Ezt az MCC Fesztet sokáig fogjuk emlegetni – volt itt minden: kormányfői beszéd, sztárelőadók és szakpolitikai összecsapások

Kovács András és Szalai Laura írása a Mandiner-hetilapban

Minden korábbinál nagyobb érdeklődés övezte az MCC Fesztet. Különösen igaz ez a szombati zárónapra, amelyen a hazánk és a világ előtt álló kihívásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök a zsúfolásig megtelt esztergomi főtéren. 

Normális, ha a fiatalok lázadnak 

A kormányfő első alkalommal vett részt a Mathias Corvinus Collegium csúcsrendezvényén, beszélgető­partnere Kereki Gergő, a Mandiner.hu főszerkesztője volt. Arra a kérdésre, hogy mi állhat az utóbbi időben hangos mocskos fideszezés mögött, három dolgot sorolt fel: a pénz; egy választások előtt gyakran tapasztalható jelenség, mint amilyenre tavaly az Egyesült Államokban volt példa – Donald Trump is célpontja volt efféle tiltakozásoknak –; valamint az, hogy a fiatalok rendszerint a kormány, a hatalom ellen lázadnak. Hozzátette: ez természetes, a liberális érzelmű fiatalok általában az aktuális kormány ellen, a nemzeti érzelműek pedig a globális elittel szemben emelik fel a hangjukat. A helyzet kezeléséhez szülői bölcsességet és higgadtságot javasolt. Azt is megtudhattuk: korábban szerette Azahriah Rampapapam című számát, de „mióta művész úr véglénynek nevezte az összes Fidesz-szavazót”, nincs kedve meghallgatni. 

A gazdasági helyzettel kapcsolatban elmondta, a nemzetközi körülmények, az orosz–ukrán háború ellehetetlenítik a növekedést, és az a pozitívum, ha meg tudják védeni az eddigi eredményeket. Ezzel kapcsolatban szóba hozta a szeptemberben induló Otthon start programot, amelyen hat hónapig dolgoztak. 

Az orosz–ukrán háborúval, illetve a béke esélyével kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, a konfliktus kirobbanását megelőzően a nyugatiak és az ukránok úgy döntöttek: szakítanak Ukrajna kelet–nyugati ütközőzóna státuszával, és nyugati irányba viszik az országot, amivel megbillent az erőegyensúly. Hozzátette: a konfliktusban a nemzetközi jog szempontjából Ukrajnának van igaza, és együtt is lehet érezni az ukránokkal, „függetlenül attól, hogy nem viselkednek velünk rendesen”. Úgy véli, proxiháború zajlik, ugyanis „az ukránok vívnak egy háborút a nyugatiak helyett”, és az Európai Unió legtöbb országa komolyan gondolja, hogy Oroszországot egy Ukrajna területén vívott konfliktusban le kell győzni, ehhez pedig pénzt, fegyvert és mindent meg kell adni Kijevnek. A miniszterelnök leszögezte, Magyar­országnak egyetlen lehetősége van: hogy kimaradjon a kockázatos háborús helyzetből. „Azt, hogy mi tönkretegyük magunkat értük, nem kérhetik. Azt a felelősséget, hogy akár csak egyetlen fiatal is meghaljon Ukrajnáért, nem szeretném vállalni, és nem is fogom” – tette egyértelművé. 

Orbán Viktor beszélt a Balkán szerepéről is. Úgy látja, a térség azáltal is fontosabbá vált, hogy a migránsok egy része onnan érkezik Magyarországra, ezért nekünk a balkáni migrációs útvonal minden országával a lehető legjobb kapcsolatot kell kialakítanunk, hogy minél délebbre tudjuk megállítani a következő hullámot. Figyelmeztetett: hiú ábránd abban reménykedni, hogy nem lesz következő migrációs hullám; Afrika „még meg sem mozdult”, tíz-, de lehet, hogy százmilliós nagyságrendben indulnak meg néptömegek a kontinensünk felé. 

A kormányfő a színpadi interjút megelőzően fiatalokkal beszélgetett, amelynek során kifejtette: „amíg magyarok vannak, addig kell lennie MCC-nek is”. Jelezte azt is, fontosnak tartja, hogy egy intézmény a magyar nemzet tehetséggondozásában gondolkodik. 

Európa gyenge, változás kell 

Számos nagyágyú, újonnan érkező és visszajáró előadó is részt vett az MCC Feszten. A megnyitó panelben Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hangsúlyozta: jelenleg Brüsszel a leg­elszigeteltebb erőközpont a világon. „Konfliktusban van a világ három másik nagy erőközpontjával, Amerikával, Kínával és Oroszországgal, és ennek az európai polgárok fizetik meg az árát.” Úgy vélekedett, hogy amióta az Egyesült Királyság távozott az unióból, valamint meggyengült a német és a francia vezetés, a nem megválasztott, főként progresszív-liberális bürokraták gyakorlatilag elfoglalták a vezető pozíciókat, és a saját politikai elképzeléseiket erőltetik mindenkire. 

Az MCC Feszt rendszeres vendége, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra mutatott rá, hogy az Európai Bizottság újabb mélyütést vitt be a kontinens gazdaságának az Egyesült Államokkal a napokban megkötött vámmegállapodással, s ez óriási kudarc Ursula von der Leyen számára. Úgy véli, a történtek bizonyítják a bizottsági vezető alkalmatlanságát, „kiütéssel nyert a szupernehézsúlyú bokszoló”. 

Szerinte az Európai Unióban akkor jöhet érdemi változás, ha több országban patrióta erő kerül hatalomra. Mint mondta, már ott tartunk, hogy Európa számos országában a patrióta párt vagy első lett, vagy kiemelkedő támogatottsággal betört az élmezőnybe, igaz, a kormányzásból még kilökték őket, és létrehozták azt a „fantasztikusan demokratikus állapotot”, hogy az első helyett a második, harmadik és negyedik alkot közösen kormányt. 

„Milyen birodalom az, amely még Európán belül sem tud egységet teremteni? Évtizedekkel ezelőtt fel kellett volna venni az oroszokat és az ukránokat az EU-ba, akkor valóban önálló erőként tudtunk volna fellépni” – vetette fel előadásában Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója. Megjegyezte, hogy az EU vezetői most mindenkit magukra haragítanak, amiért erkölcscsőszként viselkednek, de ehhez nincs kellő erejük és tudásuk sem. 

Viták és világhírű előadók 

Az MCC Feszt évről évre fontos szakmai viták fóruma is. A pénteki nap csúcspontja lett volna, ha Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár Kulja Andrással, a Tisza Párt egészségügyi szakértőjével vitázik, de az EP-képviselő az ATV-s leszerepléséből okulva nem jelent meg – az államtitkár egy plüssnyuszit tett a helyére a színpadon. A sok téma közt egy Kulja András által felhánytorgatott korrupciós ügy, várólisták, a kórházi klímahelyzet és a szuperkórház is terítékre került. 

A zárónapon a drogpolitikáról szóló beszélgetésen Horváth László kormánybiztos, Haller József neurobiológus és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője arra hívták fel a figyelmet, hogy már látszanak a jogszabályi szigorítások eredményei, de nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. Horváth beszélt arról, hogy elárasztják a virtuális teret a celebek drogfogyasztásra ösztönző megnyilvánulásai; ennek kapcsán kérdésre válaszolva jelezte, korábban nem ismerte Dopeman számait, és szerinte arra érdemes figyelni, amit a ma mond a rapper. 

A felsőoktatásról egy korábbi és egy mostani miniszter ütköztette érveit. Hankó Balázs és Hiller István között abban volt teljes egyetértés, hogy 2030-ra legyen magyar intézmény a világ top száz egyeteme között. A beszélgetés középpontjában a felsőoktatási rangsorok megítélése mellett olyan kérdések álltak, mint az egyetemeken 2022-től megvalósított modellváltás, Magyarország kizárása az Erasmus programból, valamint a kutatóhálózat megújítása. 

Igazi kuriózum volt a Milyen rugóra jár az üzlet és a rock and roll? című beszélgetés, amelyen Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató és Fejes Tamás, a Tankcsapda dobosa Világi Oszkár, a Mol vezérigazgató-­helyettese moderálásában beszélgetett arról, mi köti össze a színpadot és a tárgyalóasztalt. 

Bár zuhé kerekedett a szereplése alatt, nagy érdeklődés övezete Peter Thiel technológiai vállalkozó, befektető, a PayPal társalapítója előadását. Arra igyekezett választ találni, hova vezethet az utóbbi száz-kétszáz évben, de legfőképp az utolsó három évtizedben tapasztalható technológiai fejlődés. Megkérdőjelezte, hogy ez a forradalom fejlődésnek tekinthető akkor, amikor tömegpusztító fegyvereket fejlesztünk, amikor a mindennapi életünk nehezebbé válik, és a technológia kiszabadul az uralmunk alól. 

Dominic Cummings, a brexitszavazásra létrehozott Vote Leave kampányszervezet társ­alapítója, Boris Johnson volt brit miniszterelnök tanácsadója (a vele készült interjúnkat Külföld rovatunkban olvashatják) előadásában szintén Európa gyengeségéről beszélt. Hangsúlyozta: válságok korában élünk, és az európai vezetés tanácstalan. 

Az iszlámellenes, feminista aktivista, író Ayaan Hirsi Ali arról beszélt Esztergomban, hogy Magyarországnak ragaszkodnia kell gyökereihez és a keresztény értékrendhez. „A legtöbb ország rossz irányt vett Európában, ami alól az egyik kivétel Magyar­ország” – mondta Douglas Murray kommentátor Boris Kálnokynak, a Mandiner főszerkesztő-helyettesének. 

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benkő Vivien Cher