Erősen indult kulturális szempontból az új esztendő. De mi vár még ránk? Erről kérdeztük Kiss-Hegyi Anitát, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkárát.
Egy nap helyett egy egész hetet szenteltek a magyar kultúrának idén év elején. Hogy értékeli ezt a programsorozatot?
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Szerettük volna, hogy a világ különböző pontjain élő magyarok együtt ünnepeljenek, de rájöttünk, hogy 24 óra kevés lesz, ezért meghirdettük a magyar kultúra hetét. „A kultúra összeköt” mottóval elindított programsorozatunk keretében Budapesten, határon innen és túl több száz esemény valósult meg, és külföldi magyar kulturális intézeteinken keresztül a világ különböző pontjain is jelen voltunk, New Yorktól egészen Pekingig. Szóval ez egy nagyon intenzív hét volt, sőt, idén – új kezdeményezésként – a magyar kultúra napján közel száz hazai múzeumot ingyenesen lehetett látogatni, a szombathelyi Savaria Múzeumtól a debreceni Déri Múzeumig. Ugyanakkor, a számtalan program mellett január 22-én az összes vármegyeszékhelyen gálaműsorral egybekötött díjátadókon ismerték el a kulturális szektor dolgozóinak munkáját. Fontos, hogy köszönetet mondjunk nekik is, hiszen a magyar kultúra értékeinek továbbörökítéséért közösen teszünk.
Ők idén fizetésemelést is kaptak.
Így igaz. A magyar kulturális ágazatban dolgozók bére 15 százalékkal emelkedett január 1-jétől: ez 41 ezer embert érint. Ez egy kétlépcsős bérfejlesztés második üteme volt, hiszen 2022-ben már történt egy 20 százalékos emelés,
így az elmúlt négy évben összesen 35 százalékos béremelést tudtunk végrehajtani ezen a területen.
A magyar kultúra napján nyitotta meg kapuit az Attila-kiállítás a látogatók előtt. Milyen az eddigi fogadtatása a nem mindennapi tárlatnak?
Az érdeklődők összesen 400 műtárgyat tekinthetnek meg, melyek 13 országból érkeztek Budapestre a Magyar Nemzeti Múzeumba. Ebben aktív szerepet vállaltak a türk országok, ahol Attila kultusza, emlékezete a mai napig erősen jelen van. De még a British Museumból is érkezett kiállítási tárgy. A tárlat gondolata egyébként nem most fogalmazódott meg bennünk, több év munkája van abban, hogy a tető alá került.
Ez az elmúlt 40 év legnagyobb szabású Attila-kiállítása, ami azért is fontos, mert a hun vezér évezredek múltán is hidat képez a keleti és a nyugati világ között.
Úgy vélem, idehaza is többet kellene róla beszélni, többet kellene az ő alakjával foglalkoznunk, hiszen a szerepe nemcsak a történelmi múltunkban fontos, hanem a jelenünkben és a jövőnkben egyaránt. Fontos tudnunk, honnan jövünk, honnan származunk. A kiállítás célja az is, hogy elindítsunk egy közös gondolkodást, és lássunk a mítoszok mögé, hiszen megannyi történelmi tanulmány foglalkozik Attila alakjával. A legifjabbakat például múzeumpedagógiai foglalkozásokon keresztül ismertetik majd meg Isten ostorával.
A magyar kultúra napján 8 hónap után ismét megnyitotta kapuit a látogatók előtt –az UNESCO Világörökség részét képező – Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, amelyet sikerült megmenteni a kenyérbogár-fertőzéstől. A rovarok, melyek a klímaváltozás miatt idehaza is elszaporodtak az utóbbi időszakban, komoly károkat okoztak a gyűjteményben, azonban áldozatos munkával és a minisztériumok, valamint a mecénások összefogásával sikerült gyorsan menteni a menthetőt. A könyvtárban hamarosan egy új, zsilipes rendszert vezetnek be, és a jövőben fokozattan ügyelnek majd a levegő és páratartalomra is, ezzel elkerülve egy hasonló esetet.
Ezt is ajánljuk a témában
„Azét, mer én széköj vagyok, / Mindön embört nem uralok / Attila vót az én apám / Szép örökség maradt reám” (Kriza János: Vadrózsák – Székely népköltési gyüjtemény, 1863)
Ugyancsak január 22-én kezdték vetíteni a mozik Káel Csaba új filmjét, a Magyar menyegzőt is, amelyre már az első hétvégén több tízezren voltak kíváncsiak.
A filmet tavaly decemberben mutatták be először Kolozsváron, január 22-től pedig már idehaza is elérhető valamennyi moziban. Nagyon sok külföldi megkeresést kaptunk, az alkotás komoly nemzetközi érdeklődést váltott ki. A budapesti premieren a fiatalabbakat és az idősebbeket egyaránt magával ragadta az a korszak, amely a vásznon megelevenedett, és megidézte a magyar táncházmozgalom kezdeti időszakát.
És ha már táncház: éppen a magyar kultúra hetén indult el az AkvaFolk sorozat is az Akvárium Klubban, amely ezentúl kéthetente, csütörtökönként várja a magyar népzene és néptánc iránt érdeklődőket egy hamisítatlan táncházba. A rendezvénysorozatot Berecz István néptáncos és Pál István Szalonna népzenész fogja össze. A nyitóeseményen még a 90 éves Hideg Anna néni is fellépett, akire a közönség úgy tekintett, mint egy rocksztárra, amikor kiállt a színpadra és énekelni kezdett. Elképesztő élmény volt ezt látni és hallani. Az AkvaFolk minden korosztály előtt nyitott, csak ajánlani tudom mindenkinek.
