Cirkusz van, új kenyér még nincs – máris repedezik a Tisza mítosza?

Magyar Péter 12 napja tartó kormányzása egy szempontból biztosan sikeres. Kovács András írása.

A kormányfő az uniós pénzek hazahozatalának közelgő határidejéről is beszámolt, valamint a kegyelmi ügyről is kifejtette a véleményét, de azt is megkérdezték tőle, mit gondol a közvetlen elnökválasztásról.

Interjút adott a Telexnek hétfő este a magyar kormányfő. Az uniós forrásokkal kapcsolatban Magyar Péter emlékeztetett:
augusztus 31-ig kell végrehajtani az unió által kért lépéseket.
A miniszterelnök azt állította, három évig az előző kormány semmit nem csinált, már évek óta egyáltalán nem is akartak kompromisszumot kötni az Európai Bizottsággal.

Mint mondta, az újjáépítési alapban 10,4 milliárd euró, tehát csaknem 4 ezer milliárd forint volt allokálva Magyarország számára.
Szó van ezenfelül a kohéziós pénzeinkről is, ami még 7 milliárd euró, továbbá a 16 milliárd eurós védelempolitikai hitelről is – tette hozzá.
Magyar Péter az EU-val kötendő megállapítással kapcsolatban azt hangoztatta, Magyarország érdeke, hogy ezek a törvényi módosítások átmenjenek.
Hangsúlyozta, csak olyan módosításokat fogadnak el, amelyek jók Magyarországnak. Ilyennek mondta az Európai Ügyészséghez csatlakozás megindítását, a korrupcióellenes hivatal felállítását vagy a közbeszerzési szabályok átalakítását, a meghívásos közbeszerzések visszaszorítását.
A Telex riportere arra is kíváncsi volt, mi a véleménye a kormányfőnek a közvetlen elnökválasztásról.
Magyar Péter ezzel kapcsolatban közölte,
ha Sulyok Tamás államfő lemond, akkor a parlament választja meg az utódját.
Hozzátette,
a posztra még nincs kiszemeltje,
de szerinte olyan embert kell államfőnek jelölni, aki vissza tudja állítani ennek az intézménynek a nimbuszát.
A kormányfő kiemelte, nem tudna most olyat mondani, aki minden szempontból megfelelő jelölt lenne, de biztos van ilyen Magyarországon.
Nem Novák Katalin akkori államfő változtatta meg „teljes bölcsességében” a kegyelmi ügyben az igazságügyi miniszter javaslatát, hiszen ilyenkor a politikai felelősség a kormányé – jelentette ki.
Magyar Péter érvelése szerint az igazságügyi miniszter ellenjegyzése egy kegyelmi határozaton, az a politikai felelősség átvállalása a köztársasági elnöktől; az igazságügyi miniszter pedig nem saját bölcsességére hagyatkozik, hanem az egész kormány politikai felelősségét vállalja át.
A kegyelmi ügyről szólva azt állította, biztos benne, hogy azt is vagy a kormány tárgyalta, vagy a kormánynak egy szűk köre, amelynek ráhatása volt a döntésekre.
Egy-két héten belül benyújthatják az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalról szóló törvényjavaslatot, és az újonnan felálló szervezetet
a lehető legnagyobb hatáskörrel szeretné felruházni a Tisza-kormány
– közölte kormányfő.
Elárulta,
nagyon szeretné, ha a hivatal már a nyáron fel tudna állni,
de meggyőződése szerint az időpontnál fontosabb, hogy az új szervezetet valós hatáskörökkel ruházzák fel, ne alakuljanak ki párhuzamosságok az Integritás Hatósággal és az ügyészséggel, vagy ha igen, akkor azok „segítő párhuzamosságok” legyenek.
A Telex riportere rákérdezett Melléthei-Barna Mártonnak, Magyar Péter sógorának a visszalépésére az igazságügyi miniszteri jelöltségtől, amelyről Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnöke és a kormány társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztere korábban azt mondta, ez egy közös döntés volt.
Én nem tudom, hogy Tarr Zoltán mit mondott, szerintem ő nem vett ebben részt”
– fogalmazott Magyar Péter, aki ezután azt állította, a sógora maga döntött úgy, hogy visszalép.
Magyar Péter állítása szerint 50-50 százalékban voltak arra érvek, hogy a rokona maradjon vagy ne.
Mint kifejtette, számtalan példa volt Magyarországon és külföldön is, hogy egy miniszterelnök és az egyik minisztere közötti rokoni szál ellenére „lehet nagyon jó és független és objektív munkát végezni”.
A teljes interjú itt tekinthető meg:
Nyitókép forrása: Magyar Péter Facebook-oldala