„Ezt a filmet se Moszkvában, se Kijevben nem tapsolnák meg”– a Baljós közelség díszbemutatóján jártunk
Tősér Ádám dokumentumfilmje testközelből és alulnézetből tárja fel a háború borzalmait és Kárpátalja szenvedését.

A lengyeleknek már szomorú valóság az, amit Magyar Péter és Brüsszel szán hazánknak. Leleplező alkotás az eurokrata tervekről.

Március 20-án ismét csordultig megtelt az Uránia Nemzeti Filmszínház nézőtere érdeklődőkkel. A telt ház ezúttal Marcin Tulicki lengyel rendező és Michał Karnowski, lengyel újságíró, véleményvezér Utolsó figyelmeztetés című dokumentumfilmjének szólt, amely a jelenlegi eurokrata lengyel miniszterelnökről, Donald Tuskról éppúgy lerántja a leplet, mint az itthon hatalomba törekvő Magyar Péterről.


A vetítés előtt a szervezők és az alkotók rövid köszöntőt intéztek a közönséghez, amelyben hangsúlyozták: szerintük nem csupán egy filmről, hanem egy olyan felkiáltójelről van szó, amelyet komolyan kell venni.
Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője felidézte a korábbi lengyel folyamatokat, és úgy fogalmazott:
Igazából akkor szűnt meg a jogállam Lengyelországban, amikor 2023-ban azt mondták, hogy visszatért.”

A film készítői – Michał Karnowski újságíró-véleményvezér, Marcin Tulicki dokumentumfilmes és Michał Adamczyk, a lengyel közmédia erőszakkal eltávolított igazgatója – kendőzetlenül fogalmaztak a művükről.
Karnowski hangsúlyozta, hogy számukra a magyar helyzet személyes ügy:
Újságíróként, de mindenekelőtt a szabad lengyelek képviseletében támogatásunkat fejezzük ki a magyar szuverenitásért vívott harc iránt.”
Hozzáfűzte:
Lengyelországban már megvalósult az, ami itt még csak készülőben van.”
A lengyel választók szerinte már levonták a tanulságokat, és „már felismerték, hogy becsapták őket”. Úgy véli, jobb, ha a magyarok az ő kárukból tanulnak.

Michał Adamczyk azt gondolja, ma egész Európa Magyarországra figyel:
Budapest a nemzeti függetlenség utolsó bástyája, Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem adta be a derekát Brüsszelnek.”
Úgy látja, a magyar választás európai jelentőségű lehet:
Ha megnyeritek ezt a voksolást, akkor egész Európának példát mutathattok abból, hogyan kell megvédeni a nemzeti érdekeket.”
Jellemzőnek nevezte azt is, hogy a liberális baloldal nem akart velük szóba állni: „Féltek a nehéz kérdésektől”.

Marcin Tulicki a lengyel tapasztalatokról beszélve azt hangsúlyozta, hogy a „jogállamiság helyreállítása” szlogenjével egészen más folyamatok zajlottak:
Az intézményeket jogtalanul, brutális, rendőri erőszakkal vették át, és ugyancsak jogtalan bebörtönzések, politikai üldöztetések történtek ennek nevében.”
Rámutatott:
Magyarországon pontosan ez történne, ha az ellenzék nyerne.”
Karnowski még hozzátette:
„A mostani választás akár második Trianonhoz is vezethet Magyarország számára.”
Az alkotók szerint a dokumentumfilm célja éppen az, hogy a magyar választók időben felismerjék a lengyel példából fakadó veszélyeket. A megszólalásokat a közönség szűnni nem akaró vastapssal jutalmazta.
Ezt is ajánljuk a témában
Tősér Ádám dokumentumfilmje testközelből és alulnézetből tárja fel a háború borzalmait és Kárpátalja szenvedését.

„Magyar Péter sok hónappal ezelőtt megkérdezte tőlem: hogy kell ezt csinálni?” – hangzik el Donald Tusk árulkodó mondata a dokumentumfilm elején. Nem sokkal később pedig már az is világossá válik: Magyarországon ma ugyanazok az üzenetek jelennek meg a választási kampányban, amelyekkel Tusk hatalomra jutott Lengyelországban.
A készítők szerint ezek a párhuzamok nem véletlenek. Az Utolsó figyelmeztetés célja, hogy bemutassa: a lengyel példa nem elszigetelt jelenség, hanem egy jól felismerhető politikai mintázat része.
A film Varsó, Budapest, Brüsszel és Washington között rajzolja fel azt a hálózatot, amely – az alkotók állítása szerint – egyetlen célt szolgál:
megbuktatni az Orbán-kormányt, és egy Brüsszel számára elfogadható politikai vezetést állítani Magyarország élére.
Az egyórás alkotás többek között lengyel, amerikai, német és magyar szakértők, közéleti szereplők, politikusok, valamint újságírók segítségével tárja fel azokat az igazságokat, amelyek a magyar jobboldal számára nyilvánvalóak a Tisza Párt miniszterelnök-jelöltjével kapcsolatban:
Ezt is ajánljuk a témában
Mi a közös Magyar Péterben és a jelenlegi lengyel miniszterelnökben? Mi következett a durva választási kampány után, és vannak-e hasonló mintázatok? Az Utolsó figyelmeztetés című filmben mindenre ott van a válasz – ami sokaknak nem fog tetszeni.

