Ilyen már évtizedek óta nem volt: a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása 1600 év Attila-képét eleveníti meg mintegy 400 műkincs és műtárgy bemutatásával!

A Magyar Nemzeti Múzeum Attila című kiállítása az utóbbi évtizedek legnagyobb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő tárlata a témában: 1600 év Attila-képét eleveníti meg mintegy 400 műkincs és műtárgy prezentálásával.

Amikor Magyarország első múzeuma megépült, a díszteremhez vezető főlépcsőházban Than Mór és Lotz Károly megfestette a magyar történelem nagy pillanatait a múzeum megalapításáig, illetve a nemzeti ébredés és polgárosodás jelszavaival is sokszor illetett reformkorig. Ma is jól látható a történelmi tablósor első képe: a hunok Ázsiából Európába érkezése. Ez a jelenet most felnagyítva fogadja az Attila-kiállításra érkező látogatókat.

1100 éve élünk itt, Európa szívében, tudjuk, hogy az Attila-kép sokszor nem volt független a magyarságképtől, illetve hogy mikor és miért, vagy miért éppen úgy bukkant fel Attila ábrázolása valamelyik európai nemzet propagandájában, ideértve a különböző korok művészeti ábrázolásait, festményeit. Például Raffaello 1500-as évek elején a Vatikánban megfestett monumentális stanzáján a pápa és Attila találkozásán, amelyről az 1880-as évek elején Haan Antal pontos másolatot készített. Ezt a képet százhúsz év után láthatja újra a közönség, ráadásul frissen restaurálva.

A kiállításhoz rendkívüli műtárgyegyüttest sikerült Magyarországra hozni 13 ország 64 jelentős intézményéből. Többek között az Egyesült Királyságból, Franciaországból, Németországból, Üzbegisztánból, Azerbajdzsánból, Kazahsztánból, Olaszországból, az Egyesült Arab Emírségekből érkeztek műtárgyak, olyan múzeumokból, mint a British Museumból vagy a Louvre Abu Dhabi. A Szamarkandból érkezett orlati lemez a legkorábbi hun ábrázolás, a 4. századból származik, s a kiállítás központi arculati elemét is inspirálta.

Attila uralkodása idején a Kárpát-medence az európai, sőt az eurázsiai politika középpontjába került. Kevés nagy formátumú vezető egyéniségnek adatik meg, hogy olyan nyomot hagyjon, amelynek révén 1600 évnyi távolságból is meghatározó az emberiség emlékezetében. Attila nevét saját korában rettegték, emlékezete pedig ma is él mind a nyugati, mind a keleti világ számos országában. Megítélése körül ma sem csillapodnak az indulatok: mi leginkább hősünkként, első királydinasztiánk, az Árpád-család őseként tartjuk számon, s e pozitív megítélés egyezik a türk országok Attila-képével. Az európai emlékezet nagyobb része viszont a hun uralkodó pusztító, káoszt okozó hatását, negatív aspektusait emeli ki. Ahogyan térben a Kelet és a Nyugat, Ázsia és Európa között foglal helyet Magyarország, úgy kultúránk is hidat képez a két világ között. Attila személyéhez és örökségéhez lehet tisztelettel, sőt hódolattal fordulni, sőt egyenesen ki is lehet tiltani az európai kultúrtörténetből, egy dolgot azonban aligha lehet tenni: nem foglalkozni vele. Ezt igazolja immáron mintegy 1600 év és a Magyar Nemzeti Múzeum tárlata.

A kiállítás a magyar kultúra napján nyit, január 23-ától látogatható. Aznap a vezető közép-ázsiai, türk kutatók nemzetközi konferencián mutatják be legújabb eredményeiket és nézőpontjukat Attiláról, lehetővé téve, hogy a magyar közönség megismerje az ott zajló kutatásokat és friss narratívákat.

A szerző a a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke

Nyitókép: MAGYAR NEMZETI MÚZEUM