a szülők gyermekneveléshez való joga tekintetében szembe megy-e a többségi magyar állásponttal, egyúttal hitelesítve a Fidesz korábbi kampányfigyelmeztetéseit, vagy lemond a források legalább egy részéről – zárta gondolatait Rosonczy-Kovács Mihály.
Ezt is ajánljuk a témában
Vajon elég gyorsan le tud-e mondani a magyar szuverenitásról az új kormány az uniós pénzekért cserébe?

Az utolsó figyelmeztetés című dokumentumfilm egyik készítője, Michał Karnowski is kifejtette véleményét a Magyar és Tusk között feszülő párhuzamokról és a magyar választásról, valamint értékelte Magyar Péter lengyel útját is.
Az újságíró arra a kérdésre, hogy milyen párhuzamokat lát Donald Tusk kormányzásának kezdete és Magyar Péter első nyilatkozatai között, azt felelte, hogy szinte teljes másolatról van szó. „Mindketten úgy gondolják, hogy nem egyszerűen választást nyertek, hanem valamiféle forradalmat vittek véghez. Nem egy demokratikus államban kerültek hatalomra, hanem legyőztek egy képzeletbeli »rezsimet«”.
Karnowski szerint
az is feltűnő hasonlóság, hogy mind Tusk, mind Magyar közvetlenül a választások után abbahagyta a kampányígéreteiről való beszédet, és inkább a bosszúállásra összpontosítanak, azt sugallva a választóknak, hogy pontosan ezt akarták.
Szerinte a kormányzati hivatalok megnyitása körül történtek valóságos „cirkusszal” érnek fel, és az, hogy az épületekben tapasztalható körülményeket luxusnak tűntetik fel, az egyenesen „propagandaművelet”. Míg azt a hangnemet, amit Magyar Péter többek között a köztársasági elnökkel és más független intézményekkel szemben megüt, azt az újságíró felháborítónak tartja.
„Már önmagában az elnök lemondásának követelése is antidemokratikus hajlamokra utal. Az elnök megalázására tett kísérletek, a nyilvános sértegetés és a fényképekről való »kivágása« olyan viselkedés, amely még a külső szemlélők számára is kínos” – húzta alá.
Michał Karnowski tovább arra is rámutatott, hogy az új magyar miniszterelnök tényleges politikája továbbra is rejtély.
Jelenleg semmi jele annak, hogy komoly munkába akarna kezdeni, ráadásul valószínűleg életében nem is végzett ilyet.
Egyelőre ünnepel és lubickol a sikerben, és úgy tűnik, ezt akarja folytatni hónapokon, sőt, talán éveken át. Tehát vagy Magyarország helyzete egyáltalán rossz, és nem kell mit tenni – ebben az esetben hazudtak a kampány során –, vagy Magyar Pétert egyszerűen egyáltalán nem érdeklik a magyarok” – állapította meg.
Arra a kérdésünkre, hogy azután, hogy a Tisza Párt kétharmados felhatalmazást kapott a választáson, súlyosabb keményebb forgatókönyvre számít-e, mint ami az elmúlt években Lengyelországban történt, Karnowski azt felelte, a terv Magyarországon is az ellenzék megsemmisítése, hogy a Fidesz soha többé ne kerülhessen hatalomra. Azt is látjuk, hogy jogi eszközökkel próbálják is megakadályozni Orbán Viktor, a Fidesz elnöke visszatérjen. „A harc tehát kemény lesz.
De hogy tovább mennek-e majd, mint Lengyelországban? Brutalitás tekintetében valószínűleg igen; Lengyelország egy kísérleti terep volt. Már van bizonyos tapasztalatuk, és ezt fel is fogják használni”
– tekintett előre.
Az azonban, hogy mi történik, társadalmi ellenállás mértékétől is függ. „Az én hazámban az ellenzéki párttá vált PiS viszonylag gyorsan magához tért, nekilátott az új kabinet ellenőrzésének: hatalmas tüntetések voltak, többek között azok előtt a fogdák előtt is, ahol ellenzéki szereplőket tartottak fogva. És szabadon engedték őket! Emellett független médiumok jöttek létre, melyek kihasználták a közösségi finanszírozás lehetőségeit. Ennek eredményeként már 2025-ben, az illegális finanszírozásmegvonás ellenére is Karol Nawrocki lett az elnök, akinek a kampányát hétköznapi emberek finanszírozták azzal, hogy pénzt adományoztak a Jog és Igazságosság párt számlájára” – sorolta.
Bátran segítséget kell kérnünk az állampolgároktól, határozottan meg kell védenünk az üldözötteket, és büszkén gyakorolnunk kell polgári jogainkat.
Valamint érdemes új kommunikációs és szerveződési formákat keresni. Örömmel látom, hogy Orbán Viktor pontosan ebbe az irányba mozdul el. Úgy hiszem, nagyon sok magyar polgár hiányolni fogja az ő kormányzását, a stabilitást, a kiszámíthatóságot és azt, hogy mindig a magyar érdekeket helyezte előtérbe” – fogalmazott az újságíró.
Ezt is ajánljuk a témában
„Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség” – írta a Fidesz elnöke.

Michał Karnowski a Mandinernek értékelte Magyar Péter miniszterelnök múlt hét eleji lengyelországi látogatását is. Mint mondta, a magyar kormányfő lengyelországi körútja „bohózatszerű látványosság” volt. Tusk úgy mutatta be őt, mint egy „sárkányölőt”, mintha valamilyen háborúból tért volna vissza, nem pedig egyszerűen demokratikus módon nyert volna meg egy választást. „Mindketten úgy tettek, mintha nem tudnák, milyen támogatást kaptak Brüsszeltől és más nagy fővárosoktól” – fűzte hozzá.
Karnowski szerint maga Magyar is időnként kellemetlenül érezhette magát emiatt, valószínűleg ezért döntött úgy, hogy nem csatlakozik a Nawrocki elnök elleni támadásokhoz, amire bátorították. Találkozott vele, és tisztelettel beszélt vele.
Megjegyezte, hogy bár sokat beszéltek az elmúlt napokban Tusk és Magyar barátságáról, de nem hiszi, hogy ez valódi tartalommal telt volna meg. „A Brüsszel által hatalomra segített kormányoknak nincs mozgásterük valódi együttműködésre; nekik brüsszeli iránymutatásokat kell végrehajtaniuk, nem pedig önállóan gondolkodniuk és cselekedniük” – szögezte le.
Összegzésképp elmondta, hogy a lengyelek számára Magyarország nagyon fontos ország: viszonyítási pont, gyakran egyfajta minta, ezért is fogadták az új magyar miniszterelnök látogatását kíváncsisággal és érdeklődéssel, „de a hatóságok által erőltetett lelkesedést – mintha valami csodálatos ember érkezett volna – nem osztották” – zárta gondolatait Michał Karnowski.
Nyitókép: Sergei GAPON / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Gyorsan jött a segítség.

Ezt is ajánljuk a témában
A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.
