Nyolcvan év távlatából: Nagaszaki tragédiája és a nukleáris világ kihívásai

2025. augusztus 09. 06:07

Az elmúlt évtizedekben sosem volt annyira törékeny a globális egyensúly, mint most, de mit jelent ez az atomhatalmak számára?

2025. augusztus 09. 06:07
null
Pataki Zoltán
Pataki Zoltán

Nyolcvan évvel ezelőtt, 1945. augusztus 9-én reggel 11 óra 2 perckor a japán Nagaszaki városa az emberiség egyik legsötétebb pillanatát élte át. Az amerikai „Fat Man” atombomba 74 ezer ember életét oltotta ki az év végéig, három nappal Hirosima pusztítása után végleg bevéste a nukleáris fegyverek embertelen következményeit a világ emlékezetébe. A 80. évforduló nemcsak az áldozatokra emlékeztet, hanem élesen rávilágít a jelen nukleáris fenyegetéseire, amelyeket az ukrajnai háború, és a globális fegyverkezési verseny új hulláma tovább élez.

A kérdés ma időszerűbb, mint valaha: képes-e az emberiség elkerülni a nukleáris katasztrófát?

A nukleáris fegyverek kettős természete

A nukleáris fegyverek alapvetően stratégiai eszközök, de a közepes hatótávolságú rakéták adott esetben harcmezőn is bevethetők. Szakértők szerint a világ egy többirányú fegyverkezési verseny küszöbén áll, amelyet nem ambíció, hanem szükségszerűség hajt. A nukleáris fegyverek egyetlen harci alkalmazása – Hirosima és Nagaszaki bombázása – teljesen más politikai és technológiai körülmények között zajlott. 

Ma a nemzetközi kapcsolatok szakértői egyetértenek abban, hogy ezek az eszközök erőteljes elrettentő erővel bírnak. Egy kis nukleáris arzenál is pajzsként szolgálhat, hiszen az agresszió költségei elképzelhetetlenné válnak. E logika mentén a nukleáris nagyhatalmak, szinte immunisak a külső katonai fenyegetésekkel szemben. Ugyanakkor a nukleáris fegyverek használata politikai és erkölcsi tabuvá vált, bár a háttérben katonai tervezők továbbra is készítenek forgatókönyveket. Az uralkodó nézet szerint egyetlen racionális szereplő sem támadna meg egy nukleáris fegyverekkel rendelkező államot. De vajon ez a hit valóságon alapul? 

A történelem azt mutatja, hogy a félelem önmagában nem mindig akadályozza meg a katasztrófát.

A nukleáris proliferáció valósága

A nukleáris proliferáció már nem elméleti kérdés: folyamatban van. Olyan országok, mint India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea, korábban megsértették a non-proliferációs rezsimet, mégis elkerülték a komoly szankciókat. A jövőben Japán, Dél-Korea és Tajvan is csábítást érezhet a nukleáris fegyverek fejlesztésére – akár csendes amerikai támogatással, ha az segít Kína visszaszorításában. Azonban a feltörekvő nukleáris államok arzenálja nem éri el Oroszország vagy az Egyesült Államok szintjét, és céljuk inkább regionális elrettentés, mint globális dominancia. Ez a dinamika feltárja a non-proliferációs rezsim gyengeségeit. Az atomfegyverek feltalálása technológiai áttörés volt, amely átformálta a globális erőviszonyokat. Olyan államok jelentek meg, amelyek lényegében immunisak a külső agresszióra, ami a történelem során példátlan. Oroszország és az Egyesült Államok elsöprő pusztító képességeikkel továbbra is a globális katonai hierarchia csúcsán állnak, Kína pedig fokozatosan zárkózik fel. 

Ez a „furcsa béke” nem bizalmon, hanem kölcsönös rettegésen alapul.

Hosszú távon ez új megközelítést igényel. A mostaninál több atomhatalommal rendelkező világ talán nem ideális, de kezelhető. Zsúfoltabb, összetettebb és törékenyebb lesz. De nem lesz kormányozhatatlan – feltéve, hogy a valódi hatalommal rendelkezők megfelelően viselkednek.

A multipoláris nukleáris világ kihívásai

A multipoláris világ természeténél fogva nukleáris világ. Az ukrajnai konfliktus, Dél-Ázsia feszültségei és a Közel-Kelet instabilitása mind a nukleáris fegyverek árnyékában zajlanak. Irán nukleáris programja, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) iránti bizalom csökkenése, valamint Japán és Dél-Korea potenciális nukleáris ambíciói új kihívásokat teremtenek. A hidegháború idején a globális megsemmisülés félelme fékezte a vezetőket, de ez a félelem mára csökkent, helyét a nemzeti érdekek és a globális ambíciók közötti összetett konfliktusok vették át. Ezzel kapcsolatban több területen is kérdések vetődnek fel:

  • Melyek az aktív nukleáris elrettentés lehetőségei Ukrajnában?
  •  Újjéledik-e a nukleáris kérdés Európában, például Franciaország, Németország és Lengyelország ambícióival?
  • Mit hoz a non-proliferációs rezsim válsága és az IAEA hitelességének csökkenése?
  • Meddig jut el Irán nukleáris programja nemzetközi felügyelet nélkül?
  • Eljöhet-e Japán, Dél-Korea és esetleg Tajvan nukleáris függetlensége?

