Forr a levegő Romániában: betelt a pohár a székelyeknél

Megmozdult Székelyföld: január 19-én Sepsiszentgyörgyön vonultak utcára az emberek, majd Kézdivásárhely, Csíkszereda és Székelyudvarhely következett. A tüntetéseknek eleinte nem volt kormány- vagy RMDSZ-ellenes élük, elsődleges kiváltó okuk a helyi adók drasztikus megemelése volt.

„Minden egymásra rakódott: az utóbbi évek magas infláció­ja, a tavaly nyári áfaemelés, a közszolgabérek és a nyugdíjak befagyasztása, az áramár-támogatás eltörlése” – sorolja kérdésünkre Illyés Gergely politológus. A gázárplafont áprilisban szüntetik meg. Ilie Bolojan miniszterelnök azt ígérte, több megszorítás már nem lesz, de az sokaknak nem volt egyértelmű, hogy a már eldöntött intézkedéseket végigviszik. 

Márpedig a helyi – ingatlanok és gépjárművek után fizetendő – adók emelése januárban lépett életbe, ami 50-70, de egyes kategóriákban 200-300 százalékkal is megnövelte a fizetnivalót. Mindezt a kormányfő azzal indokolta, hogy Európában másutt nagyobb részt szednek be a helyi adókból az önkormányzatok, és kevésbé szorulnak kormányzati forrásokra, de a politológus szerint ez senkit nem érdekel, ha most hirtelen kell kicsengetnie több ezer lejt, ráadásul a korábbi megszorításokat is kezdi megérezni. 

És mindez együtt már soknak bizonyult. Antal Árpád polgármester lakossági fórumon igyekezett csillapítani a kedélyeket, még népszavazást is belengetett az adók lehetséges minimálisra csökkentéséről – majd ezt anélkül is megtette. Ezután több városban vérszemet kaptak az emberek, mert azt látták, hogy határozott kiállással eredményt lehet elérni. 

Korábban Pászkán Zsolt politikai elemző lapunknak azt mondta, hogy a megszorítások a legkiszolgáltatottabbakat vették célba, és népszerűtlenségükhöz mérten csekély költségvetési megtakarítást eredményeztek. Illyés Gergely megerősíti: még a helyi költségvetésnek is kicsiny részét, néhány százalékát adja az ingatlan- és a gépjárműadó – a fejlesztések a bukaresti visszautalások mellett főleg európai uniós pénzekből zajlanak –, és a megszorítások aránytalanul sújtják a szegényebbeket, például a fogyatékkal élőknek vagy a régi építésű, tehát magasabb rezsijű otthonok birtokosainak adott kedvezmények eltörlésével. Hogy ez mennyire volt szándékos, arról viták zajlanak. A rendeletet december utolsó munkanapjaiban nyomták át, és Illyés szerint nem számoltak azzal, hogy ennyire megnöveli a terheket, s ekkora lesz a felháborodás a megszorítás mértéke és hirtelensége miatt. 

Mint Illyés fogalmaz, a szociáldemokraták régóta úgy kommunikálnak, mintha ellenzékben lennének, de érdemi lépést nem tesznek a reformok ellen. Ez érthető, hiszen 2027-től elvileg ők adják a miniszterelnököt, így jobb, ha a nemzeti liberális Bolojan viszi el a balhét, ők pedig tiszta lappal indulhatnak. 

A felháborodás ellenére országos szinten nem látszik, hogy megreccsent volna a koalíció pártjainak népszerűsége. Az INSCOP-féle legutóbbi felmérés szerint ugyanúgy 45 százalék körül állnak, ahogy a fő ellenzéki párt, a szélső- jobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és csatolt tartozékai. A leg­rosszabb helyzetben a szocdemek vannak, a románok 18 százaléka szavazna rájuk. Illyés szerint ha nem képesek a kormány ellenzékeként visszatornázni magukat legalább középpárt méretűre, akkor egykori szavazóik – akiket a koronavírus-járvány kezdete óta átcsábított az AUR szociális demagógiája – a soviniszta tömbnél maradnak. 

Az RMDSZ eddig inkább a tárgyaló­asztalnál és a folyosón járta ki, amit tudott, most viszont rajta a sor, hogy félreverje a harangokat. Nem véletlenül, hiszen a pártnak az elevenébe vágott a megszorítás: éppen azzal kampányolt legutóbb, hogy „többet a polgárnak, kevesebbet az államnak”. Az emberek azt látják, hogy az elit – például a bírák, az ügyészek, a politikusok – érdekei nem sérülnek, az apparátus nem karcsúsodik, csak ők fizetnek egyre többet. Ráadásul, mint Illyés rámutat, 

„Az RMDSZ érzi, hogy erre kormányzati megoldást kell találni” – fogalmaz a politológus. Nem véletlenül kérte a helyzet felülvizsgálatát Kelemen Hunor pártelnök a leg­nézettebb román hírtévében, s kapott ígéretet Ilie Bolojantól, hogy megvizsgálják a lehetőségeket. 

Bár a tüntetések kezdetben nem a magyar párt ellen irányultak, idővel RMDSZ-ellenes irányba tolódtak. „Egyes ellenzéki formációk nyilván megpróbálják kihasználni a helyzetet, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke, Csomortányi István már régen az RMDSZ ellen kampányol” – mondja Illyés Gergely.

Ez abból is látszik, hogy Csíkszeredán a civil szervezők amatőr módon mikrofont adtak az AUR megyei elnökének, akinek egyébként helyben semmilyen támogatottsága nincs, „de nyilván ő is megpróbál halászni a zavarosban”. Ahogy mindenki más is. Kérdés, most mit sikerül kijárnia az RMDSZ-nek.

Nyitókép: A tüntetésekkel párhuzamosan zajlott a Székelyföld autonómiájának jövőjéről tartott lakossági fórum, nem kevés feszültséggel
Fotó: MTI/Kátai Edit