Fény derült a nagy titokra: ezért nem ment el Orbán Viktor Washingtonba

Ennek nagyon nem fog örülni Magyar Péter.

Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és vámmegállapodás előnyös az amerikaiaknak, és súlyos versenyhátrányt okoz az EU gazdaságának.
Ferentzi András és Veczán Zoltán írása a Mandiner-hetilapban
„Donald Trump megette reggelire Ursula von der Leyent”, s „amit ebben a megállapodásban el lehetett rontani (…) szakmailag, minden el van rontva” – így értékelte Orbán Viktor miniszterelnök azt a vámegyezséget, amelyet az Egyesült Államok elnöke és az Európai Bizottság első embere kötött július végén Skóciában. A hosszú kommentháborút lezáró egyezség véget vetett a bizonytalanságnak az európai piacokon, de sokkal több pozitív dolog nem mondható el róla, nem véletlenül bírálta élesen több EU-tagállam, köztük hazánk is.
Emlékezetes: a megállapodás szerint az Egyesült Államok augusztus 7-ével egységes, 15 százalékos vámot vet ki az uniós kivitelre – amelyet elsősorban gyógyszer- és autóipari termékek képeznek –, ami alacsonyabb a belengetett 30 vagy 50 százaléknál, amivel Trump fenyegetőzött. Emellett az EU elkötelezte magát, hogy 2028-ig 750 milliárd dollárért vásárol amerikai energiát – ami a 2024-es érték tízszerese –, ezenfelül 600 milliárd dollár értékű beruházást vállal az Egyesült Államokban.
Különösen kellemetlen, ha az Egyesült Államok Egyesült Királysággal kötött egyezségével hasonlítjuk össze a paktumot. Az európai megállapodás rosszabb, „ezért sikernek beállítani nehéz lesz a későbbiekben” – fogalmazott Orbán. Rámutatott a saját tőkével nem rendelkező Európai Bizottság törékeny pozíciójára is.
Ahogy nem világos, hogy mi a Von der Leyen-féle ígéretek fedezete, az sem egyértelmű, hogy hazánkat mennyiben fogja érinteni mindez. A német autóiparral való szoros együttműködés miatt lehetne nagyon kellemetlenül mínuszos is, a mezőgazdasági termékek egy része és a gyógyszeripar például vámmentes marad, emellett az Egyesült Államok mint exportpiac nem képvisel akkora súlyt Magyarország számára.
A megállapodás értelmében az Európai Unió növeli az amerikai hadiipari termelésből származó fegyverbeszerzéseit. Ez hazánkat is érintheti. Molnár Dániel kiemeli, hogy a megemelt védelmi kiadási célok miatt idővel mindenképpen szükség lesz a hadiipari vásárlásokra, és habár zajlik Európában is a katonai ipari fejlesztés, a termelőkapacitás bővítése, a volumen olyan mértékű a korábbi megrendelésekhez képest, hogy az EU-ban üzemelő gyárak várhatóan nem tudják kielégíteni a megnövekedett igényeket. Emiatt a megállapodástól függetlenül is szükség lenne amerikai hadiipari beszerzésre. Az energiabeszerzés kérdése még komplikáltabb. Az energiaforrások diverzifikációja és így a függőség csökkenése kedvező folyamat. A 750 milliárd dolláros amerikai beszerzés azonban – amennyiben megvalósul – ismét erőteljesen egyoldalú függőséget okozna, és még szóba sem került az ár. Magyarország helyzete az energiabeszerzés kapcsán speciális, tengeri kikötő nélkül a cseppfolyósított földgáz fogadása csak más országokon keresztül lehetséges, ez a szállítási költségek, transzferdíjak miatt még magasabb energiaárakat okozna. Kérdés az is, hogyan valósul meg a beszerzés, az energiabehozatal, az energiapiac jelenlegi működésével nem összeegyeztethető a megállapodás.
A megállapodás talán nem érinti annyira fájóan Magyarországot, mint előzetesen várni lehetett. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője a Mandinernek ugyancsak azt hangsúlyozza: gazdaságunk közvetlen kitettsége alacsony. „Az USA súlya a termékkivitelen belül tavaly csupán 3,5 százalék volt, így tehát a vámok csak kismértékben hatnak majd a magyar gazdaságra, a magasabb árak miatti piacvesztés alacsony lehet, és a hazai termelés költségelőnye is némiképp ellensúlyozhatja a hatást. A vámok sokkal inkább közvetve okozhatnak problémát, például ha egy magyarországi vállalat egy német vállalatnak szállít be, és ő korábban az USA-ban értékesített. Ezen a csatornán keresztül a kedvezőtlen következmények markánsabbak lehetnek.
Ezt is figyelembe véve a teljes hatás a GDP-re legfeljebb néhány tized százalékpont lehet hosszabb távon is.
A kérdés továbbra is a vállalatok reakciója lesz. 15 százalékos vám mellett nem feltétlenül éri meg áthelyezni a termelést az USA-ba, főleg a magasabb előállítási költségeket is figyelembe véve, bár lehetnek olyan vállalatok, amelyek új beruházásaiknál már figyelembe veszik ezt, ami pedig ronthatja az uniós versenyképességet” – fogalmaz az elemző.
Az kijelenthető, hogy
az autóipar, illetve az akkumulátorgyártás kapcsán a legrosszabbat sikerült elkerülni,
a fennakadás e két területen kifejezetten fájt volna Magyarországnak. Molnár Dániel is rámutat, hogy a tárgyalási időszakban felmerülő fenyegetések sokkal kedvezőtlenebb szcenáriókat vetítettek előre. Fontos azonban azt is látni, hogy hazai autóipar és a hozzá kapcsolódó akkumulátorgyártás elsődleges célpiaca továbbra is az Európai Unió, főleg a nyugat-európai országok. A német autógyárak is jelentős részben a kedvezőbb költségek miatt termelnek hazánkban, a kínai vállalatok megjelenése mögött pedig az egyik vezető motiváció a EU-s vámhatáron belülre kerülés. Az autóipar és az akkumulátorgyártás felfutását tehát a jövőben is elsősorban az európai kereslet fogja meghatározni.
„A kereskedelempolitika az EU-ban közös, vagyis ezen a téren Magyarországnak nincs mozgástere, nincs lehetőség eltérő megállapodást kötni. Esetleg a gazdasági-üzleti egyezségekkel lehetne ellensúlyozni a vámok hatásait. Gondoljunk például a működőtőke-befektetésekre, erre van már példa is, az amerikai Diligent Corporation tavasszal bejelentett beruházása, amely a valaha volt legnagyobb bevonzott ilyen fejlesztés. Az üzleti megállapodások esetében is van már példa, a 4iG és az Axiom Space együttműködéséről szóló egyezség, amely a hazai űripari ágazatnak adhat újabb lendületet. Az idő előrehaladásával az ehhez hasonló megállapodások terén lehet számítani felfutásra” – teszi hozzá Molnár Dániel.
A megállapodás legnagyobb pozitívuma egyértelműen az, hogy elmúlt az előző hónapok idegőrlő bizonytalansága.
Erre utalt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is egy múlt heti sajtóeseményen. A bizonytalanság ugyanis többet ártott a piacoknak, mint maguk a vámok, kedvezőtlenül érintette a gazdasági szereplőket. Bizonyos szempontból tehát egy nem annyira kedvező megállapodás is jobb, mint a kiszámíthatatlanság, mert a vállalatok tudnak rá reagálni, ellensúlyozni a hatását ahelyett, hogy információ hiányában a legrosszabbra készüljenek. A 15 százalékos vám összességében tehát jobb, mint az időközönként változó határidőkkel belengetett 30–50 százalékos tarifákkal való fenyegetettség.
A megállapodás híre a forintot is hullámvasútra tette, a magyar fizetőeszköz hol erősebb, hol gyengébb volt a következő napokban a dollárral és az euróval szemben, főleg az előbbi jelentős erősödése miatt, ott egyelőre nem is szedte össze magát az árfolyam. Molnár Dániel ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy a forintárfolyamot gazdasági tényezők sora, illetve a piaci hangulat is befolyásolja. A közelmúltban látott erősödésben is több tényező játszott szerepet, a jegybank kamattartása és a szigorú hangnem fennmaradása is segítette a forintot, s az Európai Központi Bankkal szembeni kamatelőnyünk nőtt. „A monetáris politika mellett a folyó fizetési mérleg jelentős többlete is támogatta a forint árfolyamát. A dollár mellett több érv is szólt az utóbbi időben, a kereskedelmi megállapodás és a bizonytalanság csökkenése az amerikai gazdaság kilátásait is javítja, a dollárgyengülés után így nem jelent meglepetést a korrekció. A dollár esetében – amely a forint sorsát is eldönti majd – a fő kérdés az amerikai központi bank kamatpolitikája lesz. Jerome Powell Fed-elnök mindeddig a vámokkal kapcsolatos bizonytalansággal indokolta a kamattartást, ezek megszűnésével az USA is a lazább monetáris politika irányába mozdulhat el. A hétvégi hírek óta azonban a Feddel kapcsolatos várakozások nem módosultak, a piacok továbbra is két kamatvágást áraznak év végéig” – összegez a vezető elemző.
Az amerikai beruházások felpörgetéséről mint a politikai kapcsolatok javulásának jeléről Orbán Viktor is beszélt még a Tusványoson tartott előadásában, s ezt erősítette meg Bóka János európai ügyekért felelős miniszter is pénteken, aki szerint „ez az egyetlen út, ami előttünk áll és még járható”, s a megélénkülő magyar–amerikai gazdasági együttműködés „talán tudja ellensúlyozni ennek a meglehetősen kudarcos tárgyalássorozatnak az eredményét”. Hasonló reményét fejezte ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. Utóbb a miniszterelnök a Kossuth Rádióban arról is beszélt, hogy két akciótervet – egy munkahelyvédelmi és egy iparvédelmi fókuszút – dolgoznak ki, hogy ellensúlyozzák a vámmegállapodás hazai negatív hatásait.