Ukrajna újabb csapását nemcsak a kutakon, a boltokban is érezzük majd

Ahogyan az várható volt, máris emelkedésnek indultak a hazai üzemanyagárak, a holtankoljak.hu adatai szerint keddtől a nagykereskedelmi ár a benzin esetében bruttó 4 forinttal, míg a gázolajnál bruttó 5 forinttal kerül majd többe. Ebben az emelkedésben már szerepet játszhat az is, hogy Ukrajna január 27-e óta nem engedi a Barátság kőolajvezeték újraindítását, sőt, hétfőre virradóra egy fontos oroszországi szivattyúállomást is lebombáztak drónjaikkal. 

Ukrajna újabb csapása

A keddi áremeléssel így a 

• 95-ös benzin literje 560 forintra, a
• gázolajé pedig 578 forintra ugrik. 

Ugyan még mindig messze esik az árazás az egy évvel ezelőttihez képest, nem segít, sőt, csak ront a helyzeten, hogy a vasárnap éjjeli dróntámadás eredményeként megsérült kalejkinó-i olajszivattyú állomás, egy központi gyűjtő- és szivattyúállomás, amely a Transznyeft-Prikamje vállalathoz tartozik. Ez a létesítmény szolgálja ki a vállalathoz tartozó főbb kőolajvezetékeket és biztosítja a nyersolaj továbbítását a vezeték más irányaiba is. Innen továbbítják a kőolajat a nyugat felé tartó fővezetékbe is, tehát Fehéroroszország és Közép-Kelet-Európa irányába, azaz végül Magyarországra és Szlovákiába is.

Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Mandinernek rámutatott: ugyan a korábbi hírekkel ellentétben 

Jelenleg ugyan Magyarország és Szlovákia felé nem érkezik a csővezetéken kőolaj, amennyiben azonban ismét megindul a szállítás, az kizárólag ennek a hibának az elhárításával együtt tudna megvalósulni. Ez a támadás tovább növeli az ellátási bizonytalanságot Magyarországon és Szlovákiában, emellett pedig a három ország közötti politikai és diplomáciai lépéseket is tovább mélyíti, nehezíti.

Az elemző szerint a jelenlegi helyzetben még inkább beszélhetünk kockázatnövekedésről, mintsem olajválságról. Amennyiben tartós fizikai hiány vagy a stratégiai készletek jelentős és hosszan tartó apadása, továbbá ár- és piaci sokk alakulna ki, akkor már válságról lehet szó. A múlt héten megindult stratégiai készletek felszabadítása egy tipikus átmeneti piaci stabilizáló lépés volt, nem pedig a teljes készlet felhasználása. Olajválság akkor tud kialakulni, ha a felszabadítás miatt gyors ütemben kezdik el csökkenteni a készleteket és közben nem kerülne sor pótlásra. A magyar kormány múlt hét során elfogadott intézkedései ennek érdekében születtek, hogy tengeri úton érkezzen Magyarországra kőolaj, így a belső ellátás biztosítása mellett a készletek pótlásáról is gondoskodhatnak majd a szállítmányokkal.

Hamarosan megérezzük a támadást

Szigethy-Ambrus Nikoletta szerint várhatóan a következő 1-2 hétben elkezdhet a lakosság áremelkedéssel találkozni a töltőállomásokon, ha az alternatív import és szállítási költségek még nem teljesen gyűrűznek be a finomítói és nagykereskedelmi árakba. A tengeri import szállítási ideje több nap, esetenként egy hét is lehet, így az ebből fakadó költségnyomás lassabban épül majd be a töltőállomások árszintjébe.

Az üzemanyagár-emelkedés ráadásul a legtöbb területet érinti, így várhatóan a kiskereskedelemben, a szállítmányozásban, az építőiparban és az ipar más szegmenseiben, de a turizmusban és a szolgáltatásokban is áremelkedést okozhat. 

A kiskereskedelmi áraknál viszonylag később, 2-4 hónap után találkozhatnak a fogyasztók magasabb árakkal az üzemanyagdíj növekedés miatt. Legkésőbb, 3-6 hónap múlva az építőipari projektek esetében várható az érintett ügy miatt áremelkedés, ebben az esetben az új projektek árazásában lehetnek költségnövekedések.

Ukrajnának fájna a magyar válasz

A magyar kormány az elmúlt napokban többször is egyértelművé tette, amíg Ukrajna így viszonyul hazánkhoz, addig Magyarországtól se várjanak barátságos lépéseket, sőt, semmilyen Kijevnek kedvező európai döntést nem támogat Budapest. Hasonlóképpen vélekedik egyébként Szlovákia is. A dízelszállításokat már múlt héten leállította mindkét ország, ám igazán az fájhatna Ukrajnának, ha az áramot is lekapcsolnánk. 

Az Oeconomus elemzője kérdésünkre elmondta: 2026 januárban Ukrajna rekord mennyiségű villamos energiát importált, összesen 894 000 megawattórányit (MWh), ami a háború kezdete óta a legmagasabb havi importmennyiség volt. Ennek az összértéknek Magyarország adta a 45 százalékát, de általánosságban is 40-45 százalék közötti az a villamosenergia mennyiség, amit Magyarországról importál Ukrajna. 

„A múlt hét során ugyan volt szó arról a magyar kormányban, hogy leállíthatják az Ukrajna felé áramló villamos energia exportot, viszont tekintettel a kárpátaljai magyarságra, valamint a Kárpátalján a háború óta kialakult helyzetre, a magyar kormány egyelőre ezt a lépést nem teszi meg. 2010 óta a kormány felelősséget vállal a külhoni magyarokért, ez a felelősség pedig abban is megmutatkozik, hogy a háború során a békét szorgalmazzák a kárpátaljai magyarok érdekeiben is. Ha valamiért mégis úgy döntene Magyarország a későbbiekben, hogy leállítja a villamosenergia szállítást Ukrajnába, akkor jelentősen növekedhet az országban a rendszerterhelés, gyakoriabbak lennének az egyébként is sűrű áramszüneteket, a csúcsterhelési időszakban pedig érzékenyebb lenne a rendszer” – összegezte. 

Az ukrán iparban az energiaigényes ágazatok csak korlátozottabban tudnának működni, ezáltal pedig csökkenne az exportorientált ágazatok teljesítménye, ami összességében negatívan hatna az ukrán nemzetgazdaságra és külkereskedelemre is. Más országokból importálhat Ukrajna természetesen villamos energiát, viszont ennek a határkapacitása korlátozottabb, az ára magasabb lenne, valamint megnövekedne az állami energiatámogatás terhe is.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán