A közel másfél száz művet felvonultató életmű-kiállítás izgalmas játékra hívja a nézőt, „merj perspektívát váltani” mottóval.
„Szülőhazámban, Magyarországon a tél elég kemény, ezért a házakat dupla ablakkal látják el. Mint a többi gyerek, én is szerettem különféle alakokat vagy emberi figurákat rajzolni a rájuk rakódott vízpárába. Egy napon azt tapasztaltam, hogy az egymástól húsz centire lévő két üvegre ugyanazt a figurát rajzolva olyan mozgásérzetet idézek elő, amelyet ma kinetikusnak neveznék” – mondta Victor Vasarely Jean-Louis Ferrier francia újságírónak, aki kettejük beszélgetéseit karcsú, de annál érdekesebb kötetben dolgozta fel a múlt század utolsó harmadában. És ez az idézet szerepel sok más mellett a Szépművészeti Múzeum legújabb időszaki tárlata A kinetizmus születése című szekciójának falán is, emlékeztetve a Vasarely-művek címeiben gyakran ott bujkáló magyar utalásokra is.
A nagyszabású, retrospektív kiállítással az intézmény nem kevesebbre vállalkozott, mint hogy Victor Vasarely születésének 120. évfordulója alkalmából megpróbálja a lehető legizgalmasabb keresztmetszetét nyújtani az egyik, ha nem a leghíresebb magyar származású képzőművész nem csupán korszakokban, de jelentőségében és gondolatiságában is szélesre nyúló munkásságának. Ennek egy szeletével egyébként a mindennapokban is bárki találkozhat, hiszen a Renault emblémája szintén Vasarelynek köszönhető. A gyár megrendelésére készült, 1972-ben bevezetett változatot ugyan fia, Yvaral jegyzi, a megnyitóra Magyarországra érkező unoka, Pierre szerint egyértelműen a nagyapja geometrikus világából merítkezik.
Bár Renault-logót nem, sok mást láthatunk ebben az izgalmasan csoportosított válogatásban, amely elsősorban a művész által alapított budapesti Vasarely-gyűjteményre épít, kiegészítve a pécsi JPM Vasarely Múzeumból, magángyűjtőktől és az aix-en-provence-i Fondation Vasarelytől kapott munkákkal. Az öt szekció nem pusztán a kronológiára épít, hanem hangsúlyosabban a bejárt alkotói ívre a korai művektől az op-art megszületésén át „a művészet mindenkié” gondolat szilárd belső meggyőződéssé válásáig. A két kurátor, Pócs Veronika, a Vasarely Múzeum Budapest és Zombori Mónika, a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni nemzetközi gyűjteményének muzeológusa igazán kiváló munkát végzett a figyelem fenntartásában. Különösen érdekes az utolsó, Művészet mindenkinek című egység, benne a Vasarely számára oly fontos multiplikák és a színes város ideájának megvalósított példáival. Utóbbiról maga Vasarely így írt itthon először 1983-ban megjelent kötetében: „Boldogító színes városok fölépítésénél nincs a szememben előbbre való dolog”.
És ha valakinek nem lenne elég a 140 műalkotást, dokumentumokat, fotókat felvonultató szépművészetibeli életmű-kiállítás, bátran árnyalhatja a látottakat a Magyar Nemzeti Galéria kapcsolódó kamaratárlatán (Kinetikus víziók – Nicolas Schöffer és Victor Vasarely dialógusban) vagy a városligeti Neo Kortárs Művészeti Térben (Vasarely Don’t Go Home), ahol Petrányi Zsolt kurátor annak vizsgálatára tett kísérletet, hogy miként hatott Vasarely a magyar művészetre. A három esemény ráadásul kedvezményes árú közös belépővel is látogatható.
Vasarely 120. Szépművészeti Múzeum, megtekinthető augusztus 16-áig.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Dupla örökségvédelem Fejér megyében: a pusztulástól megmentett Meszleny-kastélyban lelt otthonra a Fischer Emil Múzeum, amely a múlt századforduló legjelentősebb magyar kerámiagyárosának és -gyárának állít emléket.
Az új vezető az Országgyűlést egy új székről fogja irányítani.
Itthon is szeretnék növelni a világhírű, magyar-francia származású festőművész ismertségét.
A francia művész a sokszínűsget akarta ünnepelni.
El van átkozva a csapat a bírói döntésekkel.
A visszafogott első félidő után felpörögtek az események Dallasban. A Hollandia–Japán meccs a világbajnokság legjobb félidejét produkálta a szünet után, úgy tűnt, kapufás gólokkal nyer az Oranje, de nem tudta kihúzni a hajrát, az ázsiaiak megmentettek egy pontot.
A külpolitikai siker helyett súlyos presztízsveszteség lett a végeredmény, miután Berlin elbukott az ENSZ Biztonsági Tanácsának választásán.
A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság megerősítette a rongálás tényét; a helyszíni szemlét már a hétvége folyamán elvégezték.
