A lengyel miniszterelnök megvalósította, amiről azt hinnénk, hogy Európában lehetetlen: hatalomra kerülése után célba vette a független bíróságokat, beszántotta a közmédiát, és elkezdte levadászni politikai ellenfeleit.
Mint emlékezetes, Magyar Péter 2025 áprilisában hirdette meg az „Út a börtönbe” programot, amelynek célja a jelenlegi struktúrához köthető „korrupt személyek – oligarchák és gazdasági bűnözők” felelősségre vonása. De nemcsak az oligarchákat és a politikusokat fenyegetik a Tisza Párt vezetői és lelkes hívei, hanem gyakorlatilag mindenkit, akivel éppen nem értenek egyet, vagy akinek egy-egy kijelentése nem szimpatikus számukra. Aki nem szimpatikus nekik, az mehet a börtönbe, de legjobb esetben is elveszíti a munkáját. Legyen szó akár egy újságíróról, aki kérdéseivel jobban megszorongatta Magyar Pétert vagy valamelyik jelöltjét, vagy akár egy bíróról, aki számukra kedvezőtlen döntést hoz. Bárkiből bármikor lehet nemkívánatos ellenség.
Minderről pedig egy pénteken debütáló, új, lengyel készítésű film, az Utolsó figyelmeztetés segít eligazodni – de ne szaladjunk ennyire előre!
Persze mondhatjuk, hogy a Tisza fenyegetései csak üres szavak. Az utóbbi időben maga Magyar Péter is óvatosabban fogalmaz az „Út a börtönbe” programmal kapcsolatban, ám nem is olyan messze, Lengyelországban egy, a Tiszáéhoz kísértetiesen hasonló kampányt követően, a hatalomátvétel után súlyos politikai leszámolásokba kezdett a Tusk-kormány: az újságíróktól kezdve a politikusokon át a független bíróságokig mindenkit célba vettek, aki bármilyen módon kötődött az előző hatalomhoz.
Amivel most Magyar Péter fenyegetőzik, azt Tusk meg is valósította
– nem egyszer lábbal tiporva a lengyel alkotmányt.
De nézzük, pontosan kiket fenyegetett meg Magyar Péter az elmúlt két évben, és milyen alkotmányellenes intézkedéseket valósított meg Tusk már a kormányzása első évében.
Az Index tavaly októberben arról számolt be, hogy Magyar Péter megfenyegette a bíróságokat, miután megtudta, hogy elvesztette a sajtópert, amelyet a lap ellen indított.
„Botrány. A mai ítélet a jogállam totális megcsúfolása” – reagált Magyar Péter, és hozzátette: „195 nap, és az igazságszolgáltatás is független lesz.” Ugyanakkor az Index felidézi: nem ez volt az első alkalom, hogy a Tisza-vezér börtönbüntetéssel vagy munkájuk elvételével fenyegetett meg olyanokat, akik valamiért nem voltak számára szimpatikusak.
„Most szólok minden politikusnak, ügyésznek, rendőrnek, katonának, titkosszolgának, bírónak: ha ebben részt vesznek, bűnrészesek lesznek; ha hallgatnak, bűnrészesek lesznek; ha engedelmeskednek, bűnrészesek lesznek. Vannak bűncselekmények, amelyek csak évtizedek alatt vagy soha nem évülnek el. Ezért jelzem: most van az utolsó utáni pillanat.” – mondta egy május 26-án közzétett videóban, miután kiderült, hogy Ruszin-Szendi Romulusz kapcsolatban állhatott az ukrán kémként azonosított és letartóztatott Holló Istvánnal.
Egy áprilisi bejegyzésében pedig azt írta, közvetlenül a bíróságok és ügyészségek dolgozóinak címezve: „A kormányváltás után újra lesz független ügyészség és bíróság. Magyarul: indul az út a börtönbe program.” Az Index akkor felhívta a figyelmet: Magyar bejegyzéséből nem egyértelmű, hogy a retorzió csak a politikusokra, vagy az állami szervek munkatársaira is vonatkozik.
A bíróságok „megtisztogatása”, az igazságszolgáltatás megreformálása és az Alkotmánybíróság döntéseinek figyelmen kívül hagyása Donald Tuskéknál is napirenden van. Sőt, egy nappal az új lengyel kormány hatalomra kerülése után, 2023. december 14-én az igazságügyi miniszter rendelettervezetében – amely a rendes bíróságok eljárási szabályzatának módosítását célozta – szerepelt egy kísérlet az úgynevezett „függetlenségi teszt” bevezetésére.
Ezt is ajánljuk a témában
Mi a közös Magyar Péterben és a jelenlegi lengyel miniszterelnökben? Mi következett a durva választási kampány után, és vannak-e hasonló mintázatok? Az Utolsó figyelmeztetés című filmben mindenre ott van a válasz – ami sokaknak nem fog tetszeni.
Ebben azt vizsgálták volna, hogy pártatlan és független-e az a 2500 bíró, akiket az előző kormány nevezett ki.