A filmben elhangzik az is, minek az útjában áll valójában Orbán Viktor és Magyarország:
Ez a jelenlegi európai elit terve. Ursula von der Leyen valóban megpróbálja az európai kontinenst egyetlen politikai egységgé alakítani, azaz megszüntetni az összes nemzetállamot Európában.”

E törekvés mögött pedig Közép-Európa és Magyarország egyik legádázabb, máig nyughatatlan ellensége, Soros György alakja is kibontakozik. Az ő hálózata pótolja a Donald Trump elnökségével kieső amerikai forrásokat az európai liberális projektben.
Az alkotás részletesen végigveszi a Donald Tusk és Magyar Péter közötti hasonlóságokat. A párhuzamok nemcsak politikai stílusban, hanem konkrét lépésekben, ígéretekben és módszerekben is megjelennek:
Ezt is ajánljuk a témában
Bár megannyi baljós párhuzam látható Magyar Péter és Donald Tusk között, Rosonczy-Kovács Mihály Lengyelország-szakértő rámutatott: Tuskot lényegében hazaküldték Brüsszelből.

Az is kiderül, miért hivatkozott „brandként” Magyar Péter az úgynevezett „Út a börtönbe programra”: mert ezt sem ő találta ki. Donald Tuskék politikai kézikönyvéből emelte át a demagóg szlogent, ahogy a tömegjelenetekkel, a nehezen körvonalazható népakarattal való állandó fenyegetést is.
A film azt is érzékletesen bemutatja, milyen törvénytelen üldöztetést, jogtalan bebörtönzéseket kellett elszenvednie a lengyel köztisztviselőknek, egyházi személyeknek, és mi elől kellett több politikusnak is Magyarországon politikai menedékért folyamodnia. Ezekről maguk az érintettek tesznek európai mércével megrázó és megdöbbentő vallomásokat a kamerák előtt.
A dokumentumfilm egyik nagy erénye, hogy bepillantást enged az amerikai Hudson Institute jelentésébe, amely a Tusk-kormány jogtiprásairól rántja le a leplet, és világosan megállapítja:
épp a mostani lengyel kormány követi el azokat a törvénytelenségeket, amelyekkel az előző jobboldali kabinetet vádolták.
Az sem véletlen, hogy Magyar azt ígérte, ha győz, első útja Varsóba vezet majd:
láthatóan szüksége van a minél közvetlenebb útmutatásra, amelyet a súlyos jogtiprásokat elkövető Tusktól remél.

Igaz, a kapcsolat már most is elég szoros a két politikai csoport között, ahogy azt Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke és EP-képviselője is elismerte.
A narratíva ugyanaz, de ez egy másik ország”
– hangzik el a reményteljes mondat a filmben Magyarországgal kapcsolatban. Érdemes alaposan tanulmányozni az alkotást ahhoz, hogy tényleg ne járjunk úgy, ahogyan a lengyel választók jártak, akik felültek a hangzatos, de a mai napig be nem tartott választási ígéreteknek.
Több megszólaló európai parlamenti képviselő is amellett tett hitet, hogy nem szabad megengedni, hogy megismétlődjön az, ami Lengyelországban történt,
ezért támogatni kell a magyar embereket és Magyarországot ezzel a nyomásgyakorlással szemben.
A film mélyre hatóan és őszintén mutatja be, hogyan építheti le egy kívülről támogatott politikai erő egy alkotmányos puccsal az állam működését, és hogyan teheti zárójelbe a nemzeti érdeket a jogállam helyreállítására, továbbá az igazságtételre hivatkozva.
Az Utolsó figyelmeztetés hamarosan teljes terjedelmében megtekinthető lesz a Mandiner YouTube-csatornáján.
Ezt is ajánljuk a témában
Három lengyel újságíró még egy dokumentumfilmet is készített, hogy figyelmeztessék a magyarokat: ne kövessétek el azt a hibát, amit mi, mert annak visszafordíthatatlan következményei lesznek.

