A Nobel-díjas tudós elárulta: generációk életét meghatározó feladat előtt áll Magyarország

Jövőnket formáló történelmi tettet hajt végre a kormány, amikor aláírja Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorral, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnökével az alapítvány és a kabinet 25 éves stratégiai keretmegállapodását és 6 éves finanszírozási szerződését – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) vezetője pénteken, Gödöllőn.

Hankó Balázs a szerződések aláírási ünnepségén arról beszélt, hogy egy olyan 6 éves finanszírozási szerződést ír alá a kormány nevében, amelyben a magyar innováció és a magyar tudomány jövőjének legfontosabb garanciái valósulnak meg, kiváló kutatási együttműködések köttetnek, 75 új tudásközpont felállítására kerül sor. 

Elmondta, hogy az egyetemek megújításának folyamata 5 évvel ezelőtt kezdődött és nem kevesebbet tűztünk ki célul, mint, hogy legyen magyar egyetem 2030-ra a világ legjobb 100 egyeteme között, és Európa legjobb 100 egyeteme között is legyen számos magyar. Nemzetközi rangsorokban megyünk előre, 70 százalékkal növekedtek a legjobb tudományos publikációk, megnégyszereztük a szabadalmakat ezáltal az ipari bevételek is nőttek – közölte.

A tárcavezető azt mondta, két évvel ezelőtt új erőre kaptak, amikor Krausz Ferenc professzor elvállalta a Nobel-díjas iroda vezetését és leültek a magyar tudomány és innováció kérdését áttekinteni.

Hozzátette, érdemes megnézni, hogy ebben a két évben mi mindent tettek közösen és mi juttatta el őket odáig, hogy az ambiciózus célkitűzéseik már nem csak az egyetemekre vonatkoznak, hanem a magyar innovációra, azaz, hogy Magyarország 2030-ra legyen Európa 10 leginnovatívabb országának egyike és 2040-re tartozzon a világ legjobb 10 innovatív országa közé.

Hankó Balázs ismertetése szerint a megújult a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ott tart, hogy a 2019-es finanszírozás hatszorosa, de ha a tavalyi évet nézzük, akkor 40 milliárd forint, idén már 77 milliárd forint, jövőre pedig 90 milliárd forint áll a hálózat rendelkezésére, hogy elérje az évi 140 szabadalom és mindezek mellett 10 milliárd forintnyi külső innovációs bevételt.

A miniszter azt mondta, a kormány úgy alakította át a magyar tudományos pályázati rendszert, hogy egy olyan kutatási alapot hozott létre, amelyet a Kutatási Kiválósági Tanács vezet. Hozzátette, „ott tartunk, hogy 20 milliárdról 47 milliárdra emeltük a kutatási, kiválósági programjainkat és amíg néhány évvel ezelőtt egy-egy kutatás 48 millió forintos több éves támogatást kapott, ma már 100 és 400 millió között is kaphat.”

A KIM vezetője elmondta, hogy a doktori képzéseket összekapcsolták a kutatásokkal, és azt mondták, hogy a kutatási, kiválósági programokon keresztül egy-egy kutatási programhoz kapcsolódóan fiatal kutatókat, doktoranduszokat alkalmazzanak. Hozzátette, „ezzel elindult az az átalakítás, a kooperatív doktori képzés mellett, ami a szemináriumi típusú doktori képzések helyett, egy kutató és kutatás vezérelt doktori képzés irányába megy.

– fűzte hozzá a miniszter.

Krausz Ferenc az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az aláírás előtti köszöntőjében azt hangoztatta, hogy „egy ország versenyképességét a tudás határozza meg, Magyarország esetében ez különösen igaz.”

Krausz Ferenc arról beszélt, a csúcskutatás nem öncélú tevékenység, hanem belőle születnek a felfedezések és technológiai áttörések, amelyek új vállalkozásokhoz, iparágakhoz vezetnek, új értékteremtést alapoznak meg. Hozzátette, egy természeti kincsekben nem bővelkedő ország számára ez az egyetlen esély a jólétben való fennmaradásra és a jövő generációk boldogulásának biztosítására a maga hozzáadott értékű munkájával és nem pedig olcsó munkaerővel támogatva a külföldi technológiákon alapuló termékek előállítását és ezen keresztül külföldi cégek gyarapodását hozva. Egyetemeink és kutatóintézeteink szilárd alapot jelentenek, ahhoz, hogy Magyarország az előbbi utat válassza – fűzte hozzá a Nobel-díjas tudós.

(MTI)

Nyitókép: Ferenc ISZA / AFP