„Donald Trump megette reggelire Ursula von der Leyent” – de a jó amerikai kapcsolatoknak hála hazánk számára felcsillan valamiféle remény

Ferentzi András és Veczán Zoltán írása a Mandiner-hetilapban

„Donald Trump megette reggelire Ursula von der Leyent”, s „amit ebben a megállapodásban el lehetett rontani (…) szakmailag, minden el van rontva” – így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök azt a vámegyezséget, amelyet az Egyesült Államok elnöke és az Európai Bizottság első embere kötött július végén Skóciában. A hosszú kommentháborút lezáró egyezség véget vetett a bizonytalanságnak az európai piacokon, de sokkal több pozitív dolog nem mondható el róla, nem véletlenül bírálta élesen több EU-tagállam, köztük hazánk is. 

Elbaltázott egyezség

Emlékezetes: a megállapodás szerint az Egyesült Államok augusztus 7-ével egységes, 15 százalékos vámot vet ki az uniós kivitelre – amelyet elsősorban gyógyszer- és autóipari termékek képeznek –, ami alacsonyabb a belengetett 30 vagy 50 százaléknál, amivel Trump fenyegetőzött. Emellett az EU elkötelezte magát, hogy 2028-ig 750 milliárd dollárért vásárol amerikai energiát – ami a 2024-es érték tízszerese –, ezenfelül 600 milliárd dollár értékű beruházást vállal az Egyesült Államokban. 

Különösen kellemetlen, ha az Egyesült Államok Egyesült Királysággal kötött egyezségével hasonlítjuk össze a paktumot. Az európai megállapodás rosszabb, „ezért sikernek beállítani nehéz lesz a későbbiekben” – fogalmazott Orbán. Rámutatott a saját tőkével nem rendelkező Európai Bizottság törékeny pozíciójára is. 

Ahogy nem világos, hogy mi a Von der Leyen-féle ígéretek fedezete, az sem egyértelmű, hogy hazánkat mennyiben fogja érinteni mindez. A német autóiparral való szoros együttműködés miatt lehetne nagyon kellemetlenül mínuszos is, a mezőgazdasági termékek egy része és a gyógyszeripar például vámmentes marad, emellett az Egyesült Államok mint exportpiac nem képvisel akkora súlyt Magyarország számára.

Megérezzük, de másként 

A megállapodás talán nem érinti annyira fájóan Magyarországot, mint előzetesen várni lehetett. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a Mandinernek ugyancsak azt hangsúlyozza: gazdaságunk közvetlen kitettsége alacsony. „Az USA súlya a termékkivitelen belül tavaly csupán 3,5 százalék volt, így tehát a vámok csak kismértékben hatnak majd a magyar gazdaságra, a magasabb árak miatti piacvesztés alacsony lehet, és a hazai termelés költségelőnye is némiképp ellensúlyozhatja a hatást. A vámok sokkal inkább közvetve okozhatnak problémát, például ha egy magyarországi vállalat egy német vállalatnak szállít be, és ő korábban az USA-ban értékesített. Ezen a csatornán keresztül a kedvezőtlen következmények markánsabbak lehetnek. 

A kérdés továbbra is a vállalatok reakciója lesz. 15 százalékos vám mellett nem feltétlenül éri meg áthelyezni a termelést az USA-ba, főleg a magasabb előállítási költségeket is figyelembe véve, bár lehetnek olyan vállalatok, amelyek új beruházásaiknál már figyelembe veszik ezt, ami pedig ronthatja az uniós versenyképességet” – fogalmaz az elemző. 

Az kijelenthető, hogy 

a fennakadás e két területen kifejezetten fájt volna Magyarországnak. Molnár Dániel is rámutat, hogy a tárgyalási időszakban felmerülő fenyegetések sokkal kedvezőtlenebb szcenáriókat vetítettek előre. Fontos azonban azt is látni, hogy hazai autóipar és a hozzá kapcsolódó akkumulátorgyártás elsődleges célpiaca továbbra is az Európai Unió, főleg a nyugat-európai országok. A német autógyárak is jelentős részben a kedvezőbb költségek miatt termelnek hazánkban, a kínai vállalatok megjelenése mögött pedig az egyik vezető motiváció a EU-s vámhatáron belülre kerülés. Az autóipar és az akkumulátorgyártás felfutását tehát a jövőben is elsősorban az európai kereslet fogja meghatározni. 

„A kereskedelempolitika az EU-ban közös, vagyis ezen a téren Magyarországnak nincs mozgástere, nincs lehetőség eltérő megállapodást kötni. Esetleg a gazdasági-üzleti egyezségekkel lehetne ellensúlyozni a vámok hatásait. Gondoljunk például a működőtőke-befektetésekre, erre van már példa is, az amerikai Diligent Corporation tavasszal bejelentett beruházása, amely a valaha volt legnagyobb bevonzott ilyen fejlesztés. Az üzleti megállapodások esetében is van már példa, a 4iG és az Axiom Space együttműködéséről szóló egyezség, amely a hazai űripari ágazatnak adhat újabb lendületet. Az idő előrehaladásával az ehhez hasonló megállapodások terén lehet számítani felfutásra” – teszi hozzá Molnár Dániel. 

Újra itt a tervezhetőség 

Erre utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is egy múlt heti sajtóeseményen. A bizonytalanság ugyanis többet ártott a piacoknak, mint maguk a vámok, kedvezőtlenül érintette a gazdasági szereplőket. Bizonyos szempontból tehát egy nem annyira kedvező megállapodás is jobb, mint a kiszámíthatatlanság, mert a vállalatok tudnak rá reagálni, ellensúlyozni a hatását ahelyett, hogy információ hiányában a legrosszabbra készüljenek. A 15 százalékos vám összességében tehát jobb, mint az időközönként változó határidőkkel belengetett 30–50 százalékos tarifákkal való fenyegetettség. 

A megállapodás híre a forintot is hullámvasútra tette, a magyar fizetőeszköz hol erősebb, hol gyengébb volt a következő napokban a dollárral és az euróval szemben, főleg az előbbi jelentős erősödése miatt, ott egyelőre nem is szedte össze magát az árfolyam. Molnár Dániel ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy a forintárfolyamot gazdasági tényezők sora, illetve a piaci hangulat is befolyásolja. A közelmúltban látott erősödésben is több tényező játszott szerepet, a jegybank kamattartása és a szigorú hangnem fennmaradása is segítette a forintot, s az Európai Központi Bankkal szembeni kamatelőnyünk nőtt. „A monetáris politika mellett a folyó fizetési mérleg jelentős többlete is támogatta a forint árfolyamát. A dollár mellett több érv is szólt az utóbbi időben, a kereskedelmi megállapodás és a bizonytalanság csökkenése az amerikai gazdaság kilátásait is javítja, a dollárgyengülés után így nem jelent meglepetést a korrekció. A dollár esetében – amely a forint sorsát is eldönti majd – a fő kérdés az amerikai központi bank kamatpolitikája lesz. Jerome Powell Fed-elnök mindeddig a vámokkal kapcsolatos bizonytalansággal indokolta a kamattartást, ezek megszűnésével az USA is a lazább monetáris politika irányába mozdulhat el. A hétvégi hírek óta azonban a Feddel kapcsolatos várakozások nem módosultak, a piacok továbbra is két kamatvágást áraznak év végéig” – összegez a vezető elemző.