A vetítést követő pódiumbeszélgetésen Szalai Zoltán, a Mandiner főszerkesztője kérdezte Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját, valamint Zbigniew Ziobrót, Lengyelország volt igazságügy-miniszterét és legfőbb ügyészét. A beszélgetésből hamar kirajzolódott: a résztvevők szerint nem egyszerűen egy sima választásról lesz szó áprilisban, hanem arról, hogy Magyarország el tudja-e kerülni azt, ami Lengyelországban már bekövetkezett.

Ziobro mindenekelőtt együttérzését fejezte ki Orbán Viktor, illetve a magyarok felé Volodimir Zelenszkij korábbi fenyegető kijelentései miatt. A volt lengyel miniszter szerint az ukrán elnök szavai nem egyszerűen diplomáciai túlkapást jelentettek, hanem
botrányos, megengedhetetlen, állami terrorizmusba hajló fenyegetést”.
Ezt is ajánljuk a témában
Életveszélyesen megfenyegette a magyar kormányfőt Zelenszkij. Az ukrán elnök a 90 milliárd eurós hitel miatt ragadtatta magát újabb verbális ökölrázásra.

Úgy vélte, itt már nem pusztán a politikai játékszabályok sérülnek, hanem egy egész nemzettel szembeni tiszteletet veszik semmibe.
Ziobro arról is beszélt, hogy az Utolsó figyelmeztetés vetítése alatt egyszerre érzett tiszteletet és aggodalmat:
Meghatódva szólt arról, hogy Budapest a nehéz időkben befogadta őt, és elmondta: most érzi át igazán a lengyel–magyar barátság mélységét.

Orbán Balázs a film alkotóinak mondott köszönetet, és úgy fogalmazott, hogy az Utolsó figyelmeztetést érdemes komolyan venni. Szerinte a dokumentumfilm egyik legfontosabb tanulsága a politikai kétarcúság leleplezése: az, amikor valakik mást mondanak a választóknak, mint amit később cselekszenek.
Mint mondta, a magyar politika alapvetően egyenes műfaj, még akkor is, ha a szereplők sok kérdésben élesen vitatkoznak egymással. Az a gyakorlat azonban, amelyet ő „brüsszeli importnak” nevezett – vagyis hogy valaki gátlástalanul az ellenkezőjét teszi annak, amit ígért –, Közép-Európában idegen, és szerinte a választók lenézését jelenti.
Ezt »mélyen antidemokratikus hozzáállásnak« nevezte.

A politikus szerint a lengyel film legnagyobb figyelmeztetése éppen az, hogy a szép szavak mögött egészen más politikai valóság húzódhat meg. Azt mondta, reméli, Magyarországon még azok is átlátnak „a hazugság fátylán”, akiknek első hallásra tetszenek ezek az üzenetek. Úgy vélte, a film ehhez egy utolsó, nagyon erős megerősítést ad.
A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a mai európai törésvonal már nem a klasszikus jobb–bal felosztás mentén húzódik. Orbán Balázs szerint ma a patrióták és a „brüsszeliták” között kell választani.
Úgy fogalmazott:
Nincs harmadik út”, ezek közül kell dönteni, és a hazafiakat kell választani.
Zbigniew Ziobro később arról is beszélt, hogy szerinte Lengyelországban és tágabban az Európai Unióban az elmúlt időszakban alapvetően változott meg a joghoz való viszony. A liberális demokrácia egykori ígérete az volt – mondta –, hogy minden hatalom felett ott áll a jog, és a jog előtt mindenki egyenlő. Ezzel szemben ma az a felfogás érvényesül, hogy
a jog elvei félretehetők valamiféle „nagyobb jó” érdekében, ha az megfelel a brüsszeli politikai akaratnak.

Úgy fogalmazott, Donald Tusk azt a jogot alkalmazza, „amit ők jogként értelmeznek”.
A volt lengyel igazságügy-miniszter külön kitért arra is, hogy a patrióta ellenzéket Lengyelországban tudatosan dehumanizálják és démonizálják a tömegtájékoztatás segítségével, miközben állandó nyomás alatt tartják. Éppen ezért arra figyelmeztette a magyarokat, hogy ne hagyják magukat becsapni, ne essenek a jól működő propaganda áldozatául.
Különösen a fiatalokat intette óvatosságra, mert – mint mondta – Lengyelországban is őket vették célba Tuskék.
Ez a fiatalokkal kapcsolatos figyelmeztetés később újra előkerült. Ziobro a magyar választás várható eredményéről szólva kijelentette, hogy teljes szívvel szurkol Orbán Viktornak, a Fidesznek és magyar barátainak. Hangsúlyozta: ha Magyarországon is úgy alakulnak a dolgok, mint Lengyelországban, akkor a fiatalok viszonylag gyorsan rá fognak jönni, hogy Magyar Péter mögött nem a magyar érdekeket képviselő program áll.

