Megdöbbentő fordulat jöhet a Csendes-óceánon – egyre több ország akar atomfegyvert

A Reuters szerint Japán, amely évtizedeken át elutasította az atomfegyvereket, most újragondolja biztonságpolitikáját. Az Egyesült Államok megbízhatóságával kapcsolatos kételyek, valamint Kína, Észak-Korea és Oroszország térségbeli fenyegetései miatt egyre több japán vezető kérdőjelezi meg az ország atomfegyver-mentes politikáját. Dél-Koreában, Washington másik fontos szövetségesében szintén változik a közhangulat, a lakosság jelentős része saját nukleáris fegyverek fejlesztését támogatja.

Japán helyzete

Rui Matsukawa parlamenti képviselő, volt védelmi miniszterhelyettes kijelentette, hogy Japán nem támaszkodhat vakon az Egyesült Államok védelmi garanciáira, különösen az amerikai katonai jelenlét ellenére. Bár az atomfegyverkezés közvetlen támogatása továbbra is érzékeny téma,  

Közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság körében nő a hajlandóság a nukleáris politika felülvizsgálatára, bár a Hiroshima és Nagasaki elleni atomtámadások történelmi emléke továbbra is korlátozó tényező. Egy márciusi felmérés szerint a megkérdezettek 41 százaléka támogatta Japán három nem-nukleáris alapelvének (a nukleáris fegyverek birtoklásának, gyártásának és területre történő behozatalának tilalma) felülvizsgálatát.

Japán komoly technológiai kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy atomfegyvert fejlesszen. A hírek szerint a japán kormány mintegy 45 tonna plutóniummal rendelkezik, és az ország képes uránium dúsítására is. Egy magas rangú japán törvényhozó a Reutersnek azt mondta, hogy Japán akár hat hónap alatt is képes lenne nukleáris fegyvert építeni, ha az Egyesült Államok nukleáris ernyőjébe vetett bizalom megtörne.

Dél-Korea helyzete

Dél-Koreában, amely szintén az Egyesült Államok nukleáris ernyője alatt áll, a közvélemény-kutatások szerint a lakosság akár 75%-a támogatja a saját nukleáris fegyver kifejlesztését. Dél-Korea számos olyan fegyvert fejlesztett ki, amelyek elemzők szerint alkalmasak lehetnek atombombák célba juttatására, például ballisztikus rakéták indítására tervezett tengeralattjárókat. Azonban Szöul nincs olyan közel az atomfegyverek kifejelesztéséhez, mint Japán, mivel nem rendelkezik plutóniummal, illetve urándúsítási kapacitással. Az 1970-es években Washington nyomására leállította titkos fegyverprogramját, és 1975-ben ratifikálta az atomsorompó-szerződést. Szakértők szerint Szöulnak több évbe telne atomfegyvert építenie, még ha le is küzdené ezeket az akadályokat.

Regionális és nemzetközi reakciók

A kínai védelmi minisztérium ellenez minden olyan kísérletet, amely a „kínai nukleáris fenyegetés” felnagyítására irányul. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) júniusi jelentése szerint Kína nukleáris arzenálja 2023-ban mintegy 100 új robbanófejjel bővült, összesen körülbelül 600 robbanófejjel rendelkezik, míg az Egyesült Államok és Oroszország 3700, illetve 4309 robbanófejes készlettel bír.

A japán külügyminisztérium és védelmi minisztérium szilárdan bíznak a Trump-kormányzat elkötelezettségében a kétoldalú szövetség iránt, és abban, hogy az Egyesült Államok minden szükséges eszközzel, beleértve a nukleáris erőket is, teljesíti kötelezettségeit. A dél-koreai külügyminisztérium szerint az Egyesült Államokkal kötött évtizedes szövetség továbbra is „diplomáciánk alapja, és kulcsszerepet játszik a béke és stabilitás fenntartásában a Koreai-félszigeten”.

A Fehér Ház nem reagált a Reuters megkeresésére, de a Trump-kormányzat egyik magas rangú tisztviselője a Reutersnek azt mondta, hogy „nincs változás az Egyesült Államok politikájában” Japánnal és Dél-Koreával szemben. Trump és magas rangú nemzetbiztonsági tanácsadói többször hangsúlyozták elkötelezettségüket az ázsiai szövetségesek iránt.

A kínai külügyminisztérium azzal vádolta Japánt és Dél-Koreát, hogy „az úgynevezett kiterjesztett elrettentést népszerűsítik a katonai terjeszkedés és a katonai provokáció igazolására”. A nukleáris fegyverek megszerzésére irányuló bármilyen lépés arra késztetheti Kínát, hogy tovább növelje nukleáris készleteit, vagy növelheti a konfliktus valószínűségét, ha Peking úgy érzékeli, hogy az ilyen lépések a háború előjátékát jelentik.

Nyitókép forrása: Pixabay / Dice Me

***