Újabb törésvonal jelent meg az EU és az Egyesült Államok között az Oroszországgal szembeni szankciós politikában. Washington az olajpiac stabilizálására hivatkozik, Brüsszel viszont attól tart, hogy a lépés Moszkva bevételeit növeli.
Brüsszel élesen bírálta az Egyesült Államok döntését, amely újabb 30 nappal meghosszabbította az orosz olaj értékesítésére vonatkozó szankciós mentességet. A washingtoni indoklás szerint az intézkedés azokat az orosz olajszállítmányokat érinti, amelyek már tengeren vannak, és célja a világpiaci ellátás stabilizálása az iráni háború miatt megugró energiaárak közepette.
Az Európai Unió azonban attól tart, hogy a könnyítés végső soron Moszkva bevételeit növeli, miközben Oroszország továbbra is háborút folytat Ukrajna ellen.
Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos a G7 pénzügyminisztereinek párizsi találkozója előtt úgy fogalmazott:
„az EU szempontjából nem gondoljuk, hogy ez lenne az ideje az Oroszországra nehezedő nyomás enyhítésének”.
Hozzátette: „valójában Oroszország az, amely nyer az iráni háborún és a fosszilis energiahordozók árának emelkedésén”. A biztos szerint ezért „ha valamit tenni kell, akkor inkább erősíteni kellene ezt a nyomást”.
Az amerikai pénzügyminiszter, Scott Bessent szerint a 30 napos hosszabbítás segít „stabilizálni a fizikai nyersolajpiacot”, és biztosítja, hogy az olaj eljusson „a leginkább energiahiányos országokba”.
Washington azzal is érvel, hogy a lépés csökkentheti Kína lehetőségét arra, hogy nagy mennyiségben halmozzon fel kedvezményes árú orosz olajat.
Ez már a második 30 napos hosszabbítás az eredetileg márciusban bevezetett mentesség óta, amelyet a Trump-adminisztráció az iráni háború miatt kialakult olajár-sokk kezelésére vezetett be.
Az energiaárak emelkedése közben látványosan javította Oroszország bevételi helyzetét.
A finn Centre for Research on Energy and Clean Air adatai szerint az orosz fosszilisexport-bevételek áprilisban napi 733 millió euróra emelkedtek, ami két és fél éves csúcsot jelent.
A piacok továbbra is idegesek: a Brent nyersolaj ára kedden hordónként körülbelül 110 dollár körül mozgott, vagyis nagyjából 40 dollárral volt magasabb, mint a háború kezdete előtt.
Brüsszel ezért attól tart, hogy minden szankciós enyhítés rossz politikai és gazdasági jelzést küld Moszkvának.
Ezt is ajánljuk a témában
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Nyitókép: JOHAN NILSSON / AFP
Nagyon szoros végeredmény várható Svájcban.
Történelmi jelentőségű előrelépésről beszélnek.
Olaszország kész csatlakozni a Hormuzi-szoros biztonságát garantáló nemzetközi haditengerészeti misszióhoz.
Most minden azon múlik, mennyire lesz tartós az iráni-amerikai megállapodás. Ha tényleg vége a háborúnak, az a magyar gazdaságra, így a forintra nézve is nagyon jó hatással lehet, de más területeken is megérezhetjük a döntés következményeit, így például az üzemanyagáraknál.
A 80 dolláros határt feszegeti, ám a bizonytalanság most nagyobb, mint a háború előtt – mondta a Mandinernek Sebestyén Géza.
Ha Bardella jövőre győz a francia elnökválasztáson, hosszú ideje először lenne szuverenista vezetője egy nyugat-európai országnak.
Hétfő délelőtt 351 forint alatt, 350,75-nél, majd 350,6-nál állt az euró/forint árfolyama.
A szülinapos Szalahhal felálló egyiptomiak pontot szereztek a Vörös Ördögök ellen.
Kedden és szerdán sorsolnak a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában is.