Elárulta, hogy Donald Tusk Lengyelországban százpontos programot hirdetett, de abból mindössze két pontot teljesített, és főként a fiatalok fizették meg ennek az árát:
a körükben rendkívül magas lett a munkanélküliség.
A fiatalokról úgy beszélt, mint akik érzelmesebbek, ezért különösen fontos, hogy józan ésszel, hideg fejjel gondolják végig döntésük súlyát.
A magyar kampányra rátérve Orbán Balázs arról beszélt, hogy jelenleg kétirányú, nyílt nyomásgyakorlás zajlik Magyarországgal szemben. Az egyik irány Ukrajna felől érkezik. Szerinte Zelenszkij azt szeretné, ha minden ország feltétel nélkül támogatná Ukrajnát, azonnal felvennék az országot az Európai Unióba, és a kedvükért lemondanának az olcsó orosz energiáról. Orbán Balázs szerint ezek a követelések a magyar érdekekkel nyilvánvalóan ellentétesek, és ezt a magyar emberek is világosan látják. Úgy fogalmazott:
Zelenszkij „zsarol, fenyeget, nyíltan beavatkozik”, hogy olyan kormány kerüljön hatalomra Magyarországon, amely végrehajtja az ő akaratát.

A másik nyomásgyakorlási irány szerinte Brüsszelből jön. Orbán Balázs szerint az uniós központ ma már szinte kizárólag az ukrajnai háború támogatásának logikájában gondolkodik, miközben Magyarország álláspontja az, hogy Európának csak akkor lehet jövője, ha béke lesz. Elmondása szerint Brüsszel ennek érdekében nap mint nap újabb büntetéseket szab ki Magyarországra, és visszatartja az országnak járó uniós forrásokat. Megjegyezte:
ezeknek a pénzeknek a megszerzésére Orbán Viktornak van reális esélye, és jelen formájukban még Magyar Péternek sem adnák oda, „mert egy az egyben Ukrajnának akarják juttatni”.
A beszélgetésen szóba került az online tér szerepe is. Szalai Zoltán felvetette: a magyar kampányban korábban nem látott mértékű online befolyásolás zajlik, és külön figyelmet érdemel, hogy a varsói Facebook-központ Magyarország-felelőse vállaltan baloldali kötődésű ember. Ziobro erre reagálva azt mondta, attól tart,
a Facebook algoritmusára lengyel irányból is lehet befolyást gyakorolni.
Ezt is ajánljuk a témában
Még mindig aránytalanul lejt a pálya Magyar Péter és a Tisza Párt felé a közösségi médiában.

Szerinte ez is része Brüsszel kétarcú játékának: miközben sajtó- és véleményszabadságról beszélnek, valójában ők cenzúráznak a legvadabbul.

Orbán Balázs ehhez kapcsolódva arról beszélt, hogy a Facebook ma már nyíltan beavatkozik a magyar választásba. Mint mondta, korábban a migráció- és genderellenes hangokat tekerték le, most pedig a háborúellenes, békepárti üzeneteket lehetetlenítik el, miközben a háborúpárti propagandát erősítik fel. Úgy fogalmazott, szerencsére a választójog továbbra is a magyar emberek kezében van, és ha nem hagyják magukat félrevezetni, akkor ellen tudnak állni ennek a folyamatnak. Hozzátette:
a lengyel példa azt mutatja, hogy itt nincs lehetőség utólagos javításra, mert az emberek ott is későn ébredtek fel.
A beszélgetés végén Ziobro ismét visszatért a magyar választás tétjére. Kijelentette, hogy
Magyarország ma „a szuverenitás utolsó oszlopa Európában”, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan újra együtt küzdhetnek a függetlenségért, egy olyan Európáért, „ahol senki sem dönthet rólunk, nélkülünk”.
Hangsúlyozta: abban bízik, hogy a jobboldal visszatér Lengyelországban, és a két ország ismét szorosan együtt tud majd működni.

Orbán Balázs zárásként arról beszélt, hogy Orbán Viktornak mindig van terve, és most is így van. A mostani választáson ehhez a tervhez kérnek felhatalmazást. Szerinte a győzelem után újra lehet szervezni a közép-európai együttműködést,
le lehet tolni a pályáról a brüsszeli elitet”, és ismét fel lehet építeni a Nemzetek Európáját.
A végső cél pedig az, hogy Magyarország és Lengyelország egyaránt nagy, erős és biztonságos legyen.
***
Fotó: Ficsor Márton / Mandiner
