Gyurcsány Ferenc a térségünkből egyedüliként bekerült a világ legrosszabb vezetői közé

Nyitókép: Facebook

„Magyarország előkelő helyen áll egy olyan világrangsorban, amibe soha nem vágytunk bekerülni! (...) Gyurcsány Ferencnek, mint vezetőnek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatása katasztrofális – ezt már olyan amerikai tudósok is kimutatták, akik függetlenek, nem hozhatók kapcsolatba egyik politikai oldallal sem hazánkban. Ezért romlott az életszínvonalunk az EU csatlakozásunk idején, amikor minden más országban javulást tapasztalhattunk. Most Budapesten ugyanezt látjuk, soha nem volt ennyi bevétele a városnak, mégsem elég semmire. A kompetenciahiányos vezetőket le kell váltani, jó vezető kell a fővárosnak! (...)

William Easterly, aki a New York Egyetem (NYU) közgazdaságtan professzora és a NYU Fejlesztési Kutatóintézet társigazgatója, valamint Steven Pennings, aki pedig a Világbank Fejlesztési Kutatócsoportjának makroökonómiai és növekedési csoportjában vezető közgazdász már közel egy évtizede kutatják azt, hogy egy ország vezetője mennyiben járul hozzá az adott ország GDP-növekedéséhez a működése alatt, mennyi gazdasági növekedést tulajdoníthatunk a vezetőnek.

Fontos tudományos publikációjuk jelent meg e témában már 2017-ben, (ezekből születtek akkor a cikkek), s a módszerük továbbfejlesztéséről szóló írásuk pedig 2020-ban.

Az első írásban 136 ország 1100 vezetőjét vizsgálták 1950-2014 között több, mint 7000 ismérv alapján három különböző módon, s Gyurcsány Ferenc a térségünkből egyedüliként bekerült a világ legrosszabb vezetői közé, mert a kormányzása alatt egyik számításuk szerint 0,9 százalékponttal, másik szerint 1,6 százalékponttal rontotta a gazdasági növekedést.

A tudósok továbbfejlesztették a módszertanukat. A 2020 évi cikkükben már szűkítették a kört a legalább 3 éven át hivatalban levőkre, így 650 vezetőt vizsgáltak. Közülük 44-nek volt statisztikailag bizonyíthatóan szignifikáns a hatása a növekedésre, 93%-nál nem lehetett a rendelkezésre álló növekedési adatok alapján azonosítani a személyes hatásukat. (Tehát nem kizárható, hogy nem hatottak, csak nem bizonyítható, hogy volt személyes hatásuk. Az egyéni hatások azonosítása nehézségbe ütközik, ha a hivatali idő túl rövid, ha pedig túl hosszú, akkor az országhatástól nehezen leválasztható az egyén hatása. Ezért az esetek nagy részében csak óvatosan fogalmazhatunk meg állításokat arról, hogy egyes vezetők jó vagy rossz hatással vannak a növekedésre.)

De a 44 esetben egyértelműen tehetünk megállapításokat, hisz a matematikai számítások is igazolják ezt. A 44-ből 26 jelentős pozitív hatást gyakorolt a növekedésre, 18 pedig jelentős negatívat. Ez utóbbi csoportban találjuk Gyurcsány Ferencet, aki e számítások szerint átlagosan évente -2 százalékponttal csökkentette a növekedésünket a rossz kormányzása miatt. Ezzel ő a 8. legrosszabban teljesítő vezető volt.

Emellett még arról nem is beszéltünk, hogy mennyi pénz áramlott ki a működésük következtében az országból, mennyivel járultak hozzá az ország elszegényítéséhez, eladósításához.”