Ez a kezdeményezés később ismét előkerült egy törvénytervezetben, amelyben már arról volt szó, hogy a bíráktól elvárnák az úgynevezett „aktív megbánást” – vagyis egy olyan nyilatkozat megtételét, amelyben elismerik, hogy hibát követtek el, amikor hivatalos minőségükben egy alkotmányos szervhez fordultak előléptetésért még az előző politikai tábor hatalma idején.
Adam Bodnar igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatban a bejelentést kísérő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott:
„Amikor nyilatkozatot tesznek arról, hogy hibáztak, akkor önként visszatérnek ahhoz a bírósághoz, ahol korábban ítélkeztek, és ezen túlmenően semmi nem fog történni velük.”
Ezeket a bírákat tehát „feloldozzák”. Azok azonban, akik nem tanúsítanak aktív megbánást, szankciókra számíthatnak.
A Velencei Bizottság 2024. október 14-én ezt az eljárást jogellenesnek minősítette, arra hivatkozva, hogy a bírák munkájának értékelését mindig egyedi alapon kell elvégezni, csoportos elbocsátásokra nincs lehetőség. Ráadásul egy ehhez hasonló értékelést olyan intézménynek kellene végeznie, amely független a végrehajtó hatalomtól. Továbbá a lengyel alkotmány magában is foglalja, hogy a bírák elmozdíthatatlanok – ez a bírói függetlenség egyik alapvető garanciája.
Kevesebb mint egy hétre rá, 2023. december 20-án a lengyel Szejm határozatot fogadott el az alkotmányos válság következményeinek kezeléséről, amely semmisnek nyilvánította a 2018 és 2022 közötti, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak megválasztására vonatkozó döntéseket. Egyúttal felszólították a Tanács tagjait, hogy azonnal szüntessék be tevékenységüket. A Velencei Bizottság ebben a kérdésben is elismerte, hogy a parlament jogellenesen járt el: a 2018 után kinevezett bírák kollektív eltávolítása nem lehetséges.
És itt még messze nincs vége azoknak az alkotmányellenes intézkedéseknek, amelyekkel a független igazságszolgáltatást próbálják ellehetetleníteni: az Alkotmánybíróság döntéseit figyelmen kívül hagyják, sőt, a Szejm 2024. március 6-án határozatot fogadott el az Alkotmánybíróság 2015–2023 közötti tevékenységeinek hatásainak kezeléséről. Ezzel gyakorlatilag teljesen aláásták az Alkotmánybíróság függetlenségét és tekintélyét.
Tuskék az ügyészséget sem kímélték. 2024. január 12-én Adam Bodnar igazságügyi miniszter közölte Dariusz Barskival, hogy jogellenes volt a kinevezése, ezért érvénytelen.
Bodnar ezt azért mondta, mert a főügyész leváltásához a köztársasági elnök jóváhagyása is szükséges, ám tudta, hogy Andrzej Duda jóváhagyását úgysem kaphatják meg.
2024. szeptember 27-én a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Bodnar eljárása jogellenes, így Barski hivatalban maradt.
A bíróságok és a politikusok mellett az újságírók és a média munkatársai kerülnek leggyakrabban Magyar Péter célkeresztjébe. A Tisza miniszterelnök-jelöltje jobb esetben csak sértetten kirohan a stúdióból, ha nem tetszenek neki a feltett kérdések, de több alkalommal is fenyegetett már meg újságírókat azzal, hogy el fogják veszíteni a munkájukat, ha a Tisza kerül hatalomra:
„Innen is javaslom a propagandistáknak, hogy legkésőbb 2026 márciusában kezdjék el nézegetni az álláshirdetéseket, és a helyükben az utóbbi pár évet kitörölném az önéletrajzomból, és inkább azt mondanám, hogy családi okokból otthon tartózkodtak, vagy nem tudom” – mondta 2024 októberében.
Egy 2024 novemberében kiszivárgott hangfelvétel tanúsága szerint az EP-választások előtt nem sokkal arról beszélt, hogy nem fogja beengedni az M1 és a HírTV munkatársait a Tisza Párt eredményvárójára.
„Belököm őket a Dunába”
– közölte.
Tavaszi országjárásán, a színpadról a következőt vágta az egyik tudósító újságíró arcába: „Aljas, mocskos senkik vagytok, hazaárulók!”
A lengyel közmédia dolgozói saját bőrükön tapasztalták a fenyegetések megvalósulását: ahogy arról már a Mandiner is többször beszámolt, 2023 december végén a kormány erőszakos hatalomátvétellel döntötte meg a közmédia addigi működését. December 19-én Bartłomiej Sienkiewicz kulturális és nemzeti örökségért felelős miniszter jogsértő módon menesztette a Telewizja Polska, a Polskie Radio és a Polska Agencja Prasowa vezérigazgatóit és teljes igazgatótanácsukat. A miniszter új vezetőségeket nevezett ki, amelyek új igazgatótanácsokat állítottak fel, szintén a jogszabályok megsértésével. 2024. április 8-án a TVP formálisan „felszámolás alá került”, hogy a kormány átvehesse az irányítást, ám a cég továbbra is zavartalanul működött: új műsorokat indított, és politikai propagandaközponttá vált.
