Egyre gyanúsabb az ukrán aranykonvoj-ügy – íme kilenc kérdés, amire nincs válasz

Komoly kérdéseket vet fel az ukrán aranykonvoj, amelyet március 5-én állítottak meg Magyarországon a hatóságok. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a terrorelhárítók közreműködésével két páncélozott járművet tartóztatott fel, amelyek Ausztriából Ukrajnába tartottak jelentős értékű rakománnyal. A járművekben mintegy 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kilogramm aranyat – összesen körülbelül 30 milliárd forintnyi vagyont – szállítottak. A konvojt hét, katonai múlttal rendelkező ukrán állampolgár kísérte, a pénzszállítást pedig az Ukrán Védelmi Szolgálat egykori tábornoka felügyelte. A hatóságok pénzmosás gyanúja miatt büntetőeljárást indítottak, a kísérőket tanúként kihallgatták, majd kiutasították az országból.

Az ügy gyorsan politikai és szakmai vitákat is kiváltott. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyarázatot kért az ukrán vezetéstől arra, miért volt szükség ekkora összeg készpénzben és aranyban történő közúti szállítására, ha a pénzintézetek közötti átutalás egyszerűbb és biztonságosabb megoldás lenne. A hatóságok azt is vizsgálják, hogy a vagyon egy részét esetleg Magyarországra szánták-e, illetve kapcsolatba kerülhetett-e bűnszervezetekkel vagy más illegális hálózatokkal. A történtek után a parlament törvényt is módosított annak érdekében, hogy a lefoglalt vagyon a vizsgálat lezárásáig a hatóságoknál maradhasson.

A történet azonban több szakértő szerint is számos gyanús részletet tartalmaz. Ezeket a Magyar Nemzet kilenc pontban foglalta össze:

• Miért nem banki átutalással juttatták el az összeget az osztrák és az ukrán pénzintézetek között, ha a pénzügyi rendszer ezt lehetővé teszi?
• Miért volt szükség arra, hogy több tízmilliárd forintnyi összeget készpénzben és aranyban, közúton szállítsanak Ukrajnába?
• Kié valójában a pénz, és milyen forrásból származik a hatalmas összeg?
• Miért éppen egy háborús övezetbe visznek befektetési aranyat, amikor ilyen helyzetben általában inkább kimenekítik az értékeket az országból?
• Mi indokolja, hogy Ukrajnába rövid idő alatt több százmilliárd forint értékű devizát és aranyat szállítsanak, miközben az ország hozzáfér a nemzetközi pénzügyi rendszerekhez?
• Miért dollárban, euróban vagy aranyban történik a szállítás, ha az ukrán pénzintézetek ügyfeleinek elsősorban hrivnyára van szükségük?
• Ha a pénz nyugati beszállítókhoz kerülne, miért viszik előbb Ukrajnába, ahelyett hogy közvetlenül Nyugatról fizetnének?
• Miért szokatlan módon szállították a rakományt – műanyag zsákokban, rongyokkal letakarva és gumipókokkal rögzítve –, a hivatalos pénzszállításoknál megszokott pénzkazetták és széfek helyett?
• Miért utazott a konvojjal egy volt ukrán titkosszolgálati vezető, aki személyesen felügyelte a pénz útját?

A felmerülő kérdésekre egyelőre nincs egyértelmű válasz. Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója szerint nem zárható ki az sem, hogy a háttérben valamilyen fegyverüzlet állhat, míg Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő úgy fogalmazott: „nem hihető az, hogy ilyen mennyiségű pénz, ilyen mennyiségű arany mozog szárazföldi útvonalon.” Szerinte ha valóban egy volt titkosszolgálati tábornok felügyelte a konvojt, akkor az akció aligha tekinthető hétköznapi pénzszállításnak, és inkább a pénzügyi „szürkezónába” tartozhat.

Nyitókép: Facebook