Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Hetek óta kenyérbogarak pusztítanak a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában, ahol mintegy 400 ezer kötet található – írja cikkében az Index. A fertőzés mértéke egyelőre nem ismert, de a kártevők elleni irtás már zajlik, sőt a vége felé közeledik.
Az eset komoly aggodalmat keltett, hiszen a könyvtár ritkaságai pótolhatatlan kulturális értéket képviselnek.
A támadásért a kenyérbogár (nagy és kis változata) a felelős – egy eredetileg az élelmiszeriparban ismert kártevő, amely a meleg hőmérsékletet kedveli. Magyarországon is egyre gyakrabban bukkan fel háztartásokban és raktárakban, most viszont a Pannonhalmi Apátság hűvös könyvtárába is betette a lábát.
Hortobágyi T. Cirill főapát szerint a klímaváltozás játszhatott szerepet abban, hogy a helyiség felmelegedett, így a bogarak számára is ideálissá vált a környezet.
Az Index kifejti: a kenyérbogár veszélyessége abban rejlik, hogy lárvái különösen ellenállók és kártékonyak. Nemcsak élelmiszerekben, hanem a könyvek állati enyvekkel ragasztott gerinceiben is kárt tesznek.
Egyetlen nőstény akár 500 petét is lerakhat, melyekből rövid időn belül kikelnek a lárvák – írj a portál. Ezek fal- és padlórésekben, sőt a plafonon is megbújhatnak, és komoly károkat okozhatnak, míg a kifejlett rovar (imágó) már kevésbé veszélyes.
Bár a kenyérbogár részben ragadozó, és más kártevőket – például lisztmolyt – is fogyaszt,
pusztítása így is komoly gondot okozhat.
Az Index emlékeztet, hogy a pannonhalmi eset is arra figyelmeztet: a klímaváltozás következményeként olyan kártevők jelenhetnek meg új helyeken, ahol korábban nem voltak jelen – és ahol súlyos kulturális veszteségeket is okozhatnak.
Nyitókép: Krizsán Csaba / MTI
A világ strukturált, és a struktúrája geometrikus. Az alakzatok felismerésével jobban érthetjük a biológiát, a mesterséges intelligenciát, még a politikát is, persze csak akkor, ha a szabályszerűségek mellett képesek vagyunk észrevenni a formák torzulását is – vallja a számelmélet amerikai professzora.
Egyetlen materialista, jelenközpontú, Istennel szemben szkeptikus műalkotás felfedezése inspirálhatta a modern európai világkép megszületését – állítja egy amerikai irodalmár. A kérdés most az, milyen művek segíthetnek annak meghaladásában.
Nagyszabású felmérést csinált a Századvég, hogy kiderítse, mit is jelent a kulturális kereszténység, és mennyien vannak a kultúrkeresztények. Az eredmények meglepőek. Interjúnk a kötet két szerzőjével.
A globalizáció optikai csalódása, hogy a világot irányító ipari és technológiai rendszerek semlegesnek, személytelennek tűnnek. A kikötői daruk vagy a légiirányító panelek nemcsak technikai infrastruktúrák, hanem kulturális kódok is, a modernitás hatalmi struktúrái, amelyekre nem csak akkor kellene figyelnünk, amikor meghibásodnak.
„Még nem lehet tudni, hogy mi vár ránk” – mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára.
„Miért ne élhessenek a Kneecap tagjai az Izrael iránti utálatuk természet adta jogával?” – fogalmazott.
A totális önfeladás taktikáját legkésőbb 2022-ben el kellett volna felejtenie minden ellenzékinek.
Németh Zsolt azt is tisztázta, hogy viszonyul hazánk a romániai AUR-hoz és George Simionhoz.