Ahogy Magyar Péter, úgy Donald Tusk számára is politikai ellenfelei jelentik a legnagyobb fenyegetést. A PiS politikusai úgy látják, a miniszterelnök mindent megtesz, hogy szétverje a pártot, hogy alkalmatlanná tegye a hatalom visszaszerzésére és a későbbi kormányzásra.
2023. december 21-én Szymon Hołownia, a Szejm elnöke visszavonta Maciej Wąsik és Mariusz Kamiński képviselői mandátumát, elítélt bűnözőknek nevezve őket. Csakhogy a két politikust Andrzej Duda lengyel elnök már 2015-ben kegyelemben részesítette. Az ügy komoly jogi és alkotmányos vitákat váltott ki, miután Hołownia a képviselők fellebbezése után sem változtatta meg a döntését.
De talán még ennél is súlyosabb, ami Marcin Romanowski korábbi igazságügyi miniszterhelyettessel és Zbigniew Ziobro korábbi igazságügyi miniszterrel történt.
Ezt is ajánljuk a témában
Romanowski szerint a bíróság új döntése vádirat az igazságügyi minisztérium jelenlegi vezetése és Donald Tusk miniszterelnök kormánya ellen.
Romanowskit 2024. július 15-én őrizetbe vették, megsértve a politikus mentelmi jogát, amely az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként megillette volna.
Romanowski kénytelen volt külföldre menekülni, és azóta politikai menekültként Magyarországon tartózkodik. Azt, hogy az ellene felhozott vádak csupán politikai indíttatásúak, az is bizonyítja, hogy az Interpol nem volt hajlandó vörös listára tenni, és körözést kiadni vele szemben.
Azóta Zbigniew Ziobro, aki korábban súlyos betegsége miatt menekült meg Tusk bosszújától, szintén politikai menekült lett hazánkban. Idén februárban a varsói kerületi bíróság elrendelte a Magyarországon tartózkodó Ziobro letartóztatását, akit huszonhat rendbeli bűncselekménnyel gyanúsítanak, amelyekért összesen akár 25 évi börtönbüntetésre is ítélhetik.
„Ez nem fenyegetés. Ez egy ígéret, amit be is fogunk tartani”
– mondta Magyar Péter, miután állítólag ingerült hangnemben beszélt telefonon a Magyar Nemzeti Bank egyik alkalmazottjával, majd felszólította: adja át a jegybank vezetőinek az üzenetet, hogy a leendő Tisza-kormány mindent meg fog tenni a világ eddigi legnagyobb bankrablását elkövető politikusok és jegybanki vezetők felelősségre vonásáért. Mindezt azért, mert a jegybank törvényi kötelezettségének eleget téve hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított több személlyel szemben bennfentes kereskedelem gyanúja miatt.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy Magyar Péter vajon betartja-e a fenyegetéseit, vagy csak politikai megfélemlítés céljából dobálózik ilyen szélsőséges kijelentésekkel, de azok után, ami az elmúlt években Lengyelországban történt, már ez a forgatókönyv is elképzelhető. Főleg úgy, hogy az EU látványosan nem tesz semmit, hogy beavatkozzon a jogállamiság védelmében. Ráadásul köztudott, hogy Magyar Péter egyfajta példaképként tekint a lengyel miniszterelnökre. Donald Tusk többször is beszélt már arról, hogy a Tisza miniszterelnök-jelöltje tőle kér tanácsokat a kormányzással kapcsolatban. Márpedig az tisztán látszik, hogy Tusk milyen tanácsokat tud adni.
Hogy hogy ment mindez a gyakorlatban? Nem áruljuk el – nézze meg a filmet a premieren, amit az alkotókkal való izgalmas pódiumbeszélgetés követ!
Regisztrálni ide kattintva lehet, az eseményről informálódni pedig annak Facebook-oldalán tud.
Forgatókönyv és rendezés: Marcin Tulicki
Gyártás: Anna Cyzowska
Közreműködők: Jan Rosół, dr. Kovács Erik József, Manninger Miksa, Rosonczy-Kovács Mihály
Készítette: Marcin Tulicki, Michał Adamczyk, Michał Karnowski
Nyitókép: Wojtek RADWANSKI / AFP
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
Ha egy törvényt direkt Orbán Viktorra szabnak, akkor nevezzék annak, ami valójában: lex Orbán.
A pénteki katasztrófa halálos áldozattal is járt, egy ember életét vesztette. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója kiemelte, hogy semmilyen jel nem utal külső beavatkozásra.
Ducsay Zsuzsanna neve a kinevezése ellenére még mindig ott szerepel a portál adatkezelési tájékoztatójában, mint adatvédelmi tisztviselő.
Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter, valamint Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója hamarosan a helyszínre érkeznek.
A jövő hét keddi és szerdai parlamenti ülések témáiról is beszélt a házelnök.
Bóna Szabolcs szerint sok tényezőt kell figyelembe venni, ha korlátozásokról van szó.
