A Nyugat szellemi felsőbbrendűségének érvényesítéséhez régóta hozzátartozik a magyar emlékek elhallgatása. Nizalowski Attila jegyzete a Lengyel Intézet Tamara de Łempicka-kiállítása kapcsán.
Kiállítást rendeznek a 100 éve született színész életművéből.
A robbantásos betörés után azonnal tájékoztatták a bukaresti Román Nemzeti Múzeumot is.
A nagyközönség a Stuart Little, kisegér című film és egy abban feltűnő Berény Róbert-festmény kapcsán ismerte meg a nevét, a szakmában azonban már előtte is úgy emlegették: a képvadász. Barki Gergely művészettörténész szenvedélyesen kutatja az elveszettnek hitt vagy feledésbe merült magyar életműveket.
A titokzatos Városliget premierjével indult a Magyar Zene Háza Hangdómjának új vetítéssorozata, de más szenzációkra is készül az idén harmadik születésnapját ünneplő intézmény, amelynek csak 2024-ben hétszázezer látogatója volt.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazán méltón ünnepelte idén a hetvenedik születésnapját: az évforduló alkalmából rendezett háromfelvonásos kiállítássorozat nemrég nyílt záródarabja a magyar irodalom legendás naplóíróit állítja a középpontba.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
A miniszterelnök szerint mi, magyarok, csak akkor maradhatunk meg, ha megéljük a kultúránkat és a hagyományainkat.
Tehetséges építész, bátor katona, elszánt szökevény, buzgó hívő, lelkiismeretes konzul, magányos kivándorló és lelkes régészetrajongó. Október 1-jén kiállítás nyílt Hudec Lászlóról Sanghajban, akinek ikonikus épületei ma is meghatározzák a metropolisz képét. Csejdy Virággal, a Hudec Kulturális Alapítvány vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Hudec László nevéhez mintegy száz épület köthető az egyik legnagyobb kínai városban, a település most nagyszabású életműtárlattal tiszteleg a sanghaji modern építészet kalandos életű atyja előtt.
Geszti Péter eszünkbe juttatta, hogy mi ellen kell újra összefognunk.
A szürrealizmus születésének századik évfordulóját új kiállítással ünnepli a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria: az Álmodtak egy világot maguknak – Magyar művészek a 100 éves szürrealizmus történetében című tárlaton számos ritkaság, így mások mellett Hantai Simon, Reigl Judit, Kallós Pál, Beöthy István és Csernus Tibor művei láthatók.
Az összetört műtárgy valamikor i.e. 2200 és 1500 között készülhetett.
A kiállításon 600 fotó, film, magazin, festmény, szobor és egyéb műalkotás látható.