A magyar néptánc és a népzene nemcsak a moziban, hanem a pályaudvarokon és a repülőtéren is fontos szerepet kap mostanság.
A magyar kultúra napján a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren és a Keleti pályaudvaron is néptáncosok fogadták az utazóközönséget, de ez már nem új keletű kezdeményezés. A Budapest Airporttal együttműködve augusztus 20-án indítottuk el a Magyar Kultúra Pop-Up sorozatot, amelynek célja, hogy a Magyarországra érkezők rögtön kulturális élményt kapjanak, amint leszállnak a repülőről. Ez a kezdeményezés azoknak is kedvez, akik csak átutazóban vannak, hiszen így is lesz egy benyomásuk az országról, kapnak egy kis „kóstolót” a magyar kultúrából. Az adventi időszakban például nemcsak néptáncegyüttes, hanem egy kórus, az Angelica Leánykar is koncertet adott. A mintegy negyventagú kórus karácsonyi dalokkal kedveskedett a repülőtér központi terében áthaladóknak – meseszép volt.
A jövőben a magyar kultúra tehetségei már nemcsak a repülőtéren, hanem a vasútállomásokon is bemutatkoznak majd a MÁV Csoporttal és a Hagyományok Házával való együttműködésnek köszönhetően, így az utazók akár heti rendszerességgel is találkozhatnak velünk. Továbbá tárgyalásokat folytatunk
mert a szárazföld mellett a kikötőkbe is szeretnénk kulturális programokat vinni a jövőben.
Említette a tehetségeket. Mit érdemes tudni az első alkalommal odaítélt KÓD ösztöndíjról?
A KÓD kulturális ösztöndíjprogramot a Magyar Civil Háló támogatásával és a Kulturális és Innovációs Minisztérium fővédnökségével indítottuk el január 29-én. Az ösztöndíj elnevezése arra utal, hogy a magyar kultúra nemcsak megszerzett tudás, hanem belső örökség is, amely generációkon át öröklődik
– mondhatni „kódolva” van bennünk.
Első együttműködő partnerünk a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), első ösztöndíjasunk pedig Dobszay-Meskó Ilona Erkel-díjas zeneszerző, karmester, korábbi MMA-ösztöndíjas.
A KÓD kulturális ösztöndíj egy évre szól. A Magyar Civil Háló egymillió forint támogatást biztosít, amelyet ebben az esetben az MMA további egymillió forinttal egészít ki. A cél, hogy ez alatt az egy év alatt minél szélesebb körben népszerűsítsük az ösztöndíjas tevékenységét itthon és külföldön egyaránt. A külföldi magyar kulturális intézetek révén nemzetközi megjelenést is szeretnénk biztosítani az ösztöndíjasoknak.
A KÓD az első hullámban három ösztöndíjast támogat majd három intézményen keresztül. A cél, hogy minél többen csatlakozzanak a programhoz, akár művészként, akár támogatóként, akár intézményként.
Milyen kapcsolatot ápolnak a Magyarországon élő kisebbségekkel?
A magyarországi szerb közösséggel jelenleg szorosabb kapcsolatunk van, mivel tavaly szeptemberben indítottuk el a magyar–szerb közös kulturális évadot. Egyre több kisebbségi önkormányzat keresi meg az államtitkárságunkat azzal a céllal, hogy közösen valósítsunk meg kulturális programokat. Kijelenthetem, hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyarországon élő nemzetiségekkel nagyon jó viszonyt ápol.
Ön kulturális diplomataként kilenc évig látott el külszolgálatot a Liszt Intézet Magyar Kulturális Központjában, Moszkvában. Az ott megszerzett tapasztalatokból mit tud hasznosítani államtitkári munkája során?
A moszkvai magyar kulturális intézetben gyakornokként kezdtem, és az igazgatói székből jöttem haza 9 év után. Ezután a Külgazdasági és Külügyminisztériumban láttam el főosztályvezetői feladatokat a külföldi magyar kulturális intézeteket felügyelő főosztályon. Így az intézetek által megtapasztaltam azt is, hogy miként lehet a magyar kultúrát népszerűsíteni nemcsak Oroszországban, hanem a világ különböző pontjain. A Moszkvában töltött évek alatt megtanultam, vezetőként hogyan kell fontos döntéseket meghozni, ugyanakkor diplomataként az volt a legfőbb feladatom,
hogy a két ország közötti pozitív párbeszédet erősítsem a kultúra által.
A munkámat megkönnyítette az, hogy az oroszok kultúraszerető emberek, ezért az általunk szervezett eseményeknek szinte garantált volt a sikere Oroszország-szerte. És ahogy akkor, most is különösen fontos számomra az emberekkel való párbeszéd és a kapcsolatok kialakítása, hiszem, hogy mindent ez határoz meg.
Nyitókép: KIM-fotó
Ezt is ajánljuk a témában
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
A szakértő szerint közölték a Tisza Párt elnökével, mi a feltétele a hivatalban maradásának.
A két jó barát heves gesztikulációk közepette hagyta el az Anfieldet.
„A Liverpool helyében óvnék, erre hivatkozva...”
Ő másképp ítélt volna.
Közölték a végső döntést.
Bajban vannak a Vörösök.
A külügyminiszter azt is elárulta, hol fog eldőlni a választás.
Nagy Ádám, a Fókuszcsoport alapítója nem igazán tudott vitába szállni az idős férfival, és nem sikerült megvédenie Magyar Péterék álláspontját sem.