 

Atomfegyverekkel a stabilitás felé?

A nukleáris fegyverek továbbra is a globális erőegyensúly meghatározó elemei lesznek, és a proliferáció nem feltétlenül vezet apokalipszishez. A legtöbb új nukleáris állam korlátozott arzenált épít, amely elegendő a regionális elrettentéshez, de nem fenyegeti a globális biztonságot. Ez azonban nem utópia: 

a diplomácia bonyolultabbá válik, és a konfliktusok kockázata nő.

A multipoláris nukleáris világ stabilabbá tételéhez elengedhetetlen a kölcsönös elrettentés fenntartása, miközben a proxy-háborúk lezárására is szükség van a domináns atomhatalmak között. A nagyhatalmaknak visszafogottsággal és felelősséggel kell cselekedniük, hogy elkerüljék a nukleáris eszkalációt. Nagaszaki tragédiája nyolcvan év távlatából is figyelmeztet: a civilizáció sorsa a felelős döntéseken múlik. A történelem tanulsága világos: a félelem nem mindig elég a katasztrófa elkerüléséhez – a bölcsesség és az együttműködés azonban még megmentheti a világot.

Nyitókép forrása:  AFP PHOTO

Ezt is ajánljuk a témában

***

 

Összesen 11 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
canadian-deplorable
2025. augusztus 09. 13:57
1941-ben 8000, még kiképzés alatt álló kanadai katonát küldtek Hong Kong-ba, hogy megvédjék a japán támadástól. A 8000 kanadai katonát elsöpörte 80 000 japán támadása, súlyos veszteségeket szenvedtek. A kanadai katonák beszámolója szerint egy katonai kórházban a következők történtek: - A benyomuló japán katonák azonnal agyonlőtték az összes orvost. - Az ágyban fekvő sebesült katonákat bajonetekkel kivégezték. - A nővéreket megerőszakolták, majd lefejezték. Japán hősök, és áldozatok...
Válasz erre
0
0
canadian-deplorable
2025. augusztus 09. 13:39 Szerkesztve
1937-ben Japán megtámadta Kínát. Mindenhol borzasztó atrocitásokat követtek el, de a legbrutálisabb Nanking volt, ahol 6 hétig szabad rablást engedélyeztek. A japán "harcosok" nankingi hőstettei: - Lemészároltak 100 000 - 200 000 kínai civilt. Egyes becslések 340 000-ig mennek. - Megerőszakoltak 20 000 nőt és gyereket! - Kivégeztek 30 000 hadifoglyot. - Katonaként kivégeztek 20 000 civilt hamis vádakkal. - 30 000 civilt mészároltak le a város közeli falvakban. De, természetesen, a japánok angyalok és áldozatok, legalább is a Mandiner lökött komment gárdája szerint. Az is "elfelejtődött", hogy nem Amerika támadta meg Japánt. A háború a Pearl Harbor elleni japán támadással indult, hadüzenet nélkül. Kicsit egyoldalúnak tetszenek lenni.
Válasz erre
0
0
Nasi12
2025. augusztus 09. 12:19
Nagaszakiban a bombamúzeumban látni mennyi ártatlan gyerek füstölt el pillanatok alatt az amerikai bombától.😭😭😭😭😭 Ehhez képest Japán kézben van a legtöbb amerikai állampapir. Amit most amerika elinflál. De japán (ellentétben kínával) nem tud szabadulni töle. Hála az okinawai amerikai támaszpontnak, meg a sok ezer amerikai katonának japánban.
Válasz erre
0
0
2025. augusztus 09. 11:48 Szerkesztve
A fegyverek és emberek már csak ilyenek. Az aki megcsinálja, be is veti azt a fegyvert. Ez mondjuk a hidrogénbombára (még) nem igaz. És hogy ez így van, lehet hogy a japán városokra ledobott két atombomba által megtapasztalt borzalomnak "köszönhető". Meg az is, hogy azóta sem vetettek be mára már jóval nagyobb ható- és pusztító erővel bíró atombombákat. Minden éremnek két oldala van. Ott elpusztult kb 210 ezer ember. Nyugodjanak békében! De szinte biztosan kijelenthető, hogy Hirosíma és Nagaszaki hatására nem pusztult el később több milliárd. Nekik járna mind a 210 ezernek így utólag posztumusz Nobel-békedíj, nem ezeknek a ma élő sok háborús bűnös gazembernek. Trump is ácsingózik a díjért, mert olyan jól mutatna a vitrinben, de a Starlinket nem kapcsolná le Ukrajna felett, meg az Ukrajnába menő fegyvereket nem mondaná le semmi pénzért. Nehogy má' 24 órán belül tényleg vége legyen annak a kúrva háborúnak...
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!