Áll a bál Szlovákiában, nem is kicsit: a kulturális tárca hajmeresztő lépést tett

Úgy látszik, rossz kezekbe került a 2017-ben gründolt Kisebbségi Kulturális Alap (felvidéki közszájon: Kultminor). A jobbik forgatókönyv szerint csak az elhanyagolás és eljelentéktelenedés lesz a sorsa, a rosszabbik szerint direkt kisebbségellenes politika ütheti fel a fejét a berkeiben. 

Az, hogy a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt (SNS) hatáskörébe tartozó kulturális minisztérium alá vezényelt alap az igazgató személyén keresztül immár közvetlenül kötődhet szélsőséges körökhöz, azért is problémás, mert ez az erősen csökkentett módban működő intézmény van hivatva anyagilag segíteni a kisebbségek kulturális életét, identitásának megőrzését forrásokkal. Az e céllal kiírt pályázatokra évente 8,8 millió eurót (3,5 milliárd forintot) szán az állam – ebből kellene finanszírozni nemcsak a magyar, de például a roma és a ruszin kisebbség kulturális életét is. A magyar kultúrára a forrás felét szánja Pozsony. 

Alena Kotvanová igazgató mandátuma július 31-ével lejárt, nem is indult újra a posztért. A szokatlanul későn kiírt versenytárgyaláson Ján Štovkát, egy eperjesi ruszin fényképészt hoztak ki győztesnek. 

teljes hírzárlat mellett, a sajtó kizárásával zajlott az elbeszélgetés, ráadásul úgy, hogy az öttagú döntőbizottságból két fő az államnyelvi osztály dolgozója volt. Az eljárást nemcsak a Magyar Szövetség bírálta, hanem a ruszin, a cigány és a zsidó közösség képviselői, valamint a kormány mellett működő nemzetiségi tanács kisebbségi kamarájának elnöke, a ruszin Milan Pilip is. Szerinte valószínűleg már rég megvolt a győztes, csak a formaságokat intézték el a pályázattal. Štovka neve egyébként állítása szerint a ruszin közösségben nem igazán ismert. A Magyar Szövetség a főügyészséghez fordult. 

Az öt jelentkezőből három jelölt felelt meg a formai követelményeknek: Ján Štovka mellett a magyar párt által eszmeileg támogatott Lengyel Diána, valamint egy pénzügyi szakember, Hodossy Soňa, Hodossy Gyula irodalmár felesége, de ő betegség miatt nem tudott megjelenni a személyes meghallgatáson. Az, hogy Štovkát hozzák ki győztesnek, már múlt hét közepén nyílt titok volt, s ideológiai különbségekre való tekintet nélkül felháborította a magyarságot. 

Orosz Örs értékmentő aktivista, politikus Lukáš Machalát, a kulturális minisztérium hivatalvezetőjét sejti az ügy mögött. Őry Péter, a Magyar Szövetség alelnöke lapunknak „erőteljesen nemzetiközösség-ellenes, kisebbségellenes, ha úgy tetszik, magyarellenes” figuraként festi le Machalát. Ő volt a nagy vihart kavaró tavalyi nyelvtörvény-módosítási koncepció atyja is. Az azóta a fiókba tett terv gigantikus bírságokkal riasztotta volna el az eddig jogszerű vagy megtűrt nyelvhasználattól is a magyar közösséget. Az ügy által vetett hullámok a legfelsőbb szintekig értek, és csak Robert Fico miniszterelnök közbenjárásával sikerült elsüllyeszteni a tervezetet. 

A kiválasztási folyamatban delegáltként részt vevő Kállay András, a csallóközcsütörtöki Szent Jakab Polgári Társulás elnöke kérdésünkre azt mondja, hogy a meghallgatást is soviniszta hangvétel jellemezte. Egy minisztériumi delegált még azt is firtatta, hogyan kellene megjeleníteni a szlovák nemzet szimbólumait, értékeit a magyar rendezvényeken, jóllehet a nem túl bőséges alapból éppen a kisebbségi kultúrát kellene erősíteni. Kállay kérdésünkre rámutat, hogy egyszerű méretgazdaságossági okokból is égető szükség van erre a támogatásra, hiszen a lakosságarány miatt például a Komáromi Jókai Színház szlovák társainál magasabb jegyárakkal tudna csak működni, a kisebb rendezvények pedig akár három-négyszer drágább belépőkkel. 

Kállay András és Őry Péter egyaránt megemlíti: eddig is előfordult, hogy egy-egy nyári rendezvény költségét csak utólag térítették meg az alapból, most pedig a szigorú ellenőrzések fokozódása várható, s a legkisebb szabálytalanságnál is jelentős összegek visszafizetésére kötelezik a pályázókat. A Kisebbségi Kulturális Alap új igazgatójának működése alatt sok fontos intézmény, rendezvény, kulturális program és sajtótermék is veszélybe kerülhet. Az alap vezetője a jogköreiben meg- határozott eszközökön kívül gáncsolással és időhúzással is képes ártani a magyar szervezeteknek. Például azzal, hogy későn írja ki a pályázatokat, akár el is lehetetleníthet egyes rendezvényeket. A jelek szerint Štovka nem riad vissza ettől az eszköztől: még a hivatalát sem vette át időben, ugyanis azzal kezdte kultminoros munkáját, hogy elment egy hétre külföldre nyaralni.

Nyitókép: A Gombaszögi nyári tábort is támogatták eddig a Kisebbségi Kulturális Alap forrásaiból
Fotó: MTI/Máthé Zoltán