Fény derült a gázai humanitárius válság igazi okára

Az ENSZ háza táján kell keresni a hibát, de felelősök persze most sincsenek.

A semlegesség megtartása nem könnyű kenyér. Az első világháborúban semleges skandináv országok példája megmutatta: bár döntésüket elfogadta a környezetük, a körülöttük dúló háború az ő életminőségüket is aláásta.
A transzatlanti kapcsolatok mélyebb rétegeit vizsgálva nemcsak a fenyegetések eltérő megítélésével szembesülünk, hanem azt is látjuk, hogy a Nyugaton belül verseny indult: ki alakíthatja és vezetheti a leendő világrendet? A mély válságát élő EU vagy a belső ellentétekkel terhelt, több tekintetben is sebezhetővé vált Egyesült Államok?
Brüsszel és London még ma is a liberális szemléletet követi, amely a világot jóra és gonoszra osztja, a világ folyamatait pedig a jó és a gonosz kötelező küzdelmeként értelmezi. A gonosszal szóba sem szabad állni, nemhogy megegyezni vele, ezért e felfogás követői számára a diplomácia helyett a politikai és katonai beavatkozás a fő irányelv. Az USA viszont Donald Trump második elnökségével a liberálissal szemben a realista szemléletet tette magáévá.