Magyarország ellen indított támadást Ukrajna, Zelenszkij ezt már nem tudja kimagyarázni

Újabb ukrán dróntámadás érte csütörtökön a Török Áramlat földgázvezeték egyik oroszországi létesítményét. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza Magyarország hozzáférését az orosz kőolajhoz és földgázhoz. Kijev régóta azt várja el, hogy Európa ne vásároljon orosz energiahordozókat, ezt az elvárást pedig Brüsszel minden eszközzel megpróbálja teljesíteni.

A Barátság kőolajvezeték elzárásával Ukrajna – Volodimir Zelenszkij elnök szavai alapján – politikailag próbál nyomást gyakorolni Magyarországra és a kormányra, amiért nem támogatjuk, hogy az Európai Unió saját versenyképessége helyett Ukrajna gazdaságát tartsa életben, miközben mindenki tudja, hogy Oroszországot nem képesek a fronton legyőzni az ukránok.

Zelenszkij és más ukrán politikusok ráadásul abból sem csinálnak titkot, hogy nyíltan beleavatkoznak az április 12-ei választásokba és azt várják, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt, alakíthasson „ukránbarát” kormányt.

Ezt pedig Kijev, Brüsszel és a Tisza úgy próbálja elérni, hogy elzárná az orosz kőolajtól és a földgáztól hazánkat, ezáltal durva üzemanyag- és gázáremelkedést előidézve.

Oroszország helyett Magyarország Ukrajna célpontja?

A Török Áramlat gázvezeték elleni újabb támadás jól jelzi, hogy Kijev a magyarországi és közép-európai gázellátást is megakadályozná annak érdekében, hogy politikai nyomás alá helyezze a térséget. 

Azt, hogy Ukrajna Oroszország helyett immár Magyarországot és a környező országokat vette célba a Török Áramlat elleni támadással. 

A Török Áramlaton érkező orosz földgáz teszi lehetővé 

• Magyarország,
• Szlovákia,
• Bulgária 
• és Szerbia stabil földgázellátását.

A csővezetékes gázszállítás szerepét jelentősen felértékeli, hogy a közel-keleti konfliktusban megsérült Katar kulcsfontosságú LNG-infrastruktúrája, vagyis a termelés visszaesett, ráadásul a szállítmányok nem tudnak átjutni a Hormuzi-szoroson, amelyet Irán lezárt, válaszul az ország ellen indított izraeli-amerikai támadásokra. 

A cseppfolyósított földgázkínálat közel negyedét adják az arab országok, főként Katar. A szállítmányok elsősorban Ázsia országait látják el földgázzal, de Európába is érkezik katari LNG.

Noha az ellátás egyelőre nincs veszélyben, a kieső LNG-útvonal miatt kitört pánik jelentősen felhajtotta az árakat. Ezt a folyamatot fokozza, hogy Ázsia rálicitál az azonnali piacon az európai gázszállítmányokra, így sok hajó végül irányt változtat. 

A világpiacon kialakult pánik hatására az irányadó holland gáztőzsdén a földgáz ára megduplázódott egy hónap alatt, noha messze alatta maradt a 2022-es energiaválsághoz vezető tarifáknak. Ez ugyanakkor nem nyugtatja meg azokat a lakossági fogyasztókat és vállalkozásokat, akik már szembetalálkoztak az emelkedő rezsiköltségekkel.

Noha a baloldali sajtó rendszeresen azt hangoztatja, hogy nem olcsóbb az orosz energia, ez nem csak a józan ész alapján hihetetlen, de a számok is alátámasztják hazánk árelőnyét.

Miért olcsóbb az orosz vezetékes gáz, mint az LNG?

A közel-keleti válság okozta LNG-pánik hatására a holland gáztőzsdén (TTF) a földgáz ára közel duplájára, átlagosan 50 euró/MWh-ra drágult. Az árak szélsőséges tartományban mozognak, akár egy napon belül óriási, több száz eurós ármozgások is előfordultak.

Az orosz csővezetékes gáz előnye szerteágazó, mind a költségek, mind az ellátásbiztonság szempontjából. A cseppfolyósított földgáz azért is drágább, mert a vezetékes gázzal szemben plusz költséget jelent

• a földgáz cseppfolyósítása,
• a bonyolultabb és drágább szállítás, jóval messzebbről 
• és az LNG visszagázosításának költsége,
• Magyarországnak pedig – tengerpart híján – plusz költség a továbbszállítás a kikötőből.

Mutatjuk, mennyit jelent most a rezsicsökkentés

Jelenleg az 50 euró/MWh körüli piaci nagykereskedelmi ár és az egyéb költségek, vagyis a szállítás, a tárolás, az elosztás és a kiskereskedők költségei alapján 

A vezetékes gáz árelőnye nagyjából 15-20 euró. A Gazprom és a magyar állam közötti gázszerződés árképlete ugyan nem nyilvános, de az ismert, hogy a piaci árakat késleltetve követi le a beszerzés, vagyis jelenleg Magyarország jóval kevesebbet fizet a földgázért, mint más európai országok.

Nincs veszélyben a rezsicsökkentés

A kormány 2023-ban alakította át a rezsicsökkentés rendszerét és a kedvezményes lakossági árak fedezetét is stabilizálta. A rezsivédelmi alap jelentős befizetője a Mol. A magyar olajvállalat a Brent és az Urals kőolaj közötti árkülönbség után adót fizet, amelyet az orosz olaj alacsonyabb ára tesz lehetővé. A kedvezményes lakossági árszabás és a piaci ár közötti különbséget tehát a költségvetés fedezi és az olajárak és a földgázárak emelkedésével arányosan nő a rezsivédelmi alap bevétele is.

Az, hogy a következő időszakban kialakul-e újabb energiaválság, immár világszinten, az nagyban függ az iráni konfliktus lezárásától. Ha a következő hónapokban nem javul a helyzet és megmarad Irán képessége a Hormuzi-szoros zárva tartására, valamint az arab államok energiainfrastruktúrája elleni támadásokra, akkor a csökkenő kínálat miatt tartóssá válnak a magas kőolaj- és földgázárak.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ráadásul a napokban világossá tette, hiába a kiszámíthatatlanul változó és magas árak, Brüsszel nem kíván visszatérni a stabilabb orosz energiabeszerzéshez. 

Magyarország minden lehetséges módon tiltakozik az uniós döntés ellen, mivel hazánk – Szlovákiával együtt – lesz az egyik legnagyobb vesztese a tilalomnak, mivel a vezetékes kőolaj- és földgázszállítás alternatíváját jelentő tengeri szállítás jóval drágább lesz. 

A kormány ugyanakkor folyamatosan azon dolgozik, hogy belátható időn belül csökkentse a kőolaj- és földgázfüggőségét. Ehhez a célhoz járul hozzá a megújuló energia – elsősorban a napenergia – gyors terjedése, valamint a nukleáris energia, azaz Paks II, de az elmúlt időszakban egyre több szó esett arról, hogy az Egyesült Államok érdekelt a kisebb a kis méretű, moduláris atomerőművek régiós fejlesztésében is.

Nyitókép: Robert Nemeti / ANADOLU / AFP