Nem csupán Gutenbergnek van galaxisa, de Gottermayer Nándornak is – Íme a magyar, aki divatba hozta a könyvet!

Tavaly júniusban volt száz éve, hogy Parádfürdőn meghalt Gottermayer Nándor, akinek a nevét a szakmán kívül talán ma már nem sokan ismerik, noha kis túlzással azt mondhatnánk: ha ő nem lett volna, a magyar könyvkiadás sem jutott volna Európában is elismert rangra. Legalábbis ami a 19. század végi, 20. század eleji időszakot illeti, amikor a kiváló iparművész Gottermayernek hála gyönyörű, művészi kötésű könyvek garmadája került az olvasók elé – az antikváriumok egyre fogyatkozó látogatói ma is örömmel fedezik fel ezeket az egymást követő nemzedékek által forgatott, még a tucatkiadások esetében is igen míves küllemű köteteket. Mert, dacára minden ellenhatásnak és -törekvésnek, nagyon úgy tűnik, hogy az olvasás még mindig nem ment ki a szokásból, sőt, a rengeteg képernyős szövegfogyasztás sem szorította ki a könyvet mint kézzel fogható tárgyat. 

Ennek érzékeltetéséhez pedig a gottermayeri életút felvillantásánál aligha lehetett volna tökéletesebb választás. Már csak azért is, mert így egy füst alatt az idei Jókai-bicentenáriumra is új fény vetülhet, hiszen a millennium idejére kis műhelyecskéből komplett vállalattá növő Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézetnek köszönhetően láthatott napvilágot az elképesztően termékeny író teljes életműve száz kötetben. Ahogyan a kor legnevesebb kiadói, többek között a Révai Testvérek, a Singer és Wolfner vagy a Franklin Társulat is gyakran foglalkoztatták. 1896-ban a budapesti Királyi Pál utca több épületét is elfoglalta az üzem, a századforduló idején csúcsra járt a termelés. A minőségre természetesen még nagy léptékben is ügyeltek; egy-egy mai könyvespolcon is bízvást fellelhető a szecesszióba „csomagolt” A Pallas nagy lexikona vagy a szintén Jókai szerkesztette Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben egy-egy akkortájt született, impozáns darabja. 

A Ráth György-villa második emeletén berendezett, Darabos Edit főrestaurátor kurátori munkájával megvalósult kiállításnak is ez utóbbi a kiindulópontja, hogy aztán a kétszobányi hely szűkössége ellenére is eljussunk a máig. Egész pontosan ahhoz a folyton pergő kisfilmig, amelyben a könyvkötés egyes fázisai láthatók a fűzéstől a gömbölyítésen át a még az előzőeknél is ügyesebb kezet, precizitást igénylő aranyozásig. E szűkösség okozta zsúfoltság kissé zavaró is, legalábbis jó sok idő kell hozzá, amíg az ember minden egyes falrész és tárló bibliofil és sorozatpéldányokat egyaránt rejtő tartalmát alaposan szemrevételezi, és elolvassa hozzá a hosszú és részletes szövegeket. Hogy utóbbiak mennyire szerencsések vagy szükségesek bármilyen tárlat esetében, az mindig vita tárgya, hajlunk afelé, hogy itt, legalább felerészben, valóban pluszt adnak a felesleges fárasztás helyett. Még akkor is, ha a könyvek, az őket reklámozó óriásplakátok és a Székesfővárosi Iparrajziskola Jaschik Álmos vezette könyvkötő műhelynek részlegesen rekonstruált enteriőrje önmagukért beszélnek. Ezeket nézegetve szinte percenként vágyakozunk vissza abba az időbe, amikor a kétkezi és a gépi munka harmóniában létezett egymás mellett, és megtörténhettek olyan csodák, hogy egy szegény serfőző mester félárva fia saját erejéből és ügyességével nemcsak a szakmája virtuóza, de meglehetősen ügyes cégvezér is lett. 

Gottermayer-galaxis – Jókai könyvkötője. Ráth György-villa, látogatható 2026. január 11-éig.

Nyitókép: Mandiner